158483. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószerek

9 158483 10 porozószer-hígítóanyaggal könnyen hígíthatok. 20—98% hatóanyagot tartalmazó nedvesíthető porokban, valamint 2—25% hatóanyagtartalmú porozószerekben. Az előnyös finomeloszlású szi­lárd készítmények nag'yhatékonyságúak, és 2— 25% szintetikus szilikátot, valamint 75—98% hatóanyagot tartalmaznak kb. 6% egy vagy több felületaktív szer kíséretében, amelyek a készít­ményekben a szilikátokat helyettesítik. A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó oldatok, szuszpenziók és emulgálható koncent­rátumok előállításánál felhasználható, szerves eredetű folyadékok a következők: alkoholok, gli­kolok, „cellosolve" (etilénglikol-monoetiléter), „carbitol" („cellosolve" és etilénoxid addíciós terméke), ketonok, észterek, szulfoxidok, ami­dok, paraffiné» szénhidrogének, aromás szén­hidrogének és halogénezett szénihidrogének. Az oldószer kiválasztását (rendszerint a felhaszná­landó hatóanyag oldhatósága szabja meg, vala­mint az a felhasználási körülmény is, hogy szuszpenzió vagy oldat előállítása szükséges. A célszerű oldatkészítmények 5—30% ható­anyagot és 70—95% oldószert tartalmaznak. Az előnyös oldószerek közé tartozik a dimetilforma­mid és a dimetilszulfoxid. A szuszpenziós készítmények 10—15% talál­mány szerinti vegyületet tartalmaznak, valamely nem oldószer jellegű hordozóanyagban vannak diszpergálva. Ezek a szuszpenziók diszpergáló-és szuszpendálószereket is tartalmazhatnak, hogy a készítmények kezelését könnyítsük. A szuszpenziós készítményeket abban az esetben részesítjük előnyben, ha a hatóanyag oldhatósá­ga, a folyékony hordozóanyagban kb. egytized százaléknál kisebb. A találmány szerinti vízold­hatatlan vegyületek szuszpenziós koncentrátu­mainak előállításánál hordozóanyagként a nem­oldószer jellegű szerves'hordozóanyagokon kívül vizet is alkalmazhatunk. Az aeroszol-készítményeknél oldószerként és hajtóanyagként célszerűen alacsony forrpontú halogénezett szénhidrogéneket használunk, ame­lyek részben hajtóanyagként alkalmas alacsony forrpontú szénhidrogénekkel is helyettesíthetők. Az aeroszol-készítmények rendszerint a kártevő­irtószer összsúlyára számítva 80—98 súly% szer­ves oldószert vagy vizet tartalmaznák. A granulát és szemcse alakú készítmények fi­zikailag stabilis különálló részecskékből álló rendszerek, amelyek valamely (1) általános kép­letű vegyületet tartalmaznak. A hatóanyagot va­lamely koherens, makroszkopikus méretű iners vivőanyag alapmatrixában eloszlatjuk, vagy ah­hoz ragasztjuk. A hatóanyag kioldódásának megkönnyítése céljából a granulát és szemcse alakú készítményeknél felületaktív szereket ada­golunk. A megfelelő hordozóanyagok ásványi vagy szerves eredetűek, pl. természetes agyagok, né­hány pirofillit, vermikulit és gipsz, vagy őrölt dióhéj és tengericsőliszt használhatók. A felület­aktív szerek anionos vagy nem-ionos jellegűek. A granulátum alakú készítményekhez legcél­szerűbben kétfajta hordozóanyagot használunk. Az első hordozóanyagtípus porózus, abszorpciós tulajdonságokat hordozó előre elkészített granu-5 latum, mint pl. előformázott és szitált szemcsés attapulgit, hővel expandált szemcsés, szitált ver­mikulit, szitált dióhéj, vagy szemcsézett tenge­ricső. Az előre elkészített granulátumokra a ha­tóanyag oldatát rápermetezzük, amely az össz­jO súlyra számítva 25 súly% koncentrációhatárig«' az előre elkészített szemcsék felületén abszor­beálódík. A hatóanyagot előtte célszerűen vala­mely illékony szerves oldószerben oldjuk, ha an­nak oldhatósága ezt lehetővé teszi. Rendszerint 55 szerves oldószert használunk, előnyösen metilén­kloridot, metil-,,cellosolv"-ot, dimetilformamidot és hasonló oldószereket. Az előre elkészített szemcsés hordozóanyagot 2Q a hatóanyag ömledékével is kezelhetjük, ha a hatóanyag olvadáspontja jóval az elbomlási hő­mérséklet alatt van. Ilyen típusú előállításmód­nál az igen finomeloszlású hatóanyagot a granu­látumok felületén eloszlatjuk, pl. keverőberen­„5 dezésben való kezeléssel. Az igen finoman elosz­latott hatóanyag adott esetben kisebb meny­nyiségű hígítószert, mint pl. szintetikus sziliká­tokat, természetes agyagokat és felületaktív sze­reket is tartalmazhat. Miután a hatóanyagot a „0 szemcsék felületén eloszlattuk, a szemcséket a hatóanyag olvadáspontja feletti hőmérsékletre melegítjük, közben pedig a keverést folytatjuk. Ezután a szemcsékét a rájuk dermedt ható­anyaggal lehűtjük. A szemcsék a hatóanyagokat a felületen tartalmazzák. Az említett másik típusú szemcse elkészítésé­re alkalmas vivőanyag eredetileg por alakban van jelen. Por alakú kaolin-agyagot, hidráit at­tapulgitot, bentonit-agyagokat, mint nátrium-, kalcium- és magnéziumbentonitot, vagy gipszet, esetleg alabástromgipszet a hatóanyaggal elke­verünk, majd a keveréket granuláljuk vagy pel­lettezzük. A granulátumok vagy szemcsék ned­vesség jelenlétében történő szétesésének elősegí­tésére a készítményekbe vízoldható sókat adago­lunk. Az elkészített granulátumok vagy szem­csék 15—30 súly% hatóanyagot, gyakrabban pe­dig az optimális eloszlathatóság céljából 2—20% hatóanyagot tartalmaznak. A szemcsés készítmé­nyeket 0,25—1,4 mm átmérőjű szemcsék forrná-' jában állítjuk elő. - ' '­A granulátum vagy szemcse alakú készítmé­nyek előnyösen 2—20 súly% hatóanyagot, 0—5 súly% felületaktív anyagot és 75—98 súly% iners ásványi hordozóanyagot tartalmaznak. A fenti készítmények a hasonló típusú kárte­vőirtószerek előállításánál szokásos módszerek­kel készíthetők. A szilárd alakú készítményeket, a granulátumok és szemcsék kivételével keveré­si művelettel állítjuk elő, az előállításnál rend­szerint valamely őrlő berendezést, például átrit­tort, kalapácsos malmot, vagy légsugármalmot 65 használunk. 5

Next

/
Thumbnails
Contents