158454. lajstromszámú szabadalom • Érelkötő készülék

158454 3 . 4 rok lecsúszik a fogó orrán keresztül is karui­fogrja a vóredényt és a zárószerwel együtt a szövetkúp egyik oldalaival szemben helyezkedik el. Az 5 érelkötő fonal másik 9 szabad végét ezután meghúzzuk és így a 8 siklóhurkot a 5 véredény köré kötjük (2. ábra), és így zárást létesítünk a véredény körül. Bár a véredény igyekszik kitágulni és így kinyitni a, 8 sikló­hurkot, ez a feszítés folytán a 7 hurok segítsé­gével az érelkötő fonálnak a 7 hurok alatt levő io részét az 1 zárószerv felső felületére nyomja, így a 8' siklóhurok zárt helyzetében rögzítődik a véredény körül és annak biztos elkötése lét­rejön. Ha az érelkötő fonal pamut vagy selyem, mely nyomás alatt kisimul és így lecsúszhat, 15 úgy az érelkötő fonal nagyobb hosszán hozzuk létre a tapadó érintkezést a zárószervvel, mint katgutfoól készült érelkötő fonal esetében, amelynél ilyen kisimulásra, csúszásra számítani nem kell. 20 A következőkben a 3—8. ábrák kapcsán a találmány szerinti érelkötő készülék több kivi­teli változatát ismertetjük pamut vagy selyem érelkötő fonal alkalmazása esetén. A 3. ábra szerinti érelkötő készüléknél a 11 zárószervein 12, 13 lyukak vannak, melyek egy­mástól 1'80°-JOS szögtávolságban helyezkednek el és egyidejűleg 14 és 15 hasítékokat is alkal­mazunk, melyek az egyes lyukaktól 90°~os szög­távolságban vannak. Az egyes 14 és 15 hasíté­kok sugárirányú belső vége kiszélesített és ívelt kialakítású. A 16 érelkötő fonalnak 17 csomó­zott vége van, mely nem tud átbújni a 14 ha­si tékon, ez a szabad vég a 3. ábrának megfele­lően a zárószerv alatt helyezkedik el. Az érel­kötő fonal a 17 csomózott végtől kiindulva a 14 hasítékoin ke>res:z>tül a záirószerv felső felüle­tén keresztirányban halad, majd a 15 hasíté­kon keresztül lefelé megy és így a két hasíték között a 18 hurkot alkotja. A 3. ábra szerinti készüléket ugyanolyan módon alkalmazzuk, mint az 1. ábra szerintit, a 1:8 hurok biztosítja a 19 sikláhuirok zárt helyzetét a véredény tá­gulási törekvésével szemiben, miután az érel­kötő fonal másik 20 szabad végét meghúztuk ás a 19 siklöhurkot a véredény körül zártuk. Lyu­kak helyett hasítékok alkalmazása megkönnyíti az érelkötő fonalnak a zárószervbe való helye­zését. Az érelkötő fonalnak a hasítékokból való kicsúszás! veszélyét úgy csökkenthetjük, hogy a hasítékokat (rézsútosan és egymással ellenté­tes irányban alakítjuk ki a zárószerv kerületé­hez viszonyítva, amint azt a 4. ábrán szemlél­tetjük. Amint az 5. és 6. ábrák mutatják, a zárószer­ven a két hasíték között fekvő 21 hornyot ké­pezhetünk ki a 22 rúd elhelyezésére, ez alatt van a lyukak között elnyúló érelkötő fonal­rész, a hasítékok közötti érelkötő fonalrész (a hurok)',a 21 rúd felett halad és így a 21 rúd alatti érelkötő fonalat a 21 rúd a horonyba szorítja a hurok hatása következtéiben, amikor a siklóhurok megkötése megtörtént. A 7. ábra szerinti érelkötő készüléknél a zá­rószerven négy 24—,27 lyuk van. Az érelkötő fonal 29 csomózott része a zárószerv alatt fek­szik. Ettől a 29 csomózott résztől kiindulva az érelkötő fonal a 26 lyukon keresztül felfelé, majd a 25 lyukon keresztül lefelé halad, és a zárószerv felső felületén keresztirányban a 30 hurkot alkotja. Az érelkötő fonal a záróiszerv alatt 3,1 siklóhurkot alkot, mely a 24 és 27 lyukakon keresztül a záirószerv felső felületén keresztirányban és a 30 hurok alatt húzódik. Amikor az érelkötő fonal másik szabad végét a 31 hurok megfeszítéséhez meghúzzuk, a 31 siklóhurok zárt helyzetét a 30 hunok segítségé­vel biztosítjuk, mely az érelkötő fonalnak az alatta levő részét a zárószervihez szorítja. A 8. ábra szerinti kivitelnél az érelkötő fo­nalnak 32 csomózott vége a záirószerv felső felületén fékszik, az érelkötő fonal a 33 lyukon nyúlik keresztül és a 34 siklöhurkot alkotja, majd a 35 lyukon lefelé folytatódva, a 35 lyuk és a 37 lyuk között nyúló és a záirószerv felső felületén keresztirányban fekvő 36 hurkot ké­pezi. Az érelkötő fonal ezután a zárószerv alsó részéről felfelé halad a 38 lyukon keresztül a zárószeirv felső felületének hosszában és a 36 hurok alatt. így, aniiikar a 34 siklöhurkot meg­erősítettük a véredény körül, az érelkötő fonal másik, 39 szabad végének meghúzásával, a vér­edény kitágulása törekvése következtében a 36 hurok az érelkötő fonalnak az alatta levő ré­szét a zárószervhez szorítja. Mivel az érelkötő fonal a 8. ábra szerinti kiviteli változat eseté­ben a 37 és 38 lyukak pereme körül élesen van meghajtva, ez a kiviteli változat nem alkalmas a katgut érelkötő fonal használata esetén. A továbbiakban a 9—11. ábráik kapcsán a találmány szerinti érelkötő készüléknek olyan kiviteli változatait ismertetjük, melyeknél ny­lont használunk érelkötő fonalként. Mivel a nylon tapadási együtthatója kisebb, mint a kat­gutból, pamutból vagy selyemből készült var­róanyagoké, előnyös, ha az érelkötő fonalat a véredény kitágulása ellen úgy biztosítjuk, hogy azt több hurok segítségével szorítjuk a záró­szervhez, amikor a siklöhurkot a véredény kö­rül megfeszítettük. Amint a 9. ábrán szemléltetjük, a zárószer­ven négy 40—43 lyuk van. Az érelkötő fonal a zárószerv' felső felületién levő 44 csomózott végből kiindulva, a 43 nyíláson keresztül lefelé halad és a zárószerv alatt egy első 45 hurkot képez, majd az érelkötő fonal a 42 lyukon ke­resztül felfelé folytatódik a záirószerv felső fe­lületén keresztiirányban egy következő 46 hur­kot képezve, majd lefelé a 41 lyukon keresztül a zárószerv alatt a 46 siklóhurkot alkotja, utána pedig az érelkötő fonal a 45 hurok felett fel­felé a 40 lyukon keresztül és a 46 hurok alatt folytatódik. Amikor a sifclóhurkot megerősítet­tük a vénedény körül a másik 47 szabad-vég meghúzásával, a véredény kitágulása törekvésé 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents