158438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazepinszármazékok előállítására
3 158438 4 kával reagáltatjuk, az eljárás termékét szükséges esetben hidrolizalj.uk a Z' helyettesítőnek hidrogénatomra történő átalakítása céljából, az olyan terméket, melynek Z helyettesítője hidrogénatom, adott esetben önmagában véve ismert módon átalakítjuk Z helyén rövidszénlánoú alkil-, hidroxialkil- vagy 3—9 szénatomos alkanöiloxialkil-helyettesítőt tartalmazó vegyületté, vagy pedig egy olyan terméket, melynek Z helyettesítője rövidszénlánoú hidroxialkil-csoport, acilezéssel átalakítunk Z helyén 3—9 szénatomos alkanóiloxialkil-helyettesítőt tartalmazó vegyületté, vagy pedig olyan terméket, melyben a Z helyettesítő valamely 3—9 szénatomot tartalmazó alkanoiloxialkil-csoport, hidrolízissel átalakítunk Z helyén rövidszénláncú hidroxialkil-helyettesítőt hordozó vegyületté, és végül a kapott I. általános képletű vegyületet kívánt esetben valamilyen szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk át. A II. általános képletben a Q helyettesítő rövidszénláncú alkoxi-csoportként előnyösen metoxi- vagy etoxigyököt képvisel. A találmány szerinti eljárást előnyös módon valamilyen inert oldószerben valósítjuk meg. Alkalmas inert oldószerek például a szénhidrogének, így benzol vagy toluol, halogénezett szénhidrogének, így a kloroform, éterek, mint pl. a diétiléter és a dioxán, továbbá rövidszénláncú alkanolok, így az aceton vagy a metiletilfceton. Abban az esetben, ha 1 mól II. általános képletű vegyületnek 1 mól III. általános képletű vegyülettel végrehajtott kondenzációja során 1 mól sav hasad le, a III. általános képletű vegyületet feleslegben alkalmazhatjuk és így savmegkötőszerként használjuk, vagy pedig ilyen célra valamilyen tercier szerves bázist, mint pl. trietilamint vagy piridint alkalmazunk. Ezek a bázisok adott esetben egyedüli reakcióközegként is szolgálhatnák. A reakció — n, R, Q, X és Z jelentésétől függően — többé-kevésbé exoterm lefolyású, teljessé tétele céljából a reakcióelegyet előnyösen melegítjük. Amennyiben a találmány szerinti reakcióban a III. általános képletű vegyület helyett annak valamilyen alkálifém-származékát pl. nátrium-, kálium- vagy lítium-származékát alkalmazzuk, úgy a reakciót előnyösen egy szénhidrogénben, így benzolban vagy toluoliban valósítjuk meg. Hidrolízis útján végezhetjük el a terméknek ezt követő szükség szerinti átalakítását olyan I. általános képletű vegyületté, amelyben a Z' helyettesítő hidrogénatomra van kicserélve. Hidrolízissel hidrogénatommá átalakítható gyökök pl. az acilgyökök, mint pl. a rövidszénláncú alkanoilgyökök, így az acetilgyök, arilkarbonil-gyökök, mint pl. a benzoil-gyök, a szénsav és a tioszénsav monofunkeionális származékainak gyökei, mint pl. a metoxikarbonil-, etoxikarbonil-, fenoxikarbonil- vagy a benziloxikarbonil-gyök, vagy pedig a megfelelő tiokarbonil-gyökök. A hidrolízist egy alkálifémhidroxiddal, pl. kálium- vagy nátriumhidroxiddal, felemelt hőmérsékleten valósítjuk meg, mégpedig vagy valamilyen magas forráspontú hidroxilcsoportot tartalmazó szerves oldószerben, mint pl. etilénglikolban vagy dietilénglikol-5 ban, vagy ilyen glikolnak valamilyen rövidszénláncú monoalkiléterében, de elvégezhetjük a hidrolízist egy rövidszénláncú alkanolban is. Amennyiben rövidszénláncú alkanólt használunk, úgy a reakciót előnyösen zárt edényben 10 hajtjuk végre. A hidrolízist továbbá alkanolos sósavval való főzéssel is megvalósíthatjuk. Azokat a kiindulási anyagként felhasználható II. általános képletű vegyületeket, melyeikben X 15 hidrogénatom, pl. o-aminotiotfenolból kiindulva állíthatjuk . elő. Ezt a tiofenolt káliumkarbonát és réz-(I)-oxid jelenlétéiben 3-t>róm-4iotfénnel kondenzáljuk o-i(3-tiemltio)^anilinná, és ezt foszgénnel o-j(3-tienil'tio)-fenilizoeianáttá alakítj uk. 20 A kapott izocianátból alumíniumklorid segítségével végzett gyűrűzáréssal tienoi[3,2-ib] [l,5]benzotiazepin-10(!9H)-onhoz jutunk. Ez a laktam a IV. általános képlet alá esik — ebiben a képletben X jelentése az I. képletnél megadott. Ana-25 lóg módon állíthatunk elő további IV. általános képletű vegyületeket, pl. olyant melyben X klóratotmot képvisel. A kapott IV. általános képletű vegyületekből ezt követően pl. foszforpentaklorid segítségével élő lehet állítani azo-30 kat a II. általános képletű kiindulási anyagokat, melyekben a Q helyettesítő klóratom. A találmány szerinti eljárással kapott olyan vegyületeket, melyekben a Z helyettesítő hid-35 rogénatomot képvisel, a Z helyén rövidszénláncú . alkilcsoportot tartalmazó megfelelő vegyületekké alkilezihetjük oly módon, hogy az előbbi vegyületeket egy rövidszénláncú alkanol reakcióképes észterével reagáltatjuk, vala-40 milyen oldószerben és valamely savmegkötőszer jelenlétében. A rövidszénláncú alkanolok reakcióképes észtereként pl. a halogenidek, így kloridok vagy bromldok, továbbá szulfonsavészterek, így az o- vagy p-toluolszulfonsav vagy 45 -etilészter, vagy kánsavészterek, mint pl. dimetil- vagy dietil-szulfát alkalmazhatók. Savmegkötőszerként alkalmasak pl. az alikálifém-karbonátok így a káliumkarbonát, vagy az .alkálifém-hidroxidok, így pl. a nátriumhidiroxid, 50 vagy a tercier szerves bázisok, mint pl. a piridin. Megfelelő oldószerek mindazok, amelyek a reakció körülményei között közömbösek; ilyenek pl. a szénhidrogének, mint benzol vagy toluol, továbbá, az alkanolok, mint pl. metanol 55 vagy etanol. Az említett I. általános képletű kiindulási anyagokat továbbá úgy is alkilezihetjük, hogy ezeket a vegyületeiket valamilyen rövidszénlán-60 cú alifás, telített oxo-vegyülettel reagáltatjuk és a reakcióteriméket ezt követően, vagy pedig ugyanabban a munkamenetben redukáljuk. Olyan I. általános képletű vegyületet, melynek piperazin- vagy hexaíhidro-lH-l,4-diazepÍ!n-gyű-65 rűje szabad imino-csoportot tartalmaz gyűrű-2
