158431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveglap gyártására
9 158431 10 alakú 4i3, 43' tömibök és a 44, 44' falak határolják. Utóbbiak az L-alakú tömbök felső részét a 45 húzógéppel kötik össze. A húzógép hengerei közül csak egy darab 46 hengerpárt tüntettünk fél. Magassági irányban a húzökiamrát a 47, 47' tetőlapok zárják le, míg az oldalsó lezárás a 48, 48' (falaik feladata (5. ábra), melyeik az üvegfürdői tartalmazó kád 49, 49' falainak felső szélétől a 45 húzógép áljáig terjednék. Vázlatosan feltüntettük az 50, 50' hűtőket is. A találmány szerint a 40 húzőkamiránaik abban a részében,' amely szemben fekszik azzal az oldallal, ahol a . húzókádba az ömlesztett üveget bevezetjük, kettős (két irányban ható) ejéktior van, melyet a 6. áfara nagyobb léptékben mutat. Üzemiben az 55, 55' szelepeik felváltva, akkora frekvencián működtetjük, amelynél a befúvott gázok a 41 szalag és a 43, 44 falak közötti légkört ide-oda mozgatják. A 40 húzókamra légkörének mozgatását megkönnyítik az 51 ejektor karmantyúi és kúpos toldatai. Amennyiben a befúvott gáz nyomása elég nagy, az ide-oda mozgás a 41 szalag széleinek megkerülésével át tud adódni a légkörnek a szalag és a 43', 44' falak közötti részére. Az ismertetett berendezésben alkalmazott húzógépnél meg lehetett állapítani, hogy a húzott üvegszaiag legszélsőségesebb vastagságai közötti különbség a kettős ejdktor alkalmazásakor 4/10 mm-ről 1,5/10 mm-re csökkent. Az ejektort 250 g/cm2 körüli nyomású levegővel tápláltuk, melyet 450° nagyságrendű hőmérsékletre melegítettünk ellő. Az ejektor mindegyik részének munkaideje 4—.5 másodperc volt, percenkint 10—1.5 liter levegőfogyasztással. A 7—9. ábrák olyan húzókaimra vízszintes metszetei, amelynek falait a 70 derékszögű négyszögeik jelölik, melyekben a 71 üvegszalag mozog. Itt az ide-oda mozgást egy irányban ható elemeik, pl. egy irányban forgó ventillátorok vagy egyszeres ejektorok végzik. A gyakorlatban előnyben részesítjük az ejektorökat, mert ezekben csak álló alkatrészek vannak, melyek sem felügyeletet, sem karbiantartáslr nem igényelnek. Az alábbiakban csak ejektorökat tartunk szem előtt. Az egyszeres ejektorok felépítése' ugyanolyan, . mint a 6. ábrával kapcsolatosan ismertetett kettős ejektaré, de azoknak csak egy csövük van, a két végén 90°-ban rneighajlítya. Az együk meghajlított csővég a kúpos toldattal ellátott karmantyút hordja, míg a másik meghajlított csővéget, mely a gázszolgáltató szervhez köthető, egy támílaphoz erősítjük. A 7. ábra. .szerinti megoldásnál két 72, 73 ej ektort rendezünk el a 71 szalag egy-egy oldalán, a szalag egyik széle közelében. Az ejektorok azonos irányiban hatnak, amint ezt az ábra nyilai jelzik, és a gázt közös 74 vezetékből, egy-egy 7:5 ill. 7;6 szelepen át kapják, melyeket nem..ábrázolt időkapcsoló felváltva működtet. Az ide-oda mozgást ez esetben az biztosítja, hogy a 71 szalag egyik oldalán levő légkör mozgása továbbítódik a másik oldalra. A befúvónyioimást úgy kell megszabni, hogy ez a továbfoítódás létrejöjjön. A. 82, 83 egektoroknak a 8. ábrán szemléltetett elrendezése különösen előnyös, mert minimális számú ejelktorral a mindenkori üzemi viszonyokhoz könnyen leihet igazodni. Az ejektonokát, miként a 7. ábrán, közös 84 vezetlek felváltva működtetett 85, 86 szelepeken át látója el a gázzal. Az ejektorok a 71 szalagnak azon az oldalán vannak, amely szemben fekszik az ömlesztett üveget á szalaghoz tápláló oldallal. Ez az elrendezés a felszálló áramlat igen hatékony befolyásolását engedi meg a 7.1 szalagnak aizon az oldalán, amelynél a szalag középvonala mentén haladó áramlat hidegebb. A gázbevezetés szabályozásával — a nyomás módosításával — az ejektoroldaii mozgás szabályozható részét át lehet vinni a 71 szalag másik oldalára. Amennyiben a 70 húzókamrában, a 71 szalag mindkét oldalán levő légkör ide-oda mozgását a két oldalon' egymástól többé-kevésbé függetlenül akarjuk, szabályozni, a 9. ábra szerint e célra négy ejektort használhatunk. Ekkor a 92, 93, 94 és 95. ejektor dk működését a 96, 97, 98 és 99 szelepek, vezérlik, Kívánt amplitúdójú ide-oda mozgás előidézésére e szelepeket körfolyamíban lehet működtetni. így pl. lehet a 96, 98 szelepeket egyszerre működtetni, váltakozva a 97, 99 szelepekkel. Ezesetben a légkör mozgásának amplitúdója a 71 szalag mindkét oldalán egyforma anélkül, hogy a szalag egyik oldaláról a gázt át kellene juttatni a másik oldalára. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Az ejektor egy T-alakú darab, mely két 90, 61 csőből áll; ezek egy-egy vége, 90°-nyira'' meghajlítva, a T vízszintes ágait képezi. A csöveiket a 62 forrasztás egyesíti. A csövek ellenkező vége szintén 90°-os szögben van meghajlítva, de azonos irányiban; e csővégek egymás mellett a 63 támCapon helyezkednek el, melyhez azokat a 64 forrasztás rögzíti. A csövek végére vágott 65 csavarmeneták lehetővé teszik az ejektor rákötését a betápláló gázcsövekre. A .T-darab vízszintes ágainak vágót egy-egy 66 ill. 66' karmantyú veszi körül, mélyek a kú- 3 pos 67 ill. 67' toldatokban végződnék. A karmantyúkat 68, 68' bordák rögzítik a csövekhez. Amint az 5. ábrán látható, az 51 kettős ejektor a húzott 41 szalag közepével szemben „ van, az L-alafcú 43 tömb vízszintes szárán. Az ejektorcsöveket egy-egy 52 vezeték az 53 ill. 53' hőeserélőhöz köti, melyek a 47 tetőlap fölött helyezkednek el. Magukat az 53, 53' hőcserélőket a közös 54 vezeték az elektromos ve- „ 4 zérilésű 55, 55' szelepeken keresztül táplálja. 5
