158431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveglap gyártására
158431 3 • . 4 nek hőmérséklete szabályozható. Ez a leszálló áramlat folytonos. A most ismertetett megoldásnak azoníban többrendbeli hátrányai vannak. így elsősorban a hűtők igen közel helyezése a szalag felületeihez rontja az üveg felületének minőségét. A termikus összehúzódások miatt ugyanis a felszálló áramlatok megszakítására hivatott hűtők többénkeviésíbé deformálódnak és így a szalagot egyenlőtlenül hűtik, különösen ha nagyon közel vannak a szalaghoz. Másrészt még a szalaghoz a lehető legközelebb helyezett hűtők sem képesek teljesen megszakítani a felszálló áramlatokat. Ezért ezek :a szalag és a hűtők között mégis mindig keresztülj útnak és a szóbanforgó magasságban leszálló áramlatokkal keveredhetnek. Az itteni áramlatok termikus homogenitása tehát véletlenszerű. Megjegyzendő még, hogy a szokásos állandó jellegű áramlatok mindig az üvegfürdő felszíne és a hűtők között vonulnak és szintén tudnak hatni a szalag felületeire. A fenti megoldás tehát nem elegendő a húzott üvegszalag vastagság-változásainak megszüntetéséire vagy korrigálására. A találmány szerint az említett hibák kielégítő korrigálás ára a húzókamra légkörének legalább egy részét az üvegszailag húzására harántirányban ide-oda mozgatjuk. Ily módon eljárva meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az üvegszalag vastagság-változásai tetemesen lecsökkennek. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az ide-oda mozgatás a szalag mentén felszálló, egyenlőtlen hőmérsékletű áramlatoknak már a keletkezését is megakadályozza. Az ide-oda mozgatás a húzókamrában teljesen felikavart légkört teremt, mélynek hatása kevésbé bizonytalan, mint a húzókamiráhan esetleg uralkodó természetes vagy ^mesterséges stacioner áramlatoké. A kamrában levő teljes légkör emelkedő mozgást is végez, azonban nem foglal magában részáramokait, amelyek a szalag mentén kedvezményes pályákon haladnának. Az ide-oda mozgatás most már ilyen áramlatok létrejöttét meggátolja. Ennek az eredménynek biztosítására az ideoda mozgatás szaporaségának (frekvenciájának) eleikendő nagynak, még pedig pereenkint több mozgás nagyságrendűnek kel lennie, különben az állandó áriamiátoknak elegendő idejük volna az újraképződéshez, amit meg kell akadályozni. A legnagyobb hatékonyság elérésére az ideoda mozgatás előnyösen a szalag felületeivel párhuzamosan, gyakorlatilag vízszintesen történik. Azt tapasztaltuk, hogy az üvegszalag felületeinek minősége igen nagymérteikben megjavul, há az üvegszáláig és a hűzakamrát határoló harántfalak közötti légkörnek legalább egy részét mozgatjuk ide-oda az üvegszalagnak azon az oldalán, amely szemben fekszik a szalagot olvadt üveggel tápláló, a húzás kiindulópontját képező hellyel. Az üvegszalag húzásakor megállapítható, hogy a szalag mentén felszálló áranillatok a húzókamra említett részében hidegebbek és termikusan kevésbé homogének, mint a kamra betápláló oldalán. A légkörnek a szalagon túli részét befolyásolva tehát a felületminőséget jobban lehet megjavítani, mert az ott levő áramlatok hatása erős ebb, minit a szalagon inneni részen. Ha az ide-oda mozgatást előidéző hatóerő bizonyos esetekben elég nagy, akkor annak hatása, la szalag széleit megkerülve részben átterjedhet a húzókamra légkörének arra a részére is, amely a 'húzott szalag innenső oldalán van, és ily módon a kamrának ebben a részében felszálló áramlatokat is befolyásolhatja. Egy változatnál a húzókamra légkörének az üvegszailag mindkét oldalán levő részeit mozgatjuk ide-oda, még pedig akár azonos, alkar ellenkező irányokban. Utóbbi esetben a szalagon túl levő légkör mozgásai résziben átadódnak a szalagon inneni légkörre, és fordítva. A- szalag mindkét oldalán levő légkörrészek ide-oda mozgatása végezhető egyszerire vagy felváltva; a választott megoldás szerint a mozgás átadása a szalag egyik oldaláról a másikra nagyobb vagy kisebb mértékben fokozott. Az ide-oda mozgatások előidézésére használhatunk akár mechaniilkai eszközöket, akár pedig a húzókamra nyomásánál nagyobb nyornású gázt, melyet szakaszosan juttatunk a >húzókamirába. Az utóbbi megoldás előnye, hogy nincs szükség mozgó elemiekre, melyek állandó felügyeletet és karbantartást igényelnék, 'ami annál nehezebb, mert az említett elemeknek meglehetősen magas hőmérsékletű közegben kell dolgoznüok. Annak elkerülésére, hogy a húzógépbe hideg levegő jusson, az említett gázokat befúvatásuk előtt felhevítjük, ami legalább egy húzógép légkörével foganatosított hőcserével történhetik. Megtehetjük azt is, hogy a húzókaímrába vezetendő gázt az olvasztókemence légköréből vesszük. A találmány kiterjed az ismertetett eljárást megvalósító berendezésre is, mely a gáztömegben ide-oda mozgást létesítő legalább egy szervet tartalmaz. Ilyen szervet belyezünk el a szalagnak legalább egyik oldala és a húzófcamrát határoló valamely harántfal között. A berendezés egyik változatánál legalább egy ide-oda »mozgató szervet helyezünk el a szalag mindkét oldalán. Továbbá olyan változat is lehetséges, amelynél legalább egy ide-oda mozgató szervet rendezünk el az üvegszalag és a húzókamrát' határoló harántfalak között azon az oldalon, amellyel szemben fekvő helyről kapja a húzandó üvegszalag az ömlesztett üveget. Ennek a megoldásnak az az előnye, hagy kielégítő hatékonyság mellett a lehető legkevesebb szerkezetet igényli. 10 15 20 25 33 35 40 45 50 55 60 2
