158421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lineáris poliészterekből készült alaktestek nyújthatóságának javítására

158421 egy, a nyújtás előtti hőkezelés idejével meg­határozott hőmérsékleten csökken. Ha a hőke­zelés ideje az optimális értékeit meghaladja —• amely érték erősen függ a kezelés hőmérsék­letétől — a nyújtatlan poliészter-ttemnák ellen­állása az üregképződéssel szemben csökken, sőt bizonyos körülmények között lényegesen kisebb lehet a hővel nem kezelt kiindulási anyagénál is. A kezelés optimális ideje a hő­kezelés hőmérsékletétől! függően másodperceik tört részétől óráikig, sőt napokig terjedhet. Ma­gas hőmérséklet és rövid idő esetén a hőkeze­lés idejének határát a nyújtatlan poliészter­anyag felmelegedési ideje adja. Előnyös hőkezelési tartományt adnak meg azok a hőmérsékleti [T, C°] és idő [t, sec] ér­tékek, amelyek a T = A — X In t általános egyenletből adódnak, ahol ha a hőkezelés ideje 0,3—3 sec, A 84,2 és 88,7 közötti értéket vesz fel és X = 7,6; ha a hőkezelés ideje 3—£600 sec, A 78,2 és 82.7 közötti értéket vesz fel és X = 2,48; és ha a hőkezelés ideje 3600—200 000 sec, A 60.8 és 65,3 közötti értéket vesz fel és X=0,354. A hőkezelés optimális hatását olyan hőmér­sékleti [T, C°] és idő [t, sec] értékek esetén érjük el, amelyek a T = A — X In t általános egyenletből számíthatók, ahol ha a hőkezelés ideje 0,3—3 sec, A értéke 86,4 és X értéke 7,6; ha a hőkezelés ideje 3—3600 sec, A értéke 80,3 és X értéke 2,48; és ha a hőkezelés ideje 3600—200 000 sec, A értéke 62,9 és X értéke 0,354. A lineáris poliészter-alaktestek hőkezelése melegített folyadékban, célszerűen víziben vagy preparátumfürdőben, melegített gázban vagy gőzben (meleg levegő- vagy gőzsugár), hősu­gárzással, dielefcltnikus melegítéssel vagy • egy vagy több fűtött felülettel érintkezésbe hozva hajtható végre. A találmány szerinti eljárás továbbá a hő­kezelés a nyújtatlan poliészter-termékek mé­reteinek állandó értéken tartása mellett, vagy zsugorodás megengedésével is elvégezhető. A méreteket célszerűen állandó értéken tartjuk, vagy a kiindulási hosszra számított kis, leg­feljebb 10%-os zsugorodást engedünk meg. A hőkezelés után a poliészter-termékeket a szokásos módszerékkel hidegen vagy melegen rendezés közben nyújtjuk. Ha a rendező nyúj­tást melegen végezzük, az alaktesteiket akár előzetesen — vagyis a hőkezelés és a rendező nyújtás között — iéhűitihetjülk, vagy alkar köz­vetlenül a hőkezelés után a meleg nyújtás hő­mérsékletére hozhatjuk. A találmány szerinti eljárással végrehajtott hőkezelésnek alávetett nyújtatlan poliészter­termékek nyújtása során üregek csak viszony­lag nagy nyújtási sebességnél képződnék, azaz lényegesen nagyobb nyújtási sebességeknél, mint amilyenek alkalmazásakor az eddig is-ÍO 15 20 25 20 40 45 50 55 60 65 mert eljárások folyamán a nyújtás előtt hőlke­zelt nyújtatlan poliészter-ttermékekben üregek képző dnének. A találmány szerinti eljárás a DAS 1 193198 sz. közzétett szabadalmi bejelentégben ismerte­tett eljárástól egy, a nyújtást megelőző eljárás­ban különbözik. A találmány meghatározott szálfinamságú és meghatározott fcettőstörésű poliészter-száílíköte­gek 40—70 C°-os folyadékfürdőben végzett elő­melegítését írja le, ahol nyomatékosan hang­súlyozzuk, hogy a poliészter-Bzálikötegek a fö­lyadékfürdőben felvett hőmérséklet fenntartása mefietit nyújtásra egy másik fürdőbe helyezzük úgy, hogy a találmány foganatosítása módja szerint a melegen-nyújtás egy írniateimiatikai ösz­szefüggéssel meghatározott kezelési idő és hő­mérséfclet^összeifüggéssel végzett meleg előkeze­lés alikamazásakor akkor is javul, ha a poli­észter-terméket az előzetes hőkezelés és mele­gen-nyújtás köziben fűtetlen hengerekkel érint­kezésbe hozva kiismértéíkben lehűtjük. Ennek az az előnye, hogy ezeket a közbülső hengere­ket nem kell fűteni. A 2 942 325 sz. amerikai szabadalomtól — . ahol nyújtatlan lineáris poliészter-termékek nyújtás előtt 140—180 C°-on végrehajtott elő­melegítését írják le — a találmány szerinti el­járás lényegében abban különbözik, hogy lehe­tővé teszi az alacsonyabb hőmérsékletű hőke­zelést (v. ö. a grafikonnal, 50—-105 C°). Ennek az eljárásmódnak az az előnye, hogy kíméle­tes kezelést tesz lehetővé és biztosítja a nyújt­hatóság javítását az üregképződésre tekintettel. , A grafikus ábrán azt a hőmérséklet- [T, C°] -idő [t, sec] -tartományt ábrázoljuk, amelyben a találmány szerinti eljárással a poliészter-alak­testek nyújtás előtti hőkezelését hajtjuk végre. Az (1) és (2) görbéik azt a tartományt határol­ják el, ahol a T = A — X In t általános egyen­letben 0,3—3 sec hőkezelési idő esetén A 77,7 és 95,7 közötti értéket vesz fel és X értéke 7,:6; 3—3600 sec hőkezelési idő esetén A 72 és 90 közötti értéket vesz fel és X értéke 2,48; és 3600—200 000 sec hőkezelési idő esetén A 54.6 és 72,6 közötti értéket vesz fel és X ér­téke 0,354. A (4) és (3) görbék azt az előnyös tarto­mányt határolják el, ahol a T = A — X Int általános egyenletben 0,3—3 sec hőkezelési idő esetén A 84,2 és 88,7 közötti értéket vesz fel és X értéke 7,6; 3—3600 sec hőkezelési idő esetén A 78,2 és 82.7 közötti értéket vesz fel és X értéke 2,48; és 3600—200 000 sec hőkezelési idő esetén A 60,8 és 65,3 közötti értéket vesz fel és X értéke 0,354. Az (5) görbe a hőkezelés optimális hőmér­séklet [T, C°] -idő [t, sec] értékeit adja. Az (5) görbét a T = A — X In t általános egyenlet olyan helyettesítésével kapjuk, ahol 0,3—3 sec hőkezelési idő esetén A értéke 86,4 és X érteke 7,6; 2

Next

/
Thumbnails
Contents