158408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzberendezésekben képződött elégetési maradékok hasznosítására, főként épitőanyagok előállítására
3 158408 4 sági értékek ennek folytán tág határok között ingadozhatnak. Nyers barnaszénnel üzemeltetett erőmű szűrőhamuja pl. 5—'170 perc közötti megszilárdulási kezdetet mutat vízzel való elkeveredés után és a 28 napos nyomószilárdság értéke 13—129 kp/cm2 között változik. Számos kísérletet végeztek az egyes hamufajták felsorolt hátrányai kiküszöbölésére fizikai vagy kémiái eszközök felhasználásával. így pl. az egyes hamufajták felhasználási értékét őrléssel, nagyobb mennyiségek homogenizálásával és egyes különösen megfelelő frakciók kiválasztásával igyekeztek megnövelni. Ezenkívül az egyes hamufajtákhoz ismert kötőanyagokat, látenshidraulikus és iners komponenseket kevrtek vagy hozzáőröltek abból a célból, hogy tulaj donságaiikat stabilizálják (keverék-kötőanyagok). A kötőanyagtechnikai tulajdonságok javítása céljából az egyes hamufajtákhoz egy vagy több adalékanyagot, mint pl. KOH, NaOH, BaO, Na2 CO s , H2 S0 3 , HCl, alumíniumpor, NaHCOa, A12(S0 4 ):J vagy CaCl2 (1—4%) komponensek egyikét közvetlenül a kötőanyaghoz vagy a készítési vízhez adagolták. A felsorolt vegyszerek felhasználásával a hamufajták felsorolt hátrányai (erősen ingadozó kötéstechnikai tulajdonságok) kiküszöbölhetők és így felhasználásuk az építési gyakorlatban is megvalósítható. A gyakorlatban bebizonyosodott azonban, hogy egy meghatározott adalékanyag csak egy bizonyos mindenkor külön kipróbált hamufajtánál fejti ki hatását a kívánt irányban. Nem sikerült tehát a hamutartalmú kötőanyagok kötési tulajdonságait a felsorolt vegyszerékkel döntő mértékben egyenletessé tenni és megjavítani. Ennek folytán a hamutatalmú kötőanyagok felhasználása az építőiparban nem terjedt el. A jelen találmány célkitűzése a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése szén- és olajpalahamu felhasználása esetén, amelyek a képződési állapotban építőanyagok, habarcsok, tömítőmaszszák előállításánál és talaj stabilizálásánál használhatók. Egyik legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a hamufajtákból előállított termékek szabályozott kötését térfogat-, víz- és fagyálló képességét, gyors szilárdságát és a technika állásához képest megnövelt nyomó- és hajlítóhúzoszilárdságot érjünk el. A találmány célkitűzése az is, hogy a hamufajtákból eredő jelentős tulaj donságingadozásokat a késztermékek minősége szempontjából lecsökkentsük, így azok minőségét megjavítsuk. Ennek folytán a kötésidőben és szilárdságban fellépő ingadozások jelentős mértékben korlátozhatók. A kitűzött feladatot a találmány szerint akként oldottuk meg, hogy olyan hamufajtákat használunk, amelyek átlagos szabad CaO tartalma legalább 3% és legfeljebb 15%, míg a hidrolizálható, vagyis a hidrqlizáilható szilikátokhoz és aluminátokhoz kötött CaO súlyaránya a szabad CaO-hoz képest 1,5 és 6 arányértékek között van. Egyes gőztermelő berendezésekből származó hamufajták hosszabb időn keresztül a meg-5 adott minőségi határok között termelődnek, míg más hamuifajtákat őrölt égetett mész vagy a kötési folyamatnál ismert CaO-mennyiséget felvevő megfelelő finomságú anyagok hozzáadásával, míg más típusoknál hidrolizálható J^Q CaO-t tartalmazó anyagok hozzáadagolásával állítjuk be a kívánt minőségi határokat. A képződött nyers vagy módosított összetételű és meghatározott minőségi követelményeket kielégítő hamufajtákat kötőanyagként le,- het felhasználni, ha a készítési vízhez 1 kg hamura számítva 10—100 g, előnyösen 30—50 g MgCl2 vagy CaCl 2 sókat vagy a két só keverékét adagoljuk. Gazdaságossági szempontból erre a célra előnyösen a kálium és a szódaipar„. ból származó szennylúgokat használjuk. Előállíthatók olyan hamutartalmú kötőanyagok is, amelyek az ismert kötőanyagokkal azonos módon kezelhetők és dolgozhatók fel. Ilyen esetben az egyes hamufajtákhoz a képződési 25 állapotban vagy a már módosított hamufajtákhoz magnéziumkloridot és/vagy kálciumkloridot adagolunk a megadott mennyiségben vagy az egyes komponensteket összeőröljük. Az ilyen típusú MgCl2 /CaCl 2 tartalmú kötőanyagok víz-30 zel való feldolgozása az ismert kötőanyagokkal azonos módon történhet. . A találmány szerint kiválasztott és feldolgozott hamufajták főként könnyű-, nehéz- és fa-35 betonszerű építőanyagoknál, magnéziumos padlómasszáknál és hőszigetelő anyagoknál használhatók. Az anyagok gyártásánál ismert szervetlen vagy szerves adalékanyagok kerülnek felhasználásra; pl. vízzel önmagukban meg nem 40 szilárdítható hamufajták és gőztermelő berendezésekből származó salakok. Az utóbbi hamufajták tömítőmasszák és betonadalékanyagok előállítására, valamint talajok stabilizálására is használhatók. Az egyes hamufajtákat 45 rendszerint a természetes szemcsefinomságban alkalmazzuk. A találmány szerinti összetételnek megfelelő hamufajták megszilárdulási kezdete 30 és 70 perc, a megszilárdulás vége pedig 60 és 130 perc között vari. Egy nap után a nyomószilárdság 160 kp/cm2 (MgCl 2 /CaCl 2 adalékanyag nélkül csupán 9 kp/cm2 ), 28 nap után átlagosan 320 kp/cm2 (MgCl 2 /CaCl 2 adalékanyag nélkül 200 kg/cm2 ). II. számú vizsgálóhomokkal való keverékben 3 rész (1 rész) hamutartalmú kötőanyag és 1 rész >(3 rész) homok keverékének nyomószilárdsága 1 nap után átlagosan 100 kp/cm2 (40 kp/cm 2 ), 28 nap után pedig átlagosan 300 kp/cm2 (2,20 kp/cm 2 ). A magnéziumklo-60 rid, illetve kalciumklorid vagy ezek keverékével (szennylúgok) készített hamufajták térfogatállandóak, víz és fagyállóságuk már előállításuk után 2—5 nappal jelentkezik. A találás mány felhasználásával ipari hulladékanyagok 2
