158365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-bróm-4'-klór-benzilsav-észterek, valamint akarcid és inszekticid szerek előállítására

158365 Előnyös, ha az ezt követő észterezést a reak­ciópartnerekkel szemben közömbös oldó- vagy hígítószerek jelenlétében valósítjuk meg. Ilyen célra szóba jöhetnek: szénhidrogének, halogéne­zett szénhidrogének, amidok,' így például diál­kilkarbonsavamidok, továbbá éter vagy éter­jelegű vegyületek, vagy az előbbiekben a) alatt megnevezett esetben a megfelelő alkoholok. Amiennyiben az X és Y helyettesítőik az a) vagy b) pontiban megadott jelentéssel rendel­keznek, úgy az szükséges, hogy az eljárást egy vízmentes sav vagy bázis jelenlétében valósít­suk meg. Mint savak haíogénhidrogénsavak, kénsav stb., mint bázisok szervetlen bázisok, így alkáli- vagy alkáliföldíém-hidiroxidok illetve -oxidok vagy szerves bázisok, így tercier aminők jöhetnek példaképpen tekintetbe. Az észterezés egyik előnyös kiviteli formája értelmében a bróm-klór4>enzilsavat valamilyen rövidszénHáneú alkohol reakcióképes észterével valamely bázis és egy közömbös, oldószer jelen­létében reagáltatjuk. A rövádszéníláncú alkoho­lok reakcióképes észtereiként elsősoriban tekin­tetbe jönnek a hidrogénikloridnak, a hidrogén­bromidnak, vagy a hidrogénjodádnak metanollal, etanollal, propanolokfcail vagy butanoilokkál, al­kenolokfcal, mint affilaikohólial, metaillilalkohol­lal, alkinolokkal mint propargilaílkoboíllal és a •megifelelő halogénezett alkoholokkal képezett észterei, továbbá a kénsav-észterek, különösen a dimetilszulfát és a diietilszulfát. A találmány szerinti eljárásiban kiindulási anyagként szolgáló brónnklórHbenziliek közül a 4-,bróm-4'-klór-ibenz[il ismert (Journ, Qhem. Soc. 1963, 1971). Az említett irodalom szerint a ve­gyületet a megfelelő oxazol oxidálásával állítják elő, körülményes eljárással. Ezek az észterek az I. általános képletű észte­rekhez képest melegvérűekre toxikusafofoak és fitotoxikusak a különféle kultúrnövényekre. Emellett a hosszabban tartó alkalmazás után 5 különböző pókszabásúaknál jelentős rezisztencia lép fel ezekkel az ismert benzilsav-észterekkel szemben. Az I. általános képletű új 4-bróm-4'-klór­-benzilsav-észterak a Parasitiiformes, TetrapodiM, 10 Trombidiformes és Sacroptiformes alrendekbe tartozó normális érzékienységű és rezisztens at­kák irtására alkalmasak. Hatásuk különösen a TetrapodiM alrendbe tartozó atkákkal szemben kifejezett, elsősorban Phylloxotruta oleivórus 15 Ashm. (citrus rust mite) ellen, továbbá trombi­diform atkák (futóatkák) ellen, például Tetra­nychidák (takácsatkák) ellien, ezeknél nemcsak a mozgási állapotban lévő stádiumok (lárvák, protonimfák, deutonimfák, kifejlett egyedek), 20 hanem a nyugalmi stádiumok (nímfochrisalis, deutochrisalis, teleiochrisalis) és különösen a peték is elpusztíthatok. 25 ' A normális érzékenységű és az ismert benzil­sav-észterekkel és foszforsiav-észterekfcel szem­ben rezisztens vörös takácsatkákkal' (Tetra­nychus urticae) végzett kísérletek 0,005% ható­anyag alkalmazása esetén a mozgási állapotban lévő stádiumoknál rövid időn belül 100%-os .. pusztulást, míg a nyugalmi stádiumoknál és a petéknél néhány napon béliül ugyancsak 100%­os pusztulást eredményezhet. Ezt az isimert 4,4'­-dikEór-benziilisav-észterekikel — azonos felhasz­nálási koncentráció esetén — nem lehet elérni. A találmány szerinti új hatóanyagokkal kezelt gyümölcsfák, így pl. őszibarack-, szilva- és al­mafák 0,05% hatóanyagot tartalmazó diszperzió­val történő kezelés után semmiféle fitotoxikus károsodást nem mutatnak. 35 Előnyösebbnek bizonyult azonban az említett 40 4-feróm-4'-klór!benziaít valamint az új bróm-klór­benzileket brómbienzil-tíórfenilketonokiból a szo­kásos oxidálószerekkel, így például szeléndioxid­dal és hasonlókkal végzett oxidáció útján elő­állítani. Ezek a ketonok eddig még le nem írt 45 vegyületek és 4-^bróm-ifienileoetsavhalogenidek­nek valiamilyen Lewis-sav, így például alu­míniumMbrid jelenlétében klórbenzolokkal vég­zett reakciójával jó kitermeléssel előállíthatók. A bróm-klár-lbenzileket magától értetődőién a 50 klórbenzil-4Mbrómfenil-ketonok oxidációjával épp oly jól elő lehet állítani, ez utóbbiakat hasonló módon a klórfenileioetsavnhalogenidek­nek alumíniumklorid jelenlétében 4Hbrómben­zollálí végzett reakciójával állítjuk elő. 55 Az I. általános képletű új észterek igen jó akaricid és inszekticid tulajdonságokkal rendel­keznek és ezért pókszabásúak és rovarok, va­lamint ezek fejlődési stádiumainak irtására al- g0 kalmasak, toxicitásuk melegvérűekre alacsony értékű és nem fitotoxikusak. A 4,4'^diiMórwhenzilsav észterei és ezek al­kalmazása pókszabásúak és rovarok irtására a 294 599 számú svájci szabadalomból már ismert. 65 Megállapítottuk továbbá, hogy az új I. álta­lános képletű 4Jbróm-4'-kl'ór-!benzilsav-észterek igen hatásosak a rágó rovarok, különösen az ormányos bogarak (Curculionádae), zsizsikek (Brudhididae), porvák (Dermestidae), gyászboga­rak (Tenebrionidae) és Jevélbogarak (Chrysome­lidae) családjába tartozó rovarok, pl. a gabona­zsizsik (Sitophilus granária), balbzsizsik (Bruchi­dius obtectus), szalonnabogár (Dermestes vul­pinus), nagy lisztibogór (Tenebrio molitor) és a burgonyabogár (Leptinotarsa decemhneata) és ezek lárva-stádiumai ellen. Szinergetikus és ezzel hasonlóan ható segéd­anyagokkal, mint például íborostyánkősav-di­butilésztenreil, piperonüLbutoxiddal, olívaolajjal, földimogyoróolarjjal keverve, valamint foszfor­sav-, foszfonsav-, tio- és ditioifoszforsav-észterek és -amidok, karfoaminsav-észterek, DDT-analó­gok, piretrinek és szinergetikus anyagok hozzá­adásával az I. képletű új 4-bróm-4-którJbenzil­sav-észterek akaricid és inszekticid hatása je­lentős miértekben javítható, szélesíthető és az adott külső körüliményekhez igazítható. Az új hatóanyagokat továbbá foaktericid, fungicid vagy nematocid tulajdonságokkal rendelkező anya­gokkal keverhetjük és együtt alkalmazhatjuk,

Next

/
Thumbnails
Contents