158357. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés műveleti erősítőhöz

158357 pontból, a 11 tranzisztort kinyitja és a 12 tran­zisztort lezárja. A stabilizált pozitív tápfeszült­ség (+ stab. II.) és a 13 ellenállás ént éke által meghatározott áram. indul a 7 tranzisztor bázis­pontja felié, és mlinjthogy a 7 tranzisztor bázis­árama ennék az áraimnak csupán csekély töre­déke, ez az áram állandó kisütőáramfcént fo­lyik a 17 kondenzátoron át. ,A kisütő áram és a 17 kondenzátor kapacitása általi <megihaitáro­zoitt sebességgel csökken a Kii kimenet pozitív feszültsége és ezzel párhuzamosan növekszik a Kin. kimenet negatív feszültsége. A kimenő fe­szültségek lineáris változása mindaddig tart, amíg a Kin kimenet feszültsége egyenlővé nem válik a Be bemenetre kapcs-oflít feszültséggel, amikor beáll az új állandósult állapot. Az erősítő a vázolt módon, mindössze két igen 'egyszerű kiegészítő elemmel igen jól hasz­nálható amra a célra, hogy megakadályozza egy jídl nemkívánt gyors változását. Ha a jel válto­zási sebessége egy meghatározott értéknél ki­sebb, az erősítő a jelet torzítás nélkül átviszi, ellenkező esetben a változási sebességet korlá­tozza. A változási sebesség a 17 kondenzátor kapacitásával állítható. Az így kialakított <me­redekségkodlátozó rendkívül fontos pl. tirisz­toros egyenáramú hajtások szabályozó körei­ben, mert megakadályozza túlságosan gyors in­dítások hastására nagy túláramok keletkezését. Megjegyzendő, hogy a 4. ábrán bemutatott hagyományos kapcsolású műveleti erősítővel ezt a feladatot nem lehet megoldani, mert nincs olyan közbenső pontja, ahová kondenzá­tort csatlakoztatva az erősítő a tranziens idő­tartamára telítődő első részre és integrátorként működő második mészre válna szét. Ennek a feladatnak a megoldásához a 4. ábra szerinti erősítőből 2 db-ra van szükség. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést a hagyományos kapcsolású műveleti erősítők­kel összehasonlítva a találmány szerinti kap­csolási elrendezés javára a következő előnyök állapíthatók meg: a végfokozat kisebb áramfölvétele: a végbranziszfcw kisebb vesztesége a kisebb kivezérlés! tartomány miatt; az erősítő végig azonos tranzisztorokból va­ló fölépítésének lehetősége; a hídlkapcsoiású előfokozat fokozott stabili­tása a tápfeszültség kétfokozatú stabilitásának lehetősége, a kétfokozatú stahffiLzáöit tápfeszült­ség nagymértékű hőmérsékletfüggetlensége és az előfokozat tranzisztorainak kisebb vesztesé­ge miatt; meredekségfcorlátozó kialakításának lehetősé­ge egyetlen műveleti erősítőből. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés műveleti erősítőhöz, amelynél az npn típusú végtranzisztor (1) kol-5 lektora és a poszsitív táppont (+) közé ellen­állás (2), a tranzisztor (il) emititere és a negatív táppont (—) közé további ellenállás (3) van kötve, azzal jellemezve, hogy a negatív táp­ponthoz (—) csatalakozó ellenállás (3) másik 10 végpontja és a tranzisztor (1) emittere közé legalább egy soribakapcsolt Zener-dióda (4) van iktatva, és a Zener-diódá(k) (4) végpontjai a kapcsolási elrendezés kimenete(i)t (Kii . .. Kin ) képezi (k). 15 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (sorbakapcsolit) Zan'er-diódá(fc) (4) két végpont­jához legalább egy, két-két sonbakapesolt el­lenállásbál (5/1 és 6/1, 5/2 és i6/2) álló feszült-, 20 ségoszfcó két vége csatlakozik, mely feszültség­osztóik) középpontja a kapcsolási elrendezés további kiimenete(i)it (Ki-a ... Ki-k) képezi (k). 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti kap­csolási elrendezés kiviteli alakja, amelynél a 25 végtranzisztor (1) bázisa követőiemül vagy áram­erősítő kaszkád tranzisztoron keresztül három­fokozatú erősítő (9) kimenő pontjára csatlako­zik, azzal jellemezve, hogy a háromfokozatú erősítő (9) mindhárom tranzisztora (7, 11 és 12) ,Q ugyancsak npn típusú; a háromfokozatú erő­sítő (9) harmadik tranzisztorának (7) kdlielk­toira munkaellenálláson (8) keresztül a végfo­kozat pozitív tápfeszültségénél kisebb, stabili­zált pozitív tápfeszültségre (+ stab. I.), emit­tere pedig a 0 potenciálra van kötve; az első két tranzisztor (11 és 12) közös emitterellen­állással (14) és legalább egy munkaeflilenálllás­sal (13) hídkapcsoMsú erősítőt alkot, amely­nek pozitív tápfeszültsége a harmadik tran­zisztor (7) pozitív tápfeszültségénél (+ stb. I.) nem nagyobb stabilizált feszültség (+ stab. IL), negatív tápfeszültsége pedig a végfokozat nega­tív tápfeszültségénél {—) kisebb, stabilizált fe­szültség (—• stab.). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy az első tranzisztor (11) bázisa, továbbá a Zener-dióda (4) és a negatív táp­ponthoz (—) csatlakozó ellenállás (3) közös pontja (Kin ) közé ellenállás (16), a harmadik tranzisztor (7) bázisa és bármelyik kimenet (Kii ... Kn ) vagy Ki-a ... Ki-k) közé konden­zátor (17) van kötve. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli változata, azzal 53 jellemezve, hogy npn [tranzisztorok helyett az összes tranzisztorok pnp típusúak, és vala­mennyi feszültség polaritása a korábbival el­lentétes. 35 40 45 4 rajz, 5 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7107432, Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Thumbnails
Contents