158350. lajstromszámú szabadalom • Keretszinkronizációs eljárás nyalábolt impulzus kódmodulált jelek számára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. IV. 18. (TA—1017) Közzététel napja: 1970. VII. 13. Megjelent: 1971. VIII. 01. 158350 Nemzetközi osztályozás: H 04 j 3/06 Feltaláló: Pótári Ferenc villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Keretszinkronizációs eljárás nyalábolt impulzus kódmodulált jeliek számára Impulzus kódmodulációt alkalmazó sokcsa­tornás berendezésekben a különböző mennyisé­gű információt hordozó jeleik optimális továbbí­tása különböző kapacitású digitális csatornák létrehozását kívánja meg. A különböző kapa­citású csatornák megvalósítása többszörös idő- 5 osztási eljárással létrehozott keretszervezés se­gítségével történik. Időosztás alkalmazásával összefogott és továbbított jelek egyértelmű ve­vőoldali lebontása csak az adóoldali nyaláboló, valamint a vevőoldali lebontó eszköz közötti 10 szinkron működés esetében lehetséges. A szin­kron működés tartós, megbízható fenntartását, valamint szinkronizmus zavar esetében a visz­szaállítását a berendezés keretszinkronizáló rendszere végzi, mely ezeket a feladatokat a 15 nyalábolt digitális jellel együtt átvitt keretszin­kronizáló jelek segítségévéi oldja meg. Ily mó­don a rendszer keretszinkronizmusának jellem­ző paramétereit a szinkronizáló jelek szerke­zete és az általuk hordozott — a szinkronizá- 20 cióra vonatkozó — információ mennyisége alap­vetően meghatározza. A szinkronizáló rendszer működésének fő jellemzője az átlagos újraszin­kronizáló idő — mely arra jellemző, hogy a rendszer mennyi idő alatt állítja vissza az eset- 25 leg bekövetkező szinkronizációs zavar után is­mét, a .szinkronizmust-, valamint a stabilitás — mely az átvitel folyamán a keretszinkronizáló jelben bekövetkező digithibák szinkronizmusra gyakorolt hatásának jellemzésére szolgál. 30 Többszörös időosztási eljárás alapján létre­hozott PCM jel összetételét arra az esetre, ha ez az eljárás két egymással a fenti módón kap­csolatban levő nyalábolást foglal magában, az ábrán láthatjuk. Ez esetben az elsődleges idő­osztással létrehozott keret kijelölt részeiben másodlagos (kisebb ismétlődési frekvenciájú) időosztásból származó jelek kerülnek továbbí­tásra. Az ábrán az 1., 2., 3., ... K jelölik az M másodlagos keretben elhelyezkedő 1-ső 2-dik ... K-ik elsődleges kereteket. Egy elsődleges keret N számú bitből áll, imely a nyalábolt csatornák digitális jeléből, valamint a keret­szinkronizációra vonatkozó digitális jelből te­vődik össze. A másodlagos keret K számú el­sődleges keretből, ebből következően K-N szá­mú bitből áll. A keretszinkronizáló jelnek a fel­adata az, hogy a szinkronizációt mindkét idő­osztási szintre, tehát mind az elsődleges, mind a másodlagos keretekre nézve biztosítsa, s ezzel a nyalábolt jelből a másodlagos keretek, az elsőd­leges keretek, valamint a csatornák jelének ki­választását lehetővé tegye. A keretszinkronizálási feladat megoldására je­lenleg az eljárások két csoportja isimert, melye­ket az alábbiakban foglaljuk össze. Az első csoportba tartozó eljárások a külön­böző szintű keretekhez rendelt szinkronizálási feladatokat különválasztják. Ezt azáltal érik el, hogy az elsődleges keret szinkronizáló jele szá-158350

Next

/
Thumbnails
Contents