158336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (-) (cisz-1,2-epoxipropil)-foszfonsav előállítására mikrobiológiai úton
3 158336 4 vábbiakban következő részletes leírásaiból fognák kitűnni. A jelen találmány szerinti új antibiotikum mikroorganizmusok mindeddig ismeretilen törzseinek ellenőrzött körülményék (között végzett tenyésztése során képződik. Az új antibiotikum előállítható oly képpen, hogy a Streptomyces faj 833A antibiotikumot termelő törzsiéit tenyésztjük. Az egyik ilyen mikroorganizmus, amelyet talajból különítették el, a MERCK & Co., Inc., Rahway, New Jersey, cég kultúragyűjteményében MA—2898 megjelöléssel' szerepel. A 833A antibiotikumot termelő kultúrának eredeti izolátumát, amelyet talajból mint egyetlen kolóniát kaptunk, az alábbi összetételű asairlemezen széleztettünk: Élesztőkivonat Glükóz Agar MgSCv7H2 0 Foszfátpuffer* 10 - g/Mter 10 g/liter 20 g/liter 0,05 g/liter 2 ml Desztillált víz a szükséghez képest Egyenleg »Előállítása: 91 g KH2 P0 4 és 95,0 g NaoHPO/, desztillált vízben 1 literre oldandó. Néhány napi tenyésztés után kitűnt, hogy az agarlemezen többféle, nevezetesen fehér és rózsaszín spórákat képező telepek keletkeztek. Az egytelepes szuihízolátumok jelentős váltakozásokat mutattak pigmentáció, légmicélium, spórázóképesség és szénhidrát-fermentáció tekintetében. Mindegyik izolátum vagy változat termelt azonban (—) (cisz-l,2^epoxiprópil)-foszfonsavat. Az előbb említett Merdk-féle kultúragyűjteményben az alap-miKrooingianiizmus szubizolátumai MA—2911, MA—2912 és MA—2913 megjelöléssel szerepélnek. Az alapkultúra jelentős gyakorisággal degradálódik egy olyan, nem^spárázó alakká, amely nem termeli a találmány szerinti új antibiotikumot. Az MA—2898 jelű alapkultúrát és az MA— 2911, MA—2912 és MA—2913 jelű szubizolátumoikat az Amerikai Kultúratípus Gyűjteményben letétbe helyeztük, ahol azok ATCC 21096, ATCC 21097, ATCC 21098 és ATCC 21099 szám alatt rendelkezésre állnak. Azonos kultúrákat állandó letétbe helyeztünk az USA Földművelésügyi Minisztériuma Északi Hasznosítási Kutató és Fejlesztési Ágazatának kultúragyűjteményében is az Illinois állambeli Peoriában, ahol azok az NRRL B—3357, NRRL B—3358, NRRL B—3359 és NRRL B—3360 megjelöléssel szerepelnek. Részletes taxonómiai tanulmányok alapján ezeket a mikroorganizmusokat a Streptomyces fradiae fajhoz sorolták. E fajnak egy különleges törzse ez, amely a standard hivatkozási munkákban szereplő egyéb tagok leírásaitól egy vagy több jellemzőjében különbözik. A taxonómiai tanulmányok céljára az alapkultúrát és az egytelepes izolátumokat a spóraálloimány liofilezése útján stabilizáltuk, hogy reprodukálható eredményéket biztosíthassunk. Ezekből a stabilis állományokból tenyésztettünk kultúráikat a morfológiai és fiziológiai jellemzők vizsgálatára. Egyes egytelepes izolátumok. olyan mértékben eltérték a S. fradiae standard leírásától, hogy egyedülállók új fajként tekinthetők. Az a körülmény, hogy az összes egytelepes izdlátumok egyetlen állományból származtak, továbbá az a körülmény, hogy az alapikultúra nagymértékben hajlamos a változatok képzésére, indokolttá tette azonban, hogy a kultúrát és változatait jellemzőik legszélesebb területével a S. fradiae törzseiként tekintsük. A S. fradiae-t Waksman (The Actinomycetes c. munkájában, a II. kötet 212. oldalán) tág értelemben a követfcezőképpein határozta meg: ,,A faj jellegzetessége, hogy nennszínkiépző, erősen fehérjebontó, és. különböző szintetikus táptalajokon jellemző tengerikagylórózsaszín légmicéliumolkat fejlesztenek ki; szerves táptalajokon narancsszínű tenyészet képző-30 dik, légmicéliumok nélkül." A 833A antibiotikumot termelő mikroorganizmus fent említett törzseire ráillik ez az általános leírás azzal a kivétólliel1, hogy szerves 'táptalajokon gyakran észlelhetők légmicéliumok. 35 Az alapkultúra izolátuma és a négy egyte^ lépes izolátumok jellemzőit az 1. táblázatiban mutatjuk be, összehasonlítva a Streptomyces .. fradiae fajnak azzal a leírásával, amely a Bergey-féle bakteriológiai meghatározó kézikönyvben (Manual of Determinative Bacteriology, 7. kiadás, p. 799—800) található. A táblázatokban feltüntetett 'észleléséket, ha nincs egyéb megjegyzés, 28 C°-on végzett háromhetes inkubáliás után végezték. Az e tanulmányokban használt táptalajok pH értéke közeli • tőleg semleges volt, nevezetesen 6,8—7,2. A leírásokban szereplő színek a színharmónia kézikönyv (Color Harmony Manual, 4. kiadás, 10 15 20 25 45 50 1958) meghatározásainak felelnek meg. Ezeket az antibiotikumokat termelő törzsekét megvizsgáltuk abból a szempontból is, hogy 55 képesek-e különféle szénhidrátokat hasznosítani vagy asszimilálni. E célból a mikroorganizmusokat három hétig növesztettük 28 C°-on olyan ailapközegben (Pridham és Gottlieb féle szintetikus alapközeg), amely e szénhidrátból 6o 1%-ot tartalmazott. A 2. táblázat mutatja, hogy a 833A antibiotikumot termelő törzsek miként hasznosítják e szénhidrát-forrásokat :a + jel jó növekedést, a + jel csekély növekedést, a — jel pedig azt jelenti, hogy azon a szén-65 hidráíon nem mutaltkozott növekedés. 2