158311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított dörzsállóságú, megnövelt intermolekuláris kapcsolódású cellulózrostanyag előállítására

7 158311 lósító reakcióban résztvevő három komponens: 1) a térhálósításhoz alkalmas hidroxilcsoportok, 2) a térhálósítászier és 3) a hatóképes katalizátorkoncentráció mólarányát oly módon változtatjuk meg, hogy a hidroxilcsoportok és a térhálósítószer és/vagy a térhálósító katalizátor közötti mólarány a rost keresztmetszetének külső részein nagyobb, mint a belső részben. Ezáltal a térhálósítás végrehajtása után a rost belsejében nagyobb intermolekuláriis kapcsolódást érünk .el, mert ott nagyobb számú térhálósító4iíd keletkezik. A „hidroxilcsoportok" fogalmához egyrészt a cellulóz-hidroxilcsoportok, másrészt a rostanyagra felvitt egyéb oxivegyületek hidroxilcsopoirtjai tartoznak. A három komponens mólarányának legkésőbb a térhálósítószer mosásálló rögzítése alatt végzett változtatásával nemes kikészítési hatásokat érünk el, a különböző tulajdonságoknak jelentős javulása mellett. A fonalak illetve rostok felületén a hídképzéshez alkalmas hidroxilcsoportok számának és a térhálósítószer mólszámának illetve a hídképző katalizátor hatáképes koncentrációjának viszonyát a következőképpen növelhetjük: 1. A fonalak illetve rostok külső részein a hatóképes katalizátormennyiség csökkentésével, például felszíni hatástalanításával (pl. a rostok illetve fonalak felületén levő katalizátor legalább részbeni .semlegesítésével). Savas katalizátor esetén pl. lúgos vagy pufferhatású szerékkel való kezeléssel („antikatalizátorokkai'') érhető el a hatáképes kátalizátormennyiség csökkentése. Ez annak a folyékony fázisnak elpárolgása előtt vagy után történhet, amelyből a kikészítőszert és/vagy a katalizátort a textíliára felvittük (pl. víz). A katalizátort hatástalanító szerek oldat, diszperzió illetve emulzió vagy gáz alakjában vihetők fel. Ha folyékony készítményt használunk, úgy a folyékony fázis a térhálósítószer és katalizátor felviteléhez használt oldószerrel elegyedő vagy nem elegyedő lehet és adott esetben hab alakijában alkalmazható. A katalizátor felszíni hatástalanítására használt szerek adott esetben úgy választhatók meg, hogy molekuláris szerkezetük, (poláris csoportok elrendeződése) molekulaalakjuk vagy molekulasúlyuk következtében a rostokba vagy fonalakba csak korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem tudnák bediffundálni, ami csak felületi hatást biztosít. Úgy is eljárhatunk, hogy a katalizátort a felületről adott esetiben olyan oldószerrel oldjuk le, amely a roston még jelenlevő oldószerrel nem, vagy csak korlátozott mértékben elegyedik, vagy amelyben csak a katalizátor oldható jól, a térhálósítószer pedig nem. Adott esetben a katalizátor leoldásának beállításához sók stb. is adagolhatok. Adott esetben a textiliára a kikészítőszerrel és a katalizátorral együtt olyan „antikatalizátorok" is felvihetők, amelyek a következőkben pl. a fázis elpárologtatásakor a rostok illetve a fonal felületére vándorolnák és így a katalizátor hatóképes koncentrációját a felületen csökkentik, vagy hevítéskor illó antifcatalizátorok képződése közben elbomlanak. A találmány szerinti eljárásnak egy különösen egyszerű és ezért előnyös kiviteli módj a, hogy a térhálósítószer felvitele és ennek a roston való mosásálló rögzítése között a rostra olyan gáznemű anyagokkal hatunk, amelyek a felhasznált hídképzőkatalizátort pufferhatás és/vagy kémiai reakció révén hatástalanítani képesek. Savas reakció-katalizátorok esetében pl. a rostot a szárítás (a térhálósítószer felviteléhez használt folyékony fázis elpárologtatása) előtt vagy alatt előnyösen azonban a szárítás és a térhálósítószer mosásálló fixálása között illetve a fixálás alatt ammóniagáz hatásának tesszük ki. Bebizonyosodott, hogy e tekintetben a behatási időt nagymértékben változtathatjuk, amennyiben ez az idő igen rövid is lehet, azonban jó eredményeket érünk el akkor is ha a hatás a térhálósító kezelés egész ideje alatt fennáll. A gáznemű „antikatalizátor" szükséges koncentrációja is tág határok között variálható, e koncentráció nagyon alacsony értéken is tartható, ami természetesen üzemtechnikai szempontból igen előnyös. A gáznemű antikatálizátor-ikoncent'ráció általában 5—4000, többnyire 5—600 mmól/m'' gáztér (szobahőmérsékletre számítva), illetve 1 : : 500—100 : 1 a textílián levő ténháiósíító katalizátorra. Azt találtuk, hogy pl. a savasán katalizált hídképzőkböz használt ammónia antikaitalizátor esetiében a dörzsáilllósiág javulása az ammónia koncentrációval nem mindig lineárisan nő. Azt találtuk továbbá, hogy a textiláru illetve a gázatmoszféra nedvességtartalma az antilkatalizátordk behatása alatt, különösien ha ezek gáznem űeík, a találmány szerinti hatások variálására használható fel. Ha a textíliákban levő fonalak mechanikailag kötött vizet tartallimaznak (pl. a víztantalom nagyobb, .mint fcb. 30%), úgy tulajdoniképpen a fonal belsejének térhá'lósíitáisát idézhetjük elő, • azaz az eíemi szálaik átlagos térhálósítás! foka a fonalak belsejében nagyobb lesz, mint a külső részeken, rmmelilati az elemi szálak maguk is rendszerint fokozott belső térhálósiodáslt mutatnák, vagyis a szál külső része kevésbé térhálós, mint a belső. Ha ellenben a textília és/ /vagy a gáztér nedvess ég fcartaOima kisebb, úgy gyakorlatilag csak a szálaik belsejében megy végbe a térháiósodás, vagyis az elemi szálak a fonal teljes keresztmetszetében azonos belső térihaliók'épzést mutatnak, függetlenül attól hogy a fonal belsejében vagy a felületén helyezkednek el. A találmány szerinti eljárás előnyös kivitelű alakjánál, gáznemű ammónia alkalmazása esetén a cellülózrostok legfeljebb 30%, előnyösen azonban 20%-nál kevesebb 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4