158305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mono- és diaciljosamicinek előállítására

1 Az acil-josamicinek klinikai dózisa körülbe­lül 1—3 g/nap josamicinre számítva. A napi dózist 3—6 adagra osztjuk szét, és az adagot 8—4 óránként adjuk be. A dózis a beteg kora és fizikai állapota függvényében változhat. 5 1. példa: 1,0 g josamicint enyhe melegítés közben 2 ml izopropanolban oldottunk és a kapott ol- 10 dathoz hozzáadtunk 0,32 g ecetsavanhidridet. A reakcióelegyet rövid időn át szobahőmér­sékleten hagytuk állni; eközben tű alakú kris­tályok kicsapódása indult meg. A kristályokat szűréssel elkülönítettük, majd 2 ml 90%-os vi- 15 zes acetonból kristályosítottuk át 810 mg mo~ noacetiljosamicin^l kiválása közben. Az így kapott monoacetiljosamicin^l fiziko­kémiai tulajdonságai a következők: 1. Színtelen, tűs kristályok, op. 182—183 C°. 20 2. Elemi analízis. C H „ N CH3CO Talált 59,85 8,15% 1,93% . 11,2% 25 Bár a josamicin molekulasúlyát még nem határoztak meg, az körülbelül 790—865-nek becsülhető. Mivel az 1 acetil-csoportot tartal­mazó josamicin acetil-értéke 6,18%, feltételez­hető, hogy a jelen példában kapott vegyület 2 30 aeetil-csoporttal rendelkezik. 3. Fajlagos forgatás. [a]25 D = — 86,0° (c = l, CHCI3) 4. Abszorpciós spektrum. Ennek a vegyületnek a metanolban mért 35 UV-abszorpciós spektrumát az 1. ábrán mutat­juk be. A maximális abszorpció (Ej cm 343) 232 m/i-nál észlelhető. A vegyület infravörös spektrumát (KBr) a 2. ábrán mutatjuk be. A vegyület NMR-spektrumát (deutériumos klo- 40 roformban mérve) a 3. ábrán mutatjuk be. 5. Oldékonyság. Ez a vegyület jól oldódik acetonban, metil- 45 etilketonban, kloroformban, etilacetátban és benzolban, oldható metanolban és etanolban, és rosszul oldódik vízben, petroléterben és hexánban. 50 6. Vékonyréteg-kromatográfia. A vegyület Alumina B—10-ből (a Wako Chemical Co. terméke vékonyréteg-kromatog­ráfiás használatra) készített vékonyréteg-lapra 55 vittük fel és butilacetát-metiletilketon-víz (80 : : 18 :2) oldószerrendszerrel fejlesztettük ki. 0,50-es R/-értéket kaptunk (a josamicin R/­értéke 0,46). 60 2. példa: 3 ml etilacetátban 1,0 g josamicint oldot­tunk, és a kapott oldathoz 0,18 g ecetsavan­hidridet adtunk. A reakciókeveréket 30 per- 65 8 cen át szobahőmérsékleten állni hagytuk; eközben tűs kristályok csapódtak ki. A kris­tályokat szűréssel elkülönítettük, majd 2 ml 90%-os vizes acetonból átkristályosítottuk; így 780 mg 182—183 C° olvadáspontú monoacetil­josamicin-1-t kaptunk. 3. példa: 150 ml izopropanolban 5,0 g nyers (körül­belül 50% tisztaságú) josamicint oldottunk 70 C°-ra való melegítéssel, és az oldhatatlan anyagot szűréssel eltávolítottuk a kapott ol­datból. Az így kapott szűrlethez 1,35 g ecet­savanhidridet adtunk. A reakcióelegyet 1 éj­jelen át szobahőmérsékleten állni hagytuk, majd csökkentett nyomáson körülbelül 10 ml térfogatra töményítettük. A csapadékot szű­réssel elkülönítettük, majd etilacetátból kris­tályosítottuk át; így 2,1 g 182—183 C° olva­dáspontú monoacetiljosamicin-1-t kapunk. 4. példa: 0,5 g josamicinhez hozzáadunk 10 ml ecet­savanhidridet és 0,05 ml piridint. A reakció­elegyet 20 órán át szobahőmérsékleten állni hagytuk, majd 50 g jeges vízbe öntöttük. 2 óra múlva a kapott keverék pH-ját 2 N nát­riumhidroxid^oldattal körülbelül 5-re állítot­tuk be. Az ennek során kicsapódott terméket szűréssel elkülönítettük, és 5 ml 70%-os vizes metanolból kristályosítottuk át; így 395 mg diacetiljosamicint kaptunk tűs kristályok alak­jában. Az így kapott diacetiljosamicin fizikokémiai tulajdonságai: 1. Színtelen, tűs kristályok, olvadáspont 152—153 C°. 2. Elemi analízis. C H N CH3CO Talált 59,06% 8,02% 1,72% 16,6% Feltételezhető, hogy ez a vegyület 3 acetil­csoportot tartalmaz. . 3. Fajlagos forgatás. [a]25 D = —87,2° (c = l, CHCI3) 4. Abszorpciós spektrum. A vegyület metanolban mért ultraibolya-ab­szorpciós spektrumát a 4. ábrán mutatjuk be. A maximális abszorpció (EͰcm 338) 232 m/i­on jelentkezik. A vegyület infravörös abszorp­cióját (KBr) az 5. ábrán mutatjuk be. A 3500 cm~8 -en jelentkező sáv a szabad tercier hidr­oxil-csoport abszorpciójára mutat. A vegyület deuterokloroformban mért NMR-spektumát a 6. ábrán mutatjuk be. 4

Next

/
Thumbnails
Contents