158301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés desztilláló, frakcionáló, abszorpciós és deszorpciós műveletek elválasztás élességének növelésére

158301 7 8 maximumát is, amely mint ezt előbb kihang­súlyoztuk a találmány fő célja. Az 5—8. ábrákon példázott megoldás az elő­zőktől három szempontból különbözik. > Először a 46 csatorna, mely a 42 és 44 köz­lekedő nyílásokat összeköti a 28 tányérral és 72 fenékf állal van az 56 vezetőcső helyett határolva. A 30 nyílásoknak a 28 tányérban a 46 csatornától való elváasztásához a 48 ké­mények a 28 tányér és 72 fenéklap között a 72 fenéklapon át lefelé meghosszabbítottak és a 30 nyílásokat a 28 tányérban összekötik a 72 fenékoldal 72a alsó oldalával vagy másképpen mondva az alul lévő térrel. Másodszor a 42 közlekedőjárat (lásd a 6. ábrát) a 26 bukógát közelében felülről téglalap alakú nyílás, mely külön-külön számos 56 cső­csatlakozás helyett a 28 tányér teljes széles­ségében kiterjed. Ennek megfelelően ez igen kedvező jellemzője a megadott megoldásnak mivel egyrészről, ahol a folyadék a 40 csa­tornába lép, a recirkulálással szemben a leg­kisebb ellenállást valósítja meg és másrész­ről a 28 tányéron a teljes szélesség kihaszná­lása válik lehetővé úgy, hogy a 34 folyadék fenékrétege a 46 csatornába való beáramlásban nem akadályozódik és ezáltal a 28 tányéron a 26 bukógáttal visszatartott egész folyadékmeny­nyiségnek egyenletes és teljes recirkulációját biztosítja. A jelen esetben a recirkulálás teljességét növeli a 74 fal, mellyel a 46 csatorna túlsó fe­lén a 38 válaszfalaknál le van zárva, mint az a 6. ábrából különösen kitűnik. Ez azt jelenti, hogy a 46 csatorna nem terjed ki a 22 lefolyó alá és így nincs olyan helyenrecirkuláló folya­dék, amely a 44 közlekedési járaton és így a fő áramlásból kívül esne. Az ilyen folyadék stag­nálásra lenne ítélve és bizonyára hátráltatná a 70 folyadékáramlást a 40 járaton át. Harmadszor a 38 válaszfalon kívül és belül eső 48 kémények szitafenék helyett mozgatha­tóan elrendezett 76 és 78 fogazott buboréksap­kákkal vannak a már ismert módon lezárva. Ennek megfelelően az 50 folyadékzárszintet a 76a rések legfelső szintje határozza meg (lásd a 7. ábrát). 40 axiális járatban lévő folyadék helyi faj­súlycsökkentése többféle módon valósítható meg. A mint már említettük, a 76 buborék­sapkák az elválasztófalon belül a 48 kéménye­ken könnyebbek lőhetnek mint a többiek. Le­hetnek még a 76 és 78 sapkák teljesen azonos típusúak. De ebben az esetben a 76 buborék­sapkák rései a 38 válaszfalon belül felfelé ma­gasabbak, mint a 78 külsőké és ezáltal csök­kentett ellenállást képviselnek a gőz- vagy gázfázis áramlásával szemben. A 38 válasz­falon belül eső kémények és buboréksapkák át­mérői nagyobbak lehetnek mint a külső kémé­nyeké és buboréksapkáké. Hasonlóképpen az említett tényezők kombinációi is tetszés sze­rint alkalmazhatók és ugyanígy az ezután következőkkel is, melyek a további példa­szerinti megoldásokban vannak feltüntetve. Ha a buboréksapkák palástján rések, föga­zások nincsenek az 50 folyadékzárszintet a buboréksapka palástjának alsó széle határozza meg. A már megadott okok folytán az 50 folya­dékzárszint minden üzemelési állapotban ala­csonyabban kell legyen mint a 38 válaszfal 51 felső széle. A találmánynak az 5—8. ábrában feltün­tetett megvalósításmódját az előbb leírttól egy hatásosabb recirkuláció különbözteti meg. Ez könnyen belátható a 70 középvastag nyilak jelzéséből, melyek mutatják, hogy a 26 bukó­gáttól átömlő folyadéktól eltekintve — az egész tányér mentén a folyadék teljes tömege ugyanabban az egyenletes és átfogó mozgás­ban van. Ez a 42 és 44 összekötő járatok közti, a 28 tányér körüli, lényegében egymással egyenlő áramlás eredménye, amely az ábrázolt megoldásnak fő előnye. Természetesen a 42 és 44 összekötő járatok úgy is méretezhetők, hogy keresztmetszetük egyenlő legyen. A 9 és 10 ábrák szitafénekes és perforált tányértípusra mutatnak megoldást, ahol a 28 tányér perforáci nagy lyukszámmal vagy 30a nyílásokkal készülnek, kivéve a 38 válaszfalon belül, ahol a már leírt 30b nyílásmód kerül al­kalmazásra, amely sapkákkal vagy 80 szele­pekkel van lezárva. Az 50 folyadékzárszint itt a 80 szelep 80a fenékszélével esik egybe. A 80 szelepeknél a felső elhelyezkedést a 80b vil­lák vagy 80 c lábak határolják. A 11 ábrában bemutatott megoldást úgy a 38 válaszfalon kívül mint azon belül 30 nyí­lások, melyek mindegyike 80 szeleppel van befedve és a 38 válaszfalak páros elrendezése különbözteti meg az előbbiektől. A metszetet egy ilyen pár oldalközeli tagján át vettük. A 12 ábrában bemutatott buborékoltató tá­nyér uniflux vagy turbogrid típusú ahol a 28 tányér nyílásai a fő folyadékáramlásra merőle­ges 60 irányú 30 c hosszanti rések. A 30c ré­seket a 82 és 84 jelű részekből álló rácsszer­kezetek határolják, melyek a 60 folyadék­áramlási irányban a 30 réseket a már ismert módon leszűkítik. Ha ilyen 82, 84 szerkezetet alkalmaznak a 38 válaszfalon belüli nyíláson, a folyadékzár 50 szintje a 84 rácsrész alsó élé­vel határozódik meg. Végül a 13 ábra a nyelves tányértípus meg­oldási példáját mutatja. Itt a 38 válaszfalon kívüli nyílások a 28 tányérból kiemelkedő felhajtott félkör alakú 86 nyelvekből állanak. A 86 nyelvek úgy hajlanak a tányérhoz, hogy a gőzfázisnak a folyadék 60 főáramlási irá­nyába eső vízszintes sebességkomponenst ad­janak. A 38 válaszfalon belül az 5—8 ábrában alkalmazotthoz hasonló elrendezés van. De ebben az esetben a 76 buboréksapka a 40 axiá­lis járatból kiemelekedik. Mindazonáltal a fel-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents