158300. lajstromszámú szabadalom • Állóhelyzetű sajtüst

3 158300 4 nában (keringenek, amely zónák az üst főten­gelyétől különböző távolságokban helyezkednek el, a szomszédos zónákban keringő vágásaer­vek forgásirányai pedig egymással ellentétesek. A kitűzött feladatnák megfelelően a talál­mányunk szerinti állóhelyzetű sajtüst oly mó­don van kialakítva, hogy a vágószerveken a vágóélemeMiez viszonyított keresztirányú és különböző magasságokban elhelyezett a vágó­szerv keringési irányához képest ferde hajlás­szögű szárnyak foglalnak helyet. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az ily módon kialakított kezelőszerszám valamennyi eddig alkalmazott szerszámot, vagyis a lapáto­kat, vágóeszközöket és keverőszerveket egy­maga tökéletesen helyettesíti. Ebből az követ­kezük, hogy a találmányunk szerinti kezelő­szerszámokkal, ellátott sajtüst alkalmazása ese­tében a sajtmassza kezelése során semmiféle szerszámcserét nein kell végrehajtani, az egész sajtmassza kezelése pedig megszakítás nélkül folyamatosan történhet. A fentiéken túlmenően a találmányunk sze­rinti berendezés előnye, hogy a sajtgyártó üst teljes munkája automatikusan programozható. A programvezérlés természetesen kiterjedhet a kezelőszerszámok keringési sebesságének és idő­tartamoknak beállítására, továbbá a sajtüst fa­lainak meghatározott idő alatt különböző hő­mérsékletekre való fölmelegítésére. A találmányt kivitéli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzon az 1. ábra meglevő hengeres (kialakítású sajt­üstöt mutat a 2. ábrán bejelölt I—I egyenes mentén fölvett függőleges hosszmetszetnék megfelelően. A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett sajtüst fö­iülnézete a II—II irányból nézve. A 3. ábra az 1. ábrán föltüntetett III—III egye­nes mentén vett metszet, a 4. ábra a 3. ábrán bejelölt IV—IV egyenes mentén vett metszet, az . 5. ábra a 3. ábrán föltüntetett V—V egye­nes mentén készített metszet, és végül a 6. ábra az ugyancsak a 3. ábrán bejelölt VI—VI egyenes mentén készített .metszet. A találmányunk szerinti kialakítás esetében a sajtüst 1 köpenye, valamint 2 fenákrésze egyaránt kettősfalú kivitelben készül, és így az üst falai közé fűtő-, illetve hűtőközegek be­vezetésére van lehetőség. A sajtüst 2 fenék­részének közepén -található a leeresztő szelep, amely egyben a 3 leeresztő cső kiinduló pont­jául szolgál. A sajtüst fölött helyezkedik el az ábrán föl neun tüntetett meghajtó motor, amely­nek mozgását két darab, előnyösen vízszintes 4 és 5 karra visszük át. Mindkét 4 és 5 víz­szintes kar végéhez egy-egy vágószerv van erősítve, amelybe függőleges irányú 6 vágó­elemek, például acéldrótok vannak befeszítve. A vágószerveik magassága lényegileg megegye­zik a sajtüst. belső magasságával. Az' 1. és 2. ábrán föltüntetett baloldali vá­gószerv minden helyzetben a sajtüst centrális elhelyezkedésű főtengelyéhez viszonyítva olyan távolságban van, amely távolság legalább a fele az üsthenger sugarának. Ezzel szemben a jobboldali vágóiszerv minden egyes esetben a sajtüst . centrális főtengelyétől akkora távol­ságra van, amely legföljebb a fele az üsthen­ger sugarának. Mindkét vágószerv a maga sa­ját keringési zónájában kering az üst centrá­lis főtengelye körül. A meghajtáshoz szükséges mozgást a (meghajtó motorról a 4 és 5 vízszin­tes karokra oly módon továbbítjuk, hogy a vá­gószervek különböző irányú keringésre legye­nek képesek. Ez a mozgástavábbítás akkor a legcélszerűbb, ha a Vágószerv súlypontja, illet­ve középpontja mindig azonos kerületi sebes­séggel rendelkezik. Mindkét vágószerven a 6 vágóeleimekhez vi­szonyítva keresztirányú, különböző magassá­gokban elhelyezett és a vágószerv keringési irányához' képest ferde hajlásszögű 7 szárnyak foglalnak helyet. A ferdebajlású 7 szárnyaik hatására a külső vágószerv — vagyis az 1. és 2. ábrán baloldalt feltüntetett vágószerv — az üstben levő sajtmasszát fölfelé irányuló áram­lásira készteti, miközben a belső vágószerv — vagyis ami az ábrán jobb oldalt helyezkedik el — a sajtmasszánák lefelé irányuló niozgást kölcsönöz. A saj'tmassza áramlási irányait az 1. és 2. ábrán bejelölt nyilak mutatják. A vágószervek részletesebb fölépítési módja a 3., 4., 5. és 6. ábrán látható. A vágószervek 8, 9 és 10 jelű késein helyezkednek el a 7 szárnyaik. A 9 középső kés széléhez van sze­relve a 12 tolóka. a 7 szárnyak pedig ezen 12 tolókán vannak megtámasztva. A 12 tolóka fölső végéhez elfordulhatóan de axális irány­ban helyhez kötötten kapcsolódik a 13 csap. E 13 csap a 9 középső kés egy 14 kiugrásán hatol keresztül, és így a 9 középső kés az el­fordulás során hosszirányban el tud csúszni. Hasonló módon csúszik el a 12 tolóka ugyan­csak hosszirányban, a 7 szárnyak pedig más szögihelyzetibe' tudnák elfordulni. A 7 szárny szöghelyzetének változtatásával lehetőség van a sajtmassza áramlási intenzitásának szabályozá­sára. A 7 szárnyak egyugyanazon vágószierven egymáshoz képest azonos hajlásszögben helyez­kednék el, és így a sajtimassza az üstben a fenekrésztől a felszínig és megfordítva a fel­színtől a fenékrész felé irányulóan áramlásba hozható. A 7 szárnyaik szöghelyzetének nem feltétle­nül szükséges változtathatónak lennie, hanem meghatározott állandó nagyságú szöghajlással is rendelkezhetnek. Ilyen esetben az áramlás intenzitását a kezelő szerszámok sebességének módosításával lehet szabályozni. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a találmányi gondolat alapján a következők­ben részletezett igénypontsorozatnak megfele­lően különböző kiviteli variánsokat hozzunk 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents