158295. lajstromszámú szabadalom • Nematocid készítmények
3 158295 4 A növényeiket kívülről megtámadó parazitafajtákat gyűjtőnéven „aktoparazitáknak" nevezik. Az ektoparaziták rendszerint a növények hajszálgyökereit támadják meg. Ha a talajban rendkívül nagyszámú nematóda van, akkor a hajszálgyökerek nagyrésze kipusztul, ezáltal pedig a növények növekedése csökken és a fertőzött termény csak igen korlátozott hozamot ad. A gyökér szöveteibe behatoló és ott élő parazitafajtákat „endoparazitáknak" nevezik. Mind az ektoparazita, mind az endoparazita jellegű nematódák az érintett növényi részben deformációt, a behatolási pont közelében pedig a szövetek pusztulását is okozhatják. Ezáltal nem csupán a növények életképessége csökken, haneim. számos esetben ténylegesen lerontja a haszonnövényeik piaci értékesíthetőségét is. A csökkent piaci értékesíthetőségne példáiként a karottanöivényeket említjük, amelyeknél a defornnáltság a piacon az értékesíthetőség csökkenésében jelentkezik. A növényi parazitajellegű nematódák által okozott károsodás támadási pontként szolgálhat más növényi szempontból patogén kártevők, mint a gombák, baktériumok és vírusok behatolásának. Ennék folytán célszerű, ha a találmány szerinti hatóanyagokat más kártevőirtószerekkel, mint fungicidekkel, baktericidékkel és vírusölőszérekköl való kombinációban használj ulk. A növénytermelő gazdaságokban számos esetben csak akikor biztosítható hatékony gazdálkodás, ha az Ölető talajban a terméshozamok szempontjából legkedvezőbb növényeket termesztjük, jóllehet az illető tailaj számos növényi parazitajellegű nematódával fertőzve van. A (más kiiálalkítotit évelő növénykultúrákat, mint pl. a gyümölcsfákat, cukornádat és ananászt a növényi parazitajeltlegű neniatódák megtámadják. Ha nematodes fertőzés történik, akkor a gazdálkodóik rendszerint a műtrágya és a víz mennyiségét növelik, hogy ellensúlyozzák a növények gyökénrendszerének károsodását, vagy pedig nematoeid-szereket alkalmaznak. A pótlólagos mennyiségű műtrágya és víz felhasználás azonban túl költségesnek bizonyult és csak részben hatásos. Egyes esetekben, ha az illető nematódafajta deformáltságoit okoz, akkor a pótlólagos befektetés teljesen kárbavész. A hatékony nemaitódairtás legbiztosabb eszköze tehát a kémiád jelegű készítmények adagolása. A jelenleg használatban levő ás nematódák kiirtására alkalmas számos vegyszer fitotoxikus és csak akkor használható biztonságosan, ha azokat a növények elvetése előtt alkalmazzák. Ennek folytán a nematocid adagoSMsa és a vetés között jelentős időkülönbségnek kell lenni, ez a növényi kultúrák termesztésének tervszerű jellegét bonyolítja, és ha pl. időjárási körülmények a növénytermesztési periódust korlátozzák, akkor számos esetben nem is válik lehetővé nematocid szerek felhasználása. A találmány szerinti vegyületek azonban a növényeket nem károsítják, ha azokat az alábbiakban ismertetett módon adagoljuk. Ennek folytán ezek a növények elvetés előtt, köziben 5 vagy azután is felhasználhatók. Számos esetben a talá&ímany szerinti vegyületeikkel való kezelés akkor bizonyult leghatékonyabbnak, ha azt csak a növénycsemeték kifejlődése után végezzük el. 10 A fitotoxilkusságon kívül az ismert nematocidok további hátránya abban van, hogy a területegységre eső fajlagos költségeik gyakran magasak, az alkalmazott vegyületek bűzös szaguk, izgató vagy könnyeztető hatásúk követ-15 keztében a kezelőszemélyzetre kellemetlenek, vagy csak korlátozott mértékben hasznosíthatók. A találmány szerinti vegyületek ezzel szemben a növényeket, illetve azok növekedését nem károsítják még a szükséges adag fe-20 ietti mennyiségekben sem, könnyen és biztonságosan kezelhetők, nyújtott védőhatásúak van, hatékonyságuk következtében kisebb adagokban alkalmazhatók, így gazdaságosak is. Fentiek következtében a találmány szerinti vegyü-25 letek szélies hatásspektrumon felhasználhatók növények védelmére. Az (I) általános képletű vegyületek szerkezetük következtében három izomer alakban, 30 éspedig az egyik karbamoiloxitiolimidát csoportnak a másikhoz való helyzete szempontjából syn-syn, syn-anti vagy anti-ariti-álakban létezhetnek. Az (I) általános képletű vegyületek közül — 35 mint már említettük — gazdaságos előállításuk következtében azokat a származékokat emeljük ki, amelyekben Rt és R2, valamint R3 és R/( szubsztituensek jelentése . megegyezik. Ezek közül a vegyületek közül kiváló nemato-40 cid hatásuk és növényekre kifejtett közömbös hatásuk folytán a dimetil-N,N'-bisz-(métilkarbamoiloxi)-ditioloxíalimidát és a dimétil-N,N'-bisz-(etilkarbamoiloxi)-ditio|löxalimidát a legelőnyösebb. 45 Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekiben Rt és R2, valamint R 3 és R4 szubsztituensek jelentése megegyezik, úgy állítjuk elő, hogy valamely iners oldószerben, mint lailkoíhol-víz-elegyben a megfelelő merfaaptánt di-50 klórglioximmal reagáltatjuk, majd nátriumhidroxidot adagolunk, amikoris a kívánt diaílkilmierkaiptoglioxiimihoz jutunk. Ezt a reakciót az „A" reakeióvázláton szemléltetjük. 55 A fenti reakcióban képződött dialkillmerkaptoglioximot ezután valamely iners oldószerben vagy hígítószeriben feloldjuk vagy szuszpendáljuk. Oldószerként vagy bágítászerként metilénkloridot, ciklohexánt, klörof ormot, széntetra-60 kloridot, benzolt, toluolt, xikűit vagy éhhez hasonló oldószereket használunk. Az előállított oldathoz vagy szuszpenzióhoz a megfelelő izocianátot adagoljuk és így a kívánt (I) általános képletű vegyülethez jutunk. Ez utóbbi re-65 akciót a „B" reakeióvázláton ábrázoljuk.
