158290. lajstromszámú szabadalom • Legalább két szimmetrikus tekercsrészből kialakított tekercs köpenyavasmag részére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. II. 21. (KA—1196) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. X. 21. (WP 21 g/135 504) Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. VII. 10. 158290 Nemzetközi osztályozás: H 01 f 5/02 ^iiü/A/iftó '>-m^ ) 'í'íílU Feltaláló: Assmann Werner oki. matematikus, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Kabelwerk Oberspree (KWO) cég, Berlin-Oberschöneweide, JSÍémet Demokratikus Köztársaság Legalább két szimmetrikus tekercsrészbő! kialakított tekercs köpenyvasmag részére i A találmány tárgya tekercs köpenyvasmag részére, amely legalább két szimmetrikus te- ' kercsrészből áll. Azon tekercsek, különösen azok a köpenyvasmag-tekercsek, amelyek két (vagy több) 5 szimmetrikus tekercsrészből vannak kialakítva, nagy ráfordítással gyárthatók. A menetek nemszimmetrikus elhelyezkedése mellett, — amelyet a tekercselőanyag tűrése és annak egyenlőtlen elhelyezkedése okoz — az erővonalak io iránya a köpenymag belsejében a tekercselés szimmetrikus voltára nézve igen nagy befolyással van. Különösen zavaró hatású a szórt tér, amelyet a köpenyvasmag belsejében levő légrés okoz. Ez a szórt tér az oka annak, hogy a 15 szimmetria-viszonyok a tákercHtasífanek a légréshez viszonyított helyzetétől függőek. Annak érdekében, hogy a légrés síkjának ezt a függőségét kompenzálhassák, már egy sor 20 ismert megoldást alkalmaznák. Így pl. ismeretes, hogy a tekercstest helyzetét a köpenyvasmaghoz képest külön szerkezettel állítják be. E célra állítócsavarokat is felhasználnak, amelyek alkalmasak arra, hogy a tekercstest szim- 25 metrikus elhelyezkedését utólagosan lehessen beállítani. E célra alkalmaznak szigetelőtárcsá- . kat is, amelyeket a gyártás során a köpenymagba úgy helyeznék be, hogy a szimmetriaviszonyok azután már nem változhatnak. Is- 30 mert megoldás az is, hogy a tekercstestet a légréslben rögzítik. A tefcercstesit helyzetének a légrés síkjához való függőségét kiküszöbölő másik megoldás lényege az, hogy a tekercset két külön tekercsrészre osztják. Emellett a tekercset többkamrás tekercsként több különböző helyzetű rétegekből alkotott tekercsként, vagy e kettő kombinációja alapján is ki lehet képezni. Ilyen módon a kamrákban levő tekercstestekre ún. többkamrás-többrétegű tekercset (Mehrikammier—Méhreehicht—Wiiklung) viszünk fel. Különösen a kétkamrás, kétrétegű tekercs alkalmazása ismeretes, amelynél mindegyik tekercs az egyik kamrában levő alsó tekercsrészből és a másik kamrában levő felső tekercsrészből áll. A tekercseknek tekercsrészekre való osztását úgy végezzük, hogy a tekeresrészek menetszámát és a tekercselés kereszteződési viszonyát (az alsó és felső tekercsrészek menetszámának egymástól való viszonyát) úgy választjuk meg, hogy ezáltal a kívánt induktivitás a tekercseik helyzetének szimmetriájától függetlenül is biztosítható. Az említett kereszteződési viszonyt úgy választjuk meg, hogy az alsó tekercsrész szórt induktivi-> tása azonos legyen a felső tekercsrész szórt induktivitásával. A tekercstest helyzetének a légrés síkjához való függőségét kiküszöbölő további módszerként párhuzamos kettős huzalokat, sodrott hu-158290