158284. lajstromszámú szabadalom • Szinesábra előállító berendezés
3 158284 4 korábbi rendszerek tranziens vizsgálatok pontos elvégzésére nem voltak alkalmasak. A találmány tárgya egy olyan színesábra-generátor, amely az előző hibáktól és kötöttségektől mentesen, tetszőleges színsorrendű, szélességű és számú színesábra jelkoimbinációt képes előállítani, tehát egy olyan színesábrajel előállító berendezés, amely előnyösen háromágyús színes képvisszaadó berendezések ágyúinak vezérlésére alkalmas három jeilkimenettel rendelkező elektronikus elemekből alkotott hálózatból és azt vezérlő egységből áll, azzal jellemezve, hogy előnyösen három — az alapszíneknek megfelelő — kimenettel rendelkező olyan logikai kapcsolóelem hálózata van, amelynek bemenetei a három alapszín szerint vannak csoportosítva és egy olyan — a televízió színelmélet szabályai szerint képzett színeknek megfelelő, a színeket tetszőleges, de előre meghatározott sorrendben színenként külön-külön csoportosító — programozó matrix kimeneteire csatlakoznak, amelynek bemenetei legalább egy időosztó generátor, mint vezérlőegység kimeneteihez vannak kapcsolva. Leírásunkban az időosztás alatt azt értjük. hogy valamilyen periódust tetszőleges aláosztású egymásutáni időszakaszokra bontunk. Ilyen egymásutáni időszakaszokat eredményező áramköröket összefoglaló néven időosztó generátoroknak nevezünk. Ezek közül a legkényelmesebbek a szekvenciális generátorok, amelyek olyan sokkimenetű, sorbakapcsolt billenő körökből felépített láncok, melyéknek kimenetén a kimenetek sorrendjében, egymás után (szekvenciálisan) jelennek meg a periódus aláosztásának megfelelő időjelek. Amennyiben az egyes időszakaszok kezdete egybeesik a megelőző időszakasz végével, akkor szinkronváltós időosztásról, illetve ezt eredményező szinkronváltós szekvenciális generátorról beszélünk. A találmány részletesebben az alábbi kiviteli példák segítségével ismertetjük: Az 1. ábrán egy színesábra előállító berendezés példaképpeni tömbvázlata látható. A 2. ábrán egy példaképpeni időosztő generátor kimenő jelei vannak feltüntetve. A 3. ábrán egy példaképpeni, inverterekkel megvalósított logikai hálózat kapcsolási vázlata van ábrázolva. A 4. ábra egy másik színsonrendet biztosító példaképpeni, inverterekkel megvalósított logikai hálózat kapcsolási vázlata van ábrázolva. Az 5. ábra különböző szélességű színsávokat eredményező példaképpeni, inverterekkel megvalósított logikai hálózat kapcsolási rajza van ábrázolva. A 6. ábrán egy további, példaképpeni NAND áramkörökkel megvalósított logikai hálózat kapcsolási vázlata van ábrázolva. A 7. ábrán egy újabb példaképpeni NAND áramkörökkel megvalósított logikai hálózat kapcsolási vázlata van ábrázolva. A 8., 9., 10.,. 11. és 12. ábra a logikai rendszerek azonosságának, illetve átalakításának bizonyítására szolgál. A 13. ábra különböző programozású (complex) színes ábrák előállítását biztosító logikai hálózat példaképpeni kiviteli alakja van ábrázolva. A 14. ábrán a különböző programozású színes- és fekete-fehér lineáris jelek összegezésének példaképpeni kiviteli alakja van ábrázolva. A példaképpeni kivitelek ismertetésénél induljunk ki abból a meggondolásból, hogy nem három különböző szélességű, egymásból leszármazó jel kombinálásával hozzuk létre a színsávokat, mint az a koráibbi klasszikus módszereknél szokásos volt, hanem pl. 9 színsávnak megfelelő időjelet közvetlenül létrehozunk egymásutáni sorrendben, időosztásos módszerrel, pl. szekvenciális generátor, vagy shiftregiszter segítségével. A szekvenciális generátor 1. 2. 3. . . . 9. kimenőjeleit a 2. ábra tünteti fel. Látható, hogy a jelek időben közvetlenül egymásután (szekvenciálisan) jönnek létre. Ha ezekkel a jelekkel pl. a 3. ábra szerinti INVERTER OR hálózat (HÍ) bemeneteit egy meghatározott sorrend szerint egymásután nyitjuk, akkor az R, G és a B jelek szerint közösített kimeneteken a vezérlő jelek sorrendjétől és időtartamától függően a legkülönbözőbb összetételű és formájú színsávjel jön létre. A 3. ábrán látható példaképpeni kivitel működését az alábbiakban ismertetjük részletesebben. A választott színsorrend legyen a következő: fehér, sárga, cián, zöld, bíbor, piros, kék, fekete, fehér. A televízió színelméletből ismeretes, hogy fehér jel akkor jön létre, ha egyidejűleg van R, G és B jel. Ennek megfelelően az első fehér sáv akkor valósul meg, ha az R, a G és a B kimenetekre egy-egy IRI, IGI, IBI inverter kimenete csatlakozik, amelyeknek a bemenetére az 1. szekvenciális jel jut. A második színsávot eredményező sárga jel akkor jön létre, ha egyidejűleg piros és zöld jel is létrejön. Ez akkor valósul meg, ha az R és G kimenetekre egy-egy l#2, IG2 inverter kimenete kapcsolódik, amelyek bemenetére a 2. szekvenciális jel jut. A harmadik a cián (kékeszöld) akkor jön létre, ha egyidejűleg kék és zöld szín is létre jön. Ez akkor valósul meg, ha a G és B kimenetekre egy-egy lg2, Io3 inverter kimenete kapcsolódik, amelynek bemenetére pl. a 3. szekvenciális jel jut. A zöld szín, úgynevezett primer szín, amely akkor jön létre, ha a G kimenetre egy Id inverter kimenete kapcsolódik, amelynek bemenetére a 4. szekvenciális jel jut, stb. A legutolsó sáv ismét fehér, amely akkor jön ' létre, ha az R, a G és a B kimenetekre ismételten egy-egy I#5, Io 5 , L35 inverter kimenete csatlakozik, amelyek bemenetére a 9. szekvenciális jel jut. A következőkben vizsgáljuk meg az előző példaképpeni kivitelű hálózattal és időosztó generátorral, egy másik sorrendű színsáv előállítását, amely a klasszikus módszerrel nem 10 15 20 25 30 35 4.0 45 50 55 60
