158270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több cellából álló ólomakkumulátor celláinak elektrolitra nézve tömített villamos összeköttetésére és ezen eljárással készült ólomakkumulátor telep

158270 3 4 be, majd ezt követőleg a kiöntőmasszának a mélyedés egymással szemben levő harántirányú pereiméi közötti szétterülése folyamán a viezetőnyelivet a mélyedésbe felülről helyezik be. Az akkumulátor lezárását felifelé ún. monofedővel végzik, amelynek négyszögletes belsőrésze van, amelybe az elválasztófálak felső végeikkel vannak beragasztva. Ezzel az eljárással kialakított akkumulátiorok jelentős hátrányokkal rendelkeznek az alkalmazott tömítési technológia hiányosságai miatt. A kiimélyítések helyein három összeragasztandó felüllet találkozik (pontosabban a vezetőnyelrv a mélyedéssel, az elválasztófal és a tető, valamint a vezetőnyélv felsőrész és a tető). Emellett még megemlíthető az, hogy a monotetőnek az a feladata, hogy egyetlen művelettel, a teljes akkumulátor tömítését biztosítsa. A fent leírt kritikus helyen három tényező együttes hatása jelentkezik úgy, hogy ennél az eljárásnál sem lehet biztosítani azt, hogy az akkumulátorok elektirolitjéneík tömítése megfelelő legyen. A tömítettség ellenőrzését csak a fedélrész felragasztása után Sehet végrehajtani, és csak a tömítetllenség megállapítása után tehet a javítást elvégezni, azonban a fedél ez esetben mindég tönkremegy. Az olyan ólomakkumulátorok előállítására, amelyeknél az összekötőielemek a ceUafalakon vannak átvezetve, még egy másik ismert eljárást is alkalmaznak, amelynél valamennyi szomszédos celliafallban, a fal vastagságával azonos vastagságú ólam aelliaösszekötő van foeöntve, vagy pl. epoxigyantával beragasztva. A pozitív és negatív lemezeiket a készlet alakjában szortírozzák és sarokösszekötő hidak nélkül elválasztó elemeikkel helyezik be a cellákba. Az egymással összekötendő, lapokból álló rekeszeket az egymás mellett levő celláknak megfelelően olvasztják össze. Az elválasztófalban levő cellaösszefcötőfc segítségével a forrasztási hő ellen védőlapot alkalmaznak. Az ezzel való letakarással oly módon hajtják végnie az összeköttetést, hogy egyenes összekötő hídrészek jönnek létre, amelyek az elválasztófalakon keresztül tömítettségeit és jó villamos öszszefcö'tést biztosítanak. Ezt követően az akkumulátor lemjezsorának szélső végeire pólussarkofcat forrasztanak és a házat fedéllel zárják le. A fedélnek lafelé nyúló toldatát a celláknak egymáshoz képesti kölcsönös tömítésére kittel vonják be. Ezzel az eljárással egyrészt ólmot takarítanak meg, másrészt az akkumulátor kisütésénél az össziekiötőivezeték és a pólussarkoknál keletkező feszültségesés csökkenésiét érik el, azonban ennek ellenére sincs biztosítva az, hogy a cellák falai az elektrolit átszivárgása szempontjából tömítve legyen, mivel a ceülaifalak villamos érintkezőinek felhegesztésekor a cellafalak mint ahogy a fent említett eljárások során már említettük a magas forrasztási hőmérséklet miatt megsérülnek. Ezenkívül, az fedőlap alkalmazása ellenére is a lemezek érintkezőinek hegesztésiékor nem lehet elkerülni az ólom megolvadásának veszélyét, amely gyakran az akkumulátornál lemezzárlatot okoz és az hasznáillhataitlanná válik. Azok a különleges intézkedések, amelyek a megfelelő hegesztés kivitele szempontjából szükségesek, ezt az utóbb említett eljárást túl bonyolulttá teszik. Célunk az, hogy a ceiOSafialakon átvezetett összeköt őelemek készítésénél a technológiai nehézségekéit kiküszöböljük, különös tekintettel az elektrolit átszivárgásának megakadályozására, ill. a cellák jó tömítettségének biztosítására. Céluník továbbá, hogy még az akkumulátor végszerelése előtt megfelelő ellenőrzési módot biztosítsunk, valamint szükség esetén, utólagos tömítést tudjunk végezni anélkül, hogy az akkumulátor tönkremenne. A találmány eljárás és berendezés elektrolit szempontjából tömített cellák közötti villamos összietoätitetes létesítésére, több cellából álló ólomakkumulátorok oellafalán átvezetett villamos összekötőelemek részére, ahol az elektrolit szempontjaiból jó tömítettséget kívánunk biztosítani, ill. a tömítés hibáinak az akkumulátor tönkremenetele nélküli javítása lehetőségét akarjuk elérni. A feladatot úgy oldjuk meg, hogy pl. ólomból készült fém celaiösszekötőeilemet a cellái al keménygumi betétj éneik kimélyedésélbe vulkanizáljuk be és a keménygumi betétet, alkalmas ragasztóanyag, pl. epoxigyanta segítségével az elektrolit szempontjából tömítettséget biztosító módon rögzítjük, majd ezt követőleg a cellaösszekötő élemet, a cellákba már előzetesein behelyezett lemezkészletek hadaival hegesztjük össze. Az eljárás befejezéseként a fedelet, amelynek póluscsapoit tartó hüvelyébe a csapot önmagában ismert módon rögzítettük, helyére tesszük és kiöntéssel rögzítjük. A találmány szerinti eljárás a nagysorozatgyártás céljára igen alkalmas, mert az részben automatizált technológiával is gyártható. A találmány szerintii eellaöísszeköttetés alkalmazásával összekötő hidaknál', összekötő elemnél, hüvelyeik kialakításánál, valamint az akkumulátor szomszédos cellái közötti feszültségesés szempontjaiból érthetünk el megtakarítást, és előnyöket. A találmány szerinti oellaösszefcöttetéssiel készült ólomakkumulátoroknál a kisebb belső ellenállás következtéiben lényegesen jobb bielkapesioClásíi teljesítményefcat 'ellhetünk el. A találmány szeriinti megoldassál az akkumulátor celláinak elektrolittal szembeni tömítettségi hibáit az akkumulátor károsodása nélkül ki tudjuk javítani. A találmány példákénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2