158264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karboximetilkeményítő előállítására

SZABADALMI 158264 MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY áBlkk Nemzetközi osztályozás; C 08 b 19/06 Cp Bejelentés napja: 1969. II. 15. (FI—414) «, « ' -i, i) < , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VI. 20. \ *) Feltalálók: Szathmáry Ede vegyész, 37,5%, Pétery István vegyészmérnök, 37,5%, Dr. Láng Béla gyógyszerész, 25%, Budapest Tulajdonos: Finomvegyszert Készítő KTSz., Budapest Eljárás karboximetilkeményítő előállítására A kanboximietilkeményíitő iparilag nagyon fontos keményítőszármazék, mely pl. a gyógyszeripariban, élelmiszeriparban és textiliparban alkalmazható. A karboximetilkeményítő oly módon állítható elő, hogy keményítőhöz vizes 5 lúgos közegiben monohalogénecetsavat pi. monofolórecetsavat adnak, majd a kapott terméket savval kezelik. [Höppler: Colloid Z. 101, 305 (1942)]. A 717 275 sz. német szabadalom szerint a reakciót kis szénatomsziámú alifás 10 alkoholok, előnyösen metanol jelenlétében végzik el. A 920 780 sz. német szabadalomban ismertetett eljárás szerint a lúgot a 'keményítő súlyára számítva viszonylag kis, 3—4-szeres feleslegben alkalmazzák. A 2 599620 sz. USA; 15 sziabadalöm szerinti elljárásnál reaikcióközegként az alkohol sziéniaitomszámától függő, pontosan meghatározott összetételű alikanol-jvíz-ellegyet alkalmaznak. - Más eljárás szerint a reaikcióelegy báziükusBlágát báriumhidroxiddal biztosítják 20 (56 340 sz. holland szabadalom). Ismeretes továbbá, hogy a termék viszkozitásának növelése céljából 'különböző ágensekikel [pl. bisz-(hidroximétiltoarbamiddal)] kereszfikötések alakíthatók ki. (873 855 sz. japán szabadalom.) A 25 karboximetil-esoport bevitele után történő savazást sósavval (pl. 920 780 sz. német szabadalom), vagy ecetsavval (233 326 sz. spanyol szabadalkon, 9259 sz. japán szabadalom) végzik el. 30 A fent ismertetett eljárások hátránya, hogy nenr biztosítanak állandó viszkozitású terméket. Az ismert módszerek ismételt reprodukciójakor a. kapott termékek viszkozitása igen nagyfolkú ingadozást mutat és ez nagyon előnytelen, minthogy számos iparág (gyógyszeripar, textilipar) állandó viszkozitású terméket igényel. Az ismert módszerek további hátránya, hogy a reakciőelegyet utólagos Havazásnak vetik alá. A gyakorlatiban általában a sósavas kezelést alkalmazzák, mely korrózióveszély szempontjából kedvezőtlen és az üzemben biztonsági rendszabályok foganatosítását teszi szükségessé. Az utólagos savazás továbbá külön lépést jelent és az egyrészről az átfutási időt meghosszabbítja, másrészről a készülékek ' kapacitás-kihasználását csökkenti. Azt találtuk, hogy reprodukiálhaitóan állandó viszkozitású Ikarfooximetilkeményítőt, a keményítő lúgos közegben előnyösen 7,5—9 pH-értéken halogénecetsawal, előnyösen monoklórecetsavvlal végrehajtott karboxijmetilezése útján, utólagos savazás nélkül oly módon állíthar tunk elő, hogy a karboximetilezést alkálifémacetát és monohailogénecetisav, előnyösen monoklórecetsav együttes jelenlétében végezzük el, majd a kapott terméket a reákciáelegyből ismert módon elkülönítjük,. 158264