158252. lajstromszámú szabadalom • Készítmény gerincesek elemszükségletének kielégítésére
158252. 6 1. példa: 1 kg 10% hummsavat tartalmazó keszthelyi száraz tőzeglisztat 5 cm átmérőjű és 500 cm hosszú üvegcsőbe helyezünk, majd 7,86 g CuS04-.5H 2 CM; tartalmazó 500 ml vizes oldatot folyatunk át rajta. Az így kapott termék kgonként 2 g •rsz(II)-ion, t-tartalmaz. A termiékből naponként 15 g/egyed mennyiséget keverünk szarvasmarhák takarmányához. Az alábbi táblázatban 4 db szarvasmarhánál! 2-heti etetés után elért eredményeket közlünk a vérsavó Cu"1 " -* -tartálmának mérése alapján. . olyan vizes oldatot folyatunk át, amely 22,0 g ZnS04 -7H 2 0-t és 19,64 g CuS0 4 -5H 2 0-t tartalmaz. Az óidat átfolyásának időtartama 2 óra. Szárítás után a termék kg-onként 5 g .5 cink- és 0,5 g réz,(II)-iont tartalmaz. Az így előállított készítmény kedvező eredménnyel használható mind szarvasmarhák, mind sertések nyomelemhiányának pótláséra. 10 A napi feletetendő mennyiséget az élősúly és a vérsavó vizsgálata alapján állapítjuk meg: 100 kg. élősúlyra számítva a vér savó normális réz- és cink-szintjénelk 10'%-os csökkenése esetén a keverékből 5 g/nap mennyiséget célszerű 15 a ' takarmányhoz keverni. Kísérleti állat sorszáma A vérsavó Cu++ -tartalma, gamma/liter etetés előtt etetés után 1. .162 1562 2. 369 849 3. 556 1466 4. 510 2163 2. példa: 3. példa: 20 25 Ezek az eredményeik egyértelműen bizonyítják, hogy a találmány szerinti készítmény fogyasztása után á szarvasmarhák vérsavójában a réz-tartalom jelentősen növekszik, ami az 30 állati szervezet normális működése szempontjából igen előnyös. 35 Mindenben az 1. példa szerinti módon járunk el, azonban 50% huminsavat tartalmazó tőzeglisztet használunk, és az oszlopon 500 ml olyan vizes oldatot folyatunk át, amely 43,9 g MnSO-j • 5 iH^O-it tartalmaz. Az így kapott termék mangán(I'I)-ion tartalma szárítás után 10 g/kg. Hasonló 'módon kezelünk hasonló mennyiségű és minőségű száraz tőzeglisztet 500 ml 45 39,3 g CuS04 • 5 H2 0-t tartalmazó vizes oldattal. Szárítás után a termék kg-onként 10 g réz(II)-iont tartalmaz. Az így elkészített kétféle anyagból 10 :..l arányban (10 sr Mn-tartalmú anyag : 1 sr Cu- 50 tartalmú anyag) homogén keveréket készítünk. Ez a keverék igen jól felhasználható szarvasmarhák r.yomelem-hiányának megszüntetésére. Az állat 100 kg élősúlyaira számítva a vérsavó normális Cu- és Mn-szint jenek 10%-o.s csökkenése esetén a keverékből 3 g/nap menynyiséget célszerű adagolni a takarmányhoz keverve. 55 60 Mindenben az 1. példa szerinti módon járunk el, azonban 20% huminsavat (tartalmazó tőzeglisztet használunk, és az oszlopon 500 ml {35 4. példa: 1 kg 40% huminsavat tartalmazó száraz tő-, zeglisztet az 1. példa szerinti módon kezelünk a következő oldatokkal: 59,73 g • FeSOi • 7 H2 0 500 ml vizes oldata 52,77 g ZnS04 -7H 2 0 500 ml vizes oldata 35,10 g MnSQ4 -5H 2 0 300 ml vizes oldata 5,5 g CuS04 • 5 H2 0 100 ml vizes oldata 0,38 g CoSQ4 -7H 2 0 0,11 g KJ 50 'ml vizes oldata' 50 ml vizes .oldata Az így elkészített termék szárítás után 12 g vas(II)-, 12 g cink-, 8 g mangán, 1,4 g réz(II)-, 0,08 g kobalt- és 0,08 g jodid-iont tartalmaz. A termék 30 g-nyi mennyisége tökéletesen fedezi egy 200 kg-os anyakoca napi mikroelemszükségletét. 40 5. példa: 1 kg száraz, tiszta huminsavat az 1. példa szerinti módon kezelünk 87,7 g MnSO< • 5H2 0-t és 7,82 g CuSCv, • 5 H2 Q-t tartalmazó 500 ml vizes oldattal. Az. így kapott keverékből szárítás után napi 5 g/egyed mennyiségét célszerű adagolni átlagban 120 kg élősúlyú nyomelemhiányos borjak takarmányához. Nyolcnapi etetés után a borjak nyomelemhiánya, megszűnt. 6. példa: A találmány szerinti készítmény szinergetikus hatásának bizonyítása a) 60% huminsavat tartalmazó tőzegport etettünk 30 g/nap mennyiségben 1650 kg átlagsúlyú, nyomelemhiányos szarvasmarhákkal. Az alábbi táblázatiban 5 db szarvasmarhánál 2-heiti etetés után elért 'eredményeket közlünk a vérsavó Mn4 rése alapján. és Cu++ -tartálmának mé-3
