158246. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a pregnánsorba tartozó aldehidek és azok származékainak előállítására
158246 3 4 használhatjuk. Az új vegyületek fontos közbenső termékek is más hasznos anyagok, kiváltképpen gyógyászatilag hatásos vegyületek előállításánál. Különösen ki (kéli emelni azokat az I képletű vegyületeket, melyekben R3 és R4 egy-egy szabad vagy éterezett hidroxicsoport, vagy egy szabad hidroxicsoport és egy éterezett hidroxicsoport, vagy R3 R^gysl együtt. oxoesoporitot jelent, ahol az éterezett hidroxißsoportok 1—3 szénatornos alkanolokiból származnak, és R2 rövidszénláncú alifás aciloxicaoportot jelent, és kiváltképpen a zl''4-3,20,21-ítmoxo-6a,9a-difluor-lil/?-hidroxi-17a-píropionoxi-16!a-metil-pregnadién 21-metil-hemiacetálját, mely pl. 0,01—0,1 mg/kg • mennyiségben patkányokba szubkután adagdlva kifejezett gyulladásgátló hatással rendelkezik. A fenti I képletű vegyületekeit ismert módszerekkel nyerhetjük. Főleg úgy állíthatók elő, hogy a/l) II általános képletű vegyületeit, melyben Rí :és R2 a fent megadott jelentésű, a megfe-' lelő aldehiddé, annak hidrátjává, vagy monoacetáljává dehidrálunfc, vagy a/2) II a képletű vegyületet, melyben Rx és R2 a fent megadott jelentésű, Hal halogénatomot jelent, a periódusos rendszer első csoportjába tartozó fémek aiciiátjaival. vagy fémalkohalátokkal reagáltatunk, vagy b) III képletű vegyületekben, ahol R^—R4 jelentése az I képletben megadottal azonos, ismert módszerrel, az 1,2-helyzetiben egy kettőskötést alakítunk M, vagy c) egy IV képletű vegyületbe, ahol R2—Rí jelentése az I képletben megadottal azonos, önmagában ismert módon egy ll,/?-hidroxicsoportot viszünk be; vagy d) V általános képletű vegyületekben, melyekben R2—R4 az I képletnél megadott jelentésű, a 9/?,ll'/?-epox;icsopontot Ihidrogénfluoriddal vagy egy hidrogénfluoridot leadó végy ülettel felhasít j ük, és ha szükséges, a kapott I képletű vegyületeket, ahol R/( <f szabad oxocsoport, vagy az R:1 , R, ; ^R:Í csoportok legalább egyike szabad ihidroxicsoport, észterező- vagy éjterezöszerrel reagáltatjuk, vagy az olyan I képletű vegyületeket, melyekben R3, R4 csoportok legalább egyike észiterezett vagy éterezett hidroxicsoportot jelent, hidrolizálószerrel reagáltatjuk. R4 Az \ csoportoknak a II képletű vegyüle-R:>, telkibe való bevitelénél egy előnyös foganatosítási mód szerint a • Äl-hidroxi-csoportot szulfonsavészteirré, pl. p-tozilészteirré alakítjuk át; utóbbit egy tercier aromás bázissal, pl. piridinnsl, kvaterner sóvá alakítjuk, ezit azután gyengén alkalikus oldatban p-nitrozodialkilanilinnal,' pl. p-nitrözo-dimetilanilinnal 2.1-nitronná alakítjuk, majd ez utóbbit híg vizes ásványi savval a kívánt 21-aldeihiddé hidrolizáljuk. Egy másik általánosan alkalmazott eljárási változat a kiindulási anyagként használt 21--hidiroxipregnán-vegyületeikneik redukálható fémsókkal történő közvetlen dehidráOása önmagában ismert módon. Oxidálószerként pl. réz(II)-.acetátot használunik megfelelő oldószerben, mint metanolban vagy etanolban, előnyösen sav, pl. ecetsav jelenlétében. Ennek a dehidrálásnaik egy különleges megvalósítási módja az, hogy a 21-hidroxipregnánvegyületeket az említett redukálható fémsók, pl. réz,(II)-acetát katalitikus mennyiségének jelenlétében molekuláris oxigénnel kezeljük. A megjelölt kiindulási anyagok 21-mdröxicsoportjának debidrálása szeléndioxiddal is történhet, célszerűen egy alkalmas oldószerben, mint metanolban vagy jégecetben. A reakciót" melegítéssel gyorsíthatjuk, vagy tehetjük teljessé. Végül a dehidrállási manigándioxiddal is végrehajíthatjuk. Az előzőekben leírt eljárások segítségével, 21-hellyzetben dehidrálással. a fent nevezett kiindulási anyagokból nyert végtermékeket az izolálása körülményeknek megfelelően különböző alakban kaphatjuk. így a keletkezett aldehidek vízmentes alkoholokból többnyire hemiaeetáljuk formájában válnak fci. Hidroxilmentes oldószerekből víz jelenlétében az aldehideknek megfelelő 21,21-dihidroxi-vegyületek keletkeznek, melyek legtöbbször mér foszforpentoxid feletti állás során vizet vesztenek, és sárga elszíneződés köziben szabad aldehiddé alakulnak át. Acilezősizerek, pl. karbonsavhalogenidek vagy -anhidridek, mint pl. ecatsavanhidrid hatására, általában egy erős szervetlen sav, pl. kénsav, egy szerves szulfonsav, mint pl. p-tolüolszulífonsav, vagy egy tercier bázis, pl. piridin jelenlétében'mind a szabad aldehidekből, mind azok hemiacetáljaiból és a már említett 21,21--dihidroxi-vegyületeikből a 21,21-diaciilésztert nyerjük. Ha a szabad aldehidre, annak hsmiaoetáiljára, vagy a már említett 21,21-dihidroxi-vegyület/re (I képlet) alkohol hat savas katalizátor jelenlétében, diacetáilhoz jutunk. Többértékű aflkofroK.al történő reakció a bevezetésben említett ciklikus acetátokhoz vezet. Az aceitálképzéshez a szabad aldehidet, annak hemiíacetálját, vagy a már említett 21,21-dihidroxi-vegyü-3etet az illető alkohol orto-hangyasavészteré'vel is reagáltathatjuk. Ha szükséges, az említett diacilátokat savas vagy lúgos elszappanosítással szabad aldehiddé, illetve a már említett 2il,21-dá)hidroxi-vegyületité alakíthatjuk át. 21,2;l-diiac:iláto't és 2.1,21-diacetélt a fenti, olyan Ha képletű vegyületeikből, is előállíthatunk, melyekben a két haJogénatom, pl. két br óim atom. Ilyen 21,21 -dühiallo gén -vegyületeiket pl. .a periódusos rendszer első csoportjába- tar-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
