158236. lajstromszámú szabadalom • Léghevítő magas és alacsony aknáskemencékhez

158236 léte magasabb legyen, mint 1200 C°. A be­f úvott levegő hőmérsékletének emelésével ugyan­is a specifikus kokszíelhasznáMs csökken és a nyersvas-termelés nő. A léghevít-ík kupolahőmérsékletének 1200 C°- 5 nál magasabb hőmérsékletre való emelése során a samott-termókeknek alkalmazása még külön­leges minőségben sem alkalmazható. Ebben az esetben a Mghevítő nagy timföldtartaknú bélés­anyagot igényel. Az ilyen tűzálló- gyártmányok io hátránya azonban, hogy azok a samott-gyárt­mányok árának többszörösébe kerülnek és a legnagyobb hátránya ezeknek a gyártmányok­nak, hogy a valóságban ezek a tűzálló anyagok sem mentesek az utózsugorodástól 1400 C°-nál 15 magasabb hőmérsékleten. A találmány célja olyan léghevítő kialakítása, amelybe speciális szilika-tégla falazat kerül be­építésre, amely 400—1600 C° hőmérséklettarto­mányban vehető igénybe. A találmány szerinti 2 o léghavítőnél alkalmazott szilikatégla nem igé­nyel különleges gyártási technológiát, gyártása megegyezik a szilikatőgláknál alkalmazott gyár­tási eljárással. Az így gyártott szilikaanyag nem mutat utózsugorodást, még 1600 C° tartós ál- 2 5 landó hőmérséklet mellett sem. Ezen túlmenően rendkívül jó, 400 C° feletti rezzentési szilárd­sággal rendelkezik a gyakori hőmérséklet-válto­zásokkal szemben, szilárdsága sem csökken a léghevítő periodikusan változó hőmérséklet- „0 ingadozása következtében. A hőtágulás szem­pontjából igen jó tulajdonságokat mutat, a külső és belső égő aknákba, a kupoláboltozatokba, valamint a rácsfalazatba ismert technológiával beépíthető és az így kiialakított falazat 400 C° alsó hőmérséklethátárig igénybevehető. A találmány tehát léghevítő magas és ala­csony aknafcemencéhez, amelynek belső és külső égőaknája van. A találmány lényege abban van, hogy a lég­hevítő 400—1600 C° közötti hőmérsékletnek üzemszerűen ellenálló teljesen átalakult fázisú, kvarcnyersanyagú, por vagy fémsó alakjában 0,5—5 súly% mennyiségű fémsót tartalmazó 400 C° hőmérséklet felett lineáris, enyhén emel­kedő, hirtelen tágulásmentes szilika idomtéglák- 4 ból van kiképezve. A találmány szerint tehát olyan szilikatégla kerül felhasználásra, amely 250 /o-foan kvarc­csoportból áll, amelynek tágulási görbéje 400 C° 5Ü felett egyenletes és e felett ugrásszerű tágulás­változások már nem lépnek fel. Ennek követ­keztében 400 C° feletti állandó periodikusan ingadozó hőmérsékletváltozások károsodást nem okoznák. 55 A találmány szerinti kialakítás esetében az alkalmazott szálikatermék fajsúlya nagyobb, mint 1800 kg/m3 és ezáltal kellő hőtárolási kapacitást biztosít a léghevítőnek. A szilika­téglák teljes átalakult fázisú kvarc nyersanyag­ból vannak kiképezive és por vagy fémsó alak­jában 0,5—5 súly% mennyiségben fémoxidot tartalmaznak. A sziilikatéglák tehát jól átala­kuló kovasav nyersanyagú anyagból, kvarcból, es 35 40 60 kovakőből, kalcedonhoz hasonló anyagokból vannak kiképezve, amelyek szerkezete a meg­szilárdulásukniáQ. lényegesen nem lazult fel. A nagy falsúly elérése céljából sinter-anyagot, mint szénoxidot, vagy földalkáliákat adagolunk. Ezek természetesen csak olyan anyagok lehet­nek, amelyek a kovasav-anyag tűzállóságát lé­nyegesen nem csökkentik. Az 1,1—1,5% lineáris hőtágulás felvételére 150—300 C° hőmérsék­leten az égetőzónában, a szilikatégla-falazatban, a köpenyfalazatban, a rácskövek között és a léghevítő köpenyfaiazataiban tágulási hézagok .alakítandók ki. A 150—300 C° hőmérsékleti tartomány a lég­hevítő elkészülte utáni első felfűtésnél lassú tűzzel úgy fűtendő fel, hogy a tágulás követ­keztében ne keletkezzenek repedések. Ezért legelőnyösebb, ha a felfűtésnél a hőmérséklet emelése kisebb, mint 10 C°/óra. A találmány szerinti léghevítő a fenti szilika­anyaggal felépítve normál üzem mellett 400 C^ alsó hőmérséklettől 1150—1200 C° kupolatér­hőmérsékletig üzemeltethető. Ezen túlmenően a találmány szerinti léghevítő a torokgáz fűtő­értékének megfelelően 1250—1400 C°-ig minden járulékos tüzelés nélkül üzemeltethető és segéd­tüzelőanyag felhasználásával ezen túlmenőén 1600 C° kupolatérhőmérséklet is elérhető. A léghevítő hőmérsékletének emelkedésével a kohók, nagyolvasztók, valamint magas és ala­csony aknakemencék specifikus kakszfelhaszná­lása csökken. Szilárd vagy folyékony járulékos tüzelőanyag-íbefúvatás kombinációjával az elő­melegített levegő hőmérsékletének további eme­lésével a kokszfielhiasználást tovább lehet csök­kenteni. A találmány szerinti léghevítő előnye a samott, illetve timföld alapanyagú anyagokká] szemben, hogy az lényegesen olcsóbb és ezen túlmenően az élettartama az eddig ismert anya­goknál lényegesen hosszabb. A léghevítőnek a felhevített levegő hőmér­sékletének emelését célzó különleges szilika­minőséggel való rekonstrukciójánál a speciális szilikaformák különös előnye a magas timföld­tartalmú és samott-gyártmányokkal szemben az, hogy azok lényegesen olcsóbbak. Ilyen, a találmány szerinti kialakítású léghevítők tartós­sága az eddig ismertekkel szemben lényegesen nagyobb, így ez is külön előnyt jelent. A találmányt részletesen kiviteli példán is­mertetjük. A kiviteli példa szerint belső égésterű nagy­olvasztók és kúpoiókemendékibez alkalmas nor­mál léghevítő 1150—1250 C° vagy kívánság sze­rint akár 1600 C° hőmérsékletű kupolatér hő­mérsékletigénynél a léghevítő felépítésénél a találmány szerinti special szilikiaanyaggal ké­pezzük ki a kupolafalazat belső boltozatát, az égető akna belső kifalazását, a felső falazat­bélés belső gyűrűjét 10 m magasságig és a felső 10 méter rácsfalazatot. Amennyiben a léghevítőt maximálisan 1600 C° kupolahőmérséklettel kívánjuk üzemeltetni, úgy a találmányiban leírt szilikaamyaggal a rács-2

Next

/
Thumbnails
Contents