158220. lajstromszámú szabadalom • Berendezés istállók önmüködő, folytonos szellőzésére

158220 3 4 felelően a levegő sebessége az állat teste mel­lett túl nagy értékeket vesz fel. Mindkét álla­pot az állatállomány károsodását okozza. Szellőzéseknél ismeretes továbbá a fordulat­szám szakaszos változtatása hasított pólusú mo­torral, amikoris érzékelők és csatlakozó erősí­tők reléket kapcsolnak, melyek viszont a mo­torkörben ellenállásokat kapcsolnak és ezzel a fordulatszámot módosítják. Maga a szakaszos változtatás itt is hátrány. A fenti hátrányokat azonban nem szabad megengedni, hogy az állatok egészségesek ma­radjanak és a legnagyobb teljesítőképességük se károsodjék. A találmány célja istállók szellőzésének ön­működő és folytonos szabályozása oly célból, hogy az állat által leadott hő és nedvesség az istállóból a szükséges mértékben eltávozzék és ezzel az állatok egészséges állapotban tartásá­nak egyik fontos feltétele teljesítve legyen. Az istállók levegője biztosítsa az állatok száméra legkedvezőbb feltételeket. A haladó techniká­val együttjáró isitállónövelés olyan viszonyokat teremtett, amelyeik mellett már maga az állat­állomány felmelegíti az istállót, minthogy az állatok állandóan hőt adnak le a környező le­vegőnek. Ez a körülmény szükségessé tette, hogy a szellőző berendezést az istálló belső hő­mérsékletétől és/vagy légnedvességétől tegyük függővé. Ezenkívül ilyen istállókban a legkisebb légáramlásnak is fedeznie kell az állatok oxi­génszükségletét még akkor is, ha az istálló hő­foka túl alacsonnyá válik. Ezek a feltételek, ill. követelmények a fent ismertetett berendezésekkel nem valósíthatók meg, mert a megszákíitásas üzem következtében az állatok teljesítőképessége és egészsége káro­sodik, minthogy a huzatos levegő a légsebessé­get ugrásszerűen módosítja, miáltal rövid idő­közökben erős hőmérsékletválitozások lépnek fel, melyek az állatoknak ártanak. A találmány feladata a szállított légmennyi­ség önműködő és folytonos változtatása az is­tálló hőmérsékletének és/vagy nedvességének függvényében. A találmány szerint a kitűzött cél elérésére, ill. az említett feladat megoldására valamely meghatározott istállóhőmérséklethez és/vagy légnedvességhez meghatározott szállított lég­mennyiséget társítunk, ill. rendelünk hozzá, amit úgy érünk el, hogy magában véve is­mert módon a hőmérsékletet és nedvességet érzékelő félvezetők segítségével kapott értéke­ket pl. hídkapcsolásban kiértékeljük és erősí­tőkkel, pl. transzduktorokkal felerősítjük és ez­által a motorokba mindig az éppen szükséges feszültséget vezetjük. A találmány szerint olyan eszközöket alkal­mazunk, amelyek lehetővé teszik a minimális hőmérséklet, a minimális szállított légmennyi­ség, a szabályozási tartomány és a jelleggörbe­meredekség beállítását. Ily módon a berende­zést az egyes állatfajták különböző szükségle­teihez igazíthatjuk. Ez elvégezhető pl. az érzé­kelőnek soros vagy párhuzamos ellenállások útján történő kapcsolásával, a vezérlőjel kor­látozásával, ill. határolásával, mely célra az erősítő egy részét telített állapotba hozzuk, va­lamint a vezérlőjel-erősítő terhelésének módo­sításával. A találmány szerinti (berendezéssel beállíthatók a legkedvezőbb- környezeti viszo­nyok az állatokat körülvevő térben, ami az ál­latok maximális teljesítményét és egészségben tartását biztosítja. Ezenkívül a villamos ener­giafogyasztás is igen kedvező, mert az ener­giából mindig csak annyit használunk fel, amennyi az állatok legnagyobb teljesítőképes­ségének eléréséhez szükséges. A rajz a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját transzduktoros erősítővel, pél­daképpen tünteti fel, aholis az 1. ábra a berendezés tömbvázlata, a 2. ábra a kapcsolás kimenőoldalának diag­ramja, a 3. ábra pedig hasonló diagram, mint a 2. ábrán, azonban különböző értékekre beállít­ható minimális szállított légmennyiséggel. A hőmérséklettől függő, , félvezetókes 1 érzé­kelő, hídághan foglal helyet. A 2 híd átlófe­szültségét a kívánt legnagyobb istállóhőmér­séklet elérése végett zérusra egyenlítjük ki. Ennek folytán az elektronikus 3 erősítő beme­nő és kimenő feszültsége, valamint a 4 transz­duktorerősíitő vezérlőárama egyaránt zérus. így az 5 ventillátor forgóáramú aszinkron motorja a 4 erősítőtől a legnagyobb feszültséget kap­ja, ami a 2. ábra szerint a Ymax legnagyobb szállított légmennyiséget adja. Az istálló T hőmérsékletének süllyedése megváltoztatja az 1 érzékelő ellenállását és így a híd elhangoló­dik. A 2 híd kiadódó átlófeszültségét az elekt­ronikus 3 erősítő erősíti fel. Ennek hatására a 4 transzduktorerősítő vezérlőtékereseiben áram folyik és ezáltal a 4 erősítő kimenafeszültsége és ezzel az 5 foirgóáramú aszinkron motor táp­feszültsége csökken. Ennek folytán a 2. ábra szerint az istálló T hőmérsékletének megfelelő­en az ehhez tartozó V szállított légmennyiség adódik ki. Amikor a beállított minimális T mi-n hőmér­sékletet elértük, a 2 híd átlófeszültsége akkora értéket vesz fel, amelynél a 3 erősítő telítve van. Az erősítőt úgy méretezzük, hogy utóbbi ennél a Tm; n hőmérsékletnél és alacsonyabb hőmérsékleteknél többé nem változtatja kime­nőfeszültségét. Ezáltal a 4 erősítőt vezérlő áram állandó marad és így állandó minimális Vm in szállított légmennyiség áll be, minthogy a 4 erő­sítő kimenőfeszültsége és ezáltal az 5 ventillátor motorjának fordulatszáma nem változik. A 6 kapcsolási elrendezéssel az 5. ábra sze­rint különböző minimális szállított légmennyi­ségeket lehet beállítani, amihez az ellenállá­sokkal a 4 erősítő vezérlőáramát és ezáltal a 4 erősítő kimenőfeszültségét korlátozzuk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50. 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents