158213. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés, főleg zöldtakarmány brikettezés céljából való szárítására

158213 3 4 helyeznek el. Ha ezen a ponton a hőmérséklet túl magas értéket ér el, az érzékelő az etetőszerikezetnek adott szabályozó impulzusok útján a nyersanyagbevezetés növelését, eüenkező esetben pedig, azaz, ha a hőmérséklet a dob kilépőoldalánál egy meghatározott érték alá süllyed, a hőfokérzékelő az anyagbevezetés ideiglenes csökkentését vagy megszakítását idézheti elő. A gyakorlatban azonban az ilyen szabályozás számos esetben nem /bizonyult kielégítőnek, aminek oka főként az egész rendszer nagymértékű tehetetlensége, ami a szárítódobiban levő mindenkori anyagmennyiség következménye. Az eredmény (többé-tevésbe határozott hullámzó hatás, ami extrém esetekben oda vezethet, hogy a szárítódofoot vagy teljesen eltömi a szárítandó anyag, vagy pedig a dob teljesen kiiürül, ha időben nem történik külső beavatkozás, és vagy a nyersanyagbevezietést, vagy a hőtermelést ott, ahol erre 1 ehetőség van, megfelelő módon kézi úton nem szabályozzák, vagy állítják be. A találmány célja,, hogy a szárítási folyamatban olyan egyensúly beállítását tegye lehetővé, hogy a lényegében konstans hőtermelés és a szárításhoz szükséges hőfelhasznáMs mindenkor közel azonos legyen, úgyhogy a fentiekben említett hullámzó hatás elkerülhető legyen anélkül, hogy szabályozást célzó külső beavatkozásra lenne szükség. Az e feladat megoldására alkalmazott, találmány szarinti szárítóberendezésre az jellemző, hogy a dobban, az ©tetőszerkezet közelében egy járulékos hőfoikérzékelő van elrendezve, amelynek impulzusai, a dob kilépőol'dalán elhelyezett ihőfdkérzékelő által adott impulzusokkal előre meghaitározott arányban keverve, az etetőszerkezet szabályozására szolgálnak. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az impulzusok keverési aránya 1 :1 nagyságrendnek megfelelő lehet, és ily módon például egyszerűen a két hőfolkérzákelő által adott jellék összegét lehet az adott szabályozás céljára ML használni. A két ihőfokárzékelő úgyszólván az ideális hőmérsékleti és párolgási görbét határozza meg a szárítódobon áthaladó anyag számára, és lehetővé válik a nyersanyagbevezetés automatikus szabályozásának biztosítása, ha a dohban uralkodó tényleges hőmérséklet az ideális értéktől bizonyos értékkel, pl. ±10 C°-kal eltér. Ugyanakkor a fentemlített hullámzó hatásra irányuló tendencia is nagymértékben ellensúlyozva van, mert a két hőfokérzókelőtől érkező, egymással ellentétes szabályozó impulzusok egymást részben vagy egészben kioltják, úgyhogy a nyersanyagbevezetés szabályozása csak olyan esetekben történhet meg, amikor ilyen szabályozás általános szükségessége merül fel. A találmány szerinti szárítóberendezés tehát a szárítási folyamatot befolyásoló tényezők változásai alkalmával mindenkor e változások hatása ellen dolgozik, és biztosítja, hogy a szárítás az optimális feltételek mellett menjen végbe. Ha a nyersanyag bevezetésére szolgáló etetőszerkezet ismert módon egy legalább három sebességf okozattal — normál sebesség, legalább egy gyorsabb fokozat, valamint egy lassúbb fokozat — működő végtelenített szállítószalagból áll, amely egyengetőhengerrel van ellátva, amely henger a bevezetett nyersanyagréteg vastagságának szabályozása céljából a szállítószalaghoz közeledő és attól távolodó mozgást végezhet, akkor a szállítószalag mindenkori sebességfokozatát egy találmány szerinti célszerű kiviteli változatnál a két hőfokérzékelő kevert impulzusaival lehet meghatározni, míg az egyengetőhengert egy motor segítségével lehet beállítani, mely automatikusan egy bizonyos késleltetéssel kapcsol be, ha a szállítószalag sebessége a normál sebességtől eltér. A gyakorlatban az alacsonyabb sebességként célszerűen a nulla sebesség választható, és a normál sebesség a legmagasabb fokozat sebességének a fele lehet. Ezáltal elérjük, hogy a két hőfokérzékelő által leadott szabályozó impulzusok megnövelt vagy csökkentett nyersanyagbevezetés formájában gyors és erőteljes reakciót eredményeznek, úgyhogy az etetőszerkezet gyorsan visszatér a normál sebességhez és a továbbiakban ismét ezzel a sebességgel halad. Csak az ilyen megnövelt vagy csökkentett nyersanyagbevezetés iránti igény egy bizonyos ideig, pl-20 másodperc nagyságrendben fennáll, van szükség a szállítószalagon levő nyersanyagréteg vastagságának a szabályozására ahhoz, hogy a szállítószalag ismét lényegében konstans, normál sebességgel haladhasson. A találmány szerinti szárítóberendezés egy kiviteli alakját a következőkben a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen. A rajzon 1 hivatkozási számmal jelöltük a hengeres, fekvő elrendezésű szárítódabot, mely több 2 tartógörgőn forgathatóan van elhelyezve. Ez a dob egy nem ábrázolt hajtószerkezet segítségével hozható forgásba. A dob el van látva egy 4 olajégővel és 5 ventillátorral felszerelt 3 égőtérből álló hőforrással, amely főként axiális irányban a dobon keresztül áramló forró szárítólevegőáram előállítására szolgál. A szárítandó 6 nyersanyag egy ,7 végtelenített szállítószalag segítségével kerül bevezetésre, amely a 8 nyíllal megadott irányban áthalad egy felső 9 hajtóhenger és egy nem ábrázolt alsó henger között. A 9 hajtóhengert egy nem ábrázolt motor hajtja meg, mely ezenkívül még egy, a 9 henger felett elrendezett 10 egyengetőhengert a 11 nyíl irányában, valamint egy csigás szállítószerkezetben levő 12 csigát is működtet, mely csigás szállítószerkezet a 6 anyagot a 7 szállítószalagról kapja, és a 13 ejtőcsövön keresztül az 1 dobnak adja le. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2