158212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirimidin-származékok előállítására
158212 a) Hemodimamikiai hatás a szívtelj esítmény ménese alapján A tanulmányozott készítményeket aneszttetizáit, mesterségesen lélegeztetett kutyának adjuk be intravénásán. Mérjük és folyamatosan regisztráljuk az aorta teljesítményét. E kísérleteik során a találmány tárgyát képező készítményeik — miként az alábbi táblázatból is kiderül — 2 mg/kg dózisiban jelentős ideig (legaláíblb 15 perc) észrevehetően növelik a szív teljesítményét. Készítmény A teljesítmény növekedése % A 40 B 40 O 25 J 80 K 25 b) Kutya lábéra gyakorolt periférikus éritágító hatás Kutya lábán — a D. Welens [Arch. Int. Fharmacodyn. 151 281-^285 (1964)] álltai leírt módszernek megfelelően — állandó teljesítménnyel vért áramoltatunk keresztül. A készítményeket a véráraimba adagoljuk be, és az értágító hatást az átánamlási nyomás csökkenése alapján követjük. Ha a teafilílin hatását 100%-niak tekintjük, akkor a találmány szerinti D termék hatása 175%, az A terméké pedig 700% volt. így tehát a találmány szerinti termékek csökkentik a perifériás ellenállást, s ily módon könnyítik a szív munkáját, javítják a periférikus keringést, és gyógyítják az artériás magasvérnyomást. 10 35 Készítmény Teofillin A C D G H I K I II 39 35 146 210 67 41 45 62 III 134 71 A fenti táblázatból kitűnik, hogy a találmány . szerinti készítmények koronóriás értágító hatásukat tekintve hatásosabbak, minit a teofillin. 15 d) Tengerimalac légcsövének tágulása A készítményeik tágító hatását a tengeriímialac légcsöve belső nyomásának folyamatos mérésével követtük. A légcső izolálásának és pre-20 párolásának technikáját D. WeMens írta lie [Mied. Pharmacol. Exp. 14, 427—34 (1966)]. A 2 és 2:0 .mükrograon-m/mil-giél fellépő endötra-oheális nyomáscsökfcenést • vízoszlopniililimé-25 térben fejeztük ki. 2 mikrogrianim/ 20 mikrogranim/ Készítmény /M_ es dózis /M_ eg dózis 30 TeofilKn A C E F H J L M 2,3 13 13 10 10 25 16 c) Koronáriás értágító hatás Ezt a hatást Langendorff hagyományos módszerének módosított formája szerint vizsgáltuk. Az E. Wandermoortere, J. Leoamte, H. Mazzélía és F. Nelemans által leírt módszert és készülékeket [Arch. Int. Pharmacodyn. 95, 466— 487 (1952)], R. Ciharlier (Monographs on Pure and Applied Biology, Vol. 10, Perganion Press, 1961) által alkalmazott bizonyos módosításokkal használtuk. A vegyület eket 20 mifcrogramm/ml (I. oszlop), 50 mifcrogramm/ml (II. oszlop) vagy 100 mikrogramim/ml (III. oszlop) koncentrációban vizsgáltuk meg, a hatást pedig a koronáriás teljesítmény százalékos növekedéséiben fejeztük ki. 40 A találmány szerinti ,,A" készítmény -tehát a teofiUimnél jobb légcsőtágító hatással rendelkezik. 45 50 e) Tengerimallaonal kiváltott brondhospasmus elleni védőhatás A H. Konzett és R. Roessler [Arch. Exp. Path. Pharmacol 135, 71—74 (1940)] által leírt módszert alkalmaztuk 300—500 g súlyú hím és nőstény albino tengerimalacoknál. Az alábbi táblázatban a teofillinre és a találmány szerinti néhány készítményre vonatkozó összehasonlító kísérlet eredményét adtuk 55 meg. Készítmény Bronchospasmus Álatok száma Dózis Maximális hatás Hatás 12 perccel az inj. után Teofillin Acetilkomn 2 4 8 16 18 41 76 92 3,7 15,2 38,1 60,6
