158210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének katalikus reformálására

17 158210 18 kaknaztunk a reformáló reaktorból távozó anyag és a vssszakerinigétett hidrogén szárítá­sára. Két kísérletet végeztünk, az eredményeket a 4. táblázatban közöljük. 4. táblázat A nonánnal végzett próbák eredményeinek összefoglalása Próba. Hozzáadott A nyersanyag A nyersanyag száma kén, mg/kg C5 + *f%~ia. aromás tf%-a-0 73 72,4 73,1 59,3 63,2 Mint a táblázatból kitűnik, kén hozzáadása tercier butilmerkaptán alakjában és lényegé­ben minden víz kizárása a visszakarmgetett hidrogénáramból az összes többi változó meg­változtatása nélkül 0,7% javulást okozott a C5 + tf% hozamba a kiindulási anyagra számítva, és 3,9% többletet •& Cs+termékfrakció aromás tartalmában. Ezek az eredmények világosan mutatják a jelentős növekedést aromás reak­ciókban és a csökkenést a nem-szalektív hidro­kirakkolási reakciókban. A termékek oktánszámát nem állapítottuk meg. Mégis, ha az eredményeket az oktánszám alapján vizsgáltuk volna, az eljárás alkalmazá­sával járó javulás még sokkal jelentékenyebb lett volna; ennek az a magyarázata, hogy az oktánszám hozzávetően egyenes arányban vál­tozik a termák aromás tartalmával. Azonban az aromás hozamok világosan bizonyítják a várható javtilás mértékét. Ezenkívül hangsúlyozzuk, hogy ha a kísér­leteket állandó oktánszámmal végeztük volna (azaz ebben az esetben lényegében állandó aro­más tartalommal), akkor alacsonyabb reakció­hőrnérsékiletre lett volna szükség azonos ered­mények eléréBére. 10 15 20 25 30 35 40 3. példa: Ezen a példán bemutatjuk egyik káros vonat­kozását annak, ha víz van jelen a találmány szerinti reformáló környezetben. Egy kéntelenített közvetlen lepárlású feuwaiti naftát (tulajdonságait lásd az 5. táblázatban) reformáltunk az 1. példában közölt összetételű és az ott leírt módon készült reformáló katali­zátorral. Az üzemi paraméterek a következők voltak: 6,8 att nyomás, 1,5 óránkénti folyadék­térsebasség és 7,5 hidrogén-szénhidrogén nyárs­ain yag mőlviszony. Az üzemi hőmérsékletet a kísérletek közben úgy változtattuk, hogy a butántalánított folyékony termék tiszta rese­arch oktánszáma 100 maradjon. 5. táblázat 100 ml ASTM lepárlási próba, C° kezdő forráspont 82 5% 90 10% 92 30% 96 50% 101 70% ' 106 90% 118 950/0 124 végső forráspont 151 kéníbartaíloim, mg/kg 0,2 nitrogéntartalom, mg/kg 0,1 víztartalom, mg/kg <1 paraiffinsziénhidrogén, tf'% 76 olefinszénhidrogén, tf% <1 naífténszénhidrogén, tf%, 18 aromás szénhidrogén, tf % 6 A próbákat az 1. példában vázolt berendezés­ben végeztük azzal a különbséggel, hogy nagy .fajlagos felületű nátriumos gázmosókat alkal­maztunk a vissaalkaringetett hidrogánáraim gya­korlatilag teljes kénhidrogén- és víztartalmá­nak eltávolításiára. A kísérletsorozat célja víz hatásánlak tanul­mányozása volt a naftia-^nyersanyag reformálá­sára 10 mg/kg kén jelenlétében (a vizet tercier butilalkohol, a ként tercier iheptilmarkaptán 45 alakjában adtuk a betáplált anyagihoz). Az eredményekiet a 6. táblázatban közöljük. 6. táblázat Vízihozzáadás hatásának vizsgálata Kezdő Végső Kezdő Végső Próba Vízadalék Kénadalék hőfok hőfok AT C5 +tf% Cg+.tfo/o A hozam szarna mg/feg mg/kg C° c° hozam hozam 1. 500 10 516 >560 >44 68,5 56,5 —12,0 2. 250 10 517 >554 >37 65,5 57,0 — 8,5 3. 100 10 512 543+ 31 70,0 65,5+ - 4,5 4. 100 10 510 547+ 37 71,5 64,0+ — 7,5 5. 0 10 514 539 25 73,5+ 69,0 -4,5 6. 0 2 514 542 28 70,4+ 66,4 — 4,0 + ezt . az adatot extrapoláltul Í, hozzái£ ;azítva az időponthoz

Next

/
Thumbnails
Contents