158170. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék xeropráfiai sokszorosításhoz

3 158170 4 Nyilvánvaló tehát annak szükségessége, hogy a harmonika-alakban hajtogatott dokumentá­ció egyes lapjai betáplálhatóak legyenek egy má­sológép nyomólemezének felületére. Az említett másológép lehet például egy xerográfiai másoló-és sokszorosítógép (lásd 1 459 §31 sz. francia szabadalom). Az ilyen típusú gépek működésére az jellem­ző, hogy a lemásolásra szánt dokumentum meg­világítása nem egyszerre egész terjedelmében történik, hanem a fény mintegy végigpásztázza azt. Más szóval, ennél az eljárásnál a lemáso­landó dokumentumnak fokozatosan egymásra következő területeit képezi le a gép és vetíti egy forgó xerográfiai dob felületére. A megvilágítás haladása^ dokumentum egymásutáni területein és a xerográfiai dob mozgása szinkronizálva van, és az eredeti kép folyamatosan rákerül a a dobra anélkül, hogy a kép és a dob felülete kö­zött viszonylagos elmozdulás történne. A lemá­solandó kép vagy írás haladó megvilágítása, vé­gig pásztázása oly módon valósul meg, hogy vagy a fényforrást és a lencse-rendszert forgat­ják, vagy egy tükröt, mely a lencse-rendsze­ren keresztül a dokumentum egyes részeit képezi le. Mindkét esetben van egy rövid időtartam, mely alatt a fényforrás, illetve a tükör visszatér eredeti helyzetébe, és megkezdődhet a követke­ző dokumentum megvilágítása. Annak érdeké­ben, hogy a sokszorosító gép teljesítőképessége a lehető legjobban ki legyen használva, arra len­ne szükség, hogy az eredeti példány kicserélése a következőre a „nyomólemezen" — mely a xe­rográfiai másológépnél egy üveglap — az alatt az idő alatt történjék meg, amíg a fényforrás, vagy a tükör a végső megvilágítási helyzetből vissza­tér a kezdeti megvilágítási helyzetbe. Másrészt abban az esetben, ha egy ugyanazon dokumen­tumról több másolatot kell készíteni, a gép telje­sítőképességének fokozása érdekében az előb­biekben leírt visszatérés idejét a lehető legki­sebbre kell szorítani. Így az az időtartam, mely az' üveglapon a megvilágítás befejezése és meg­kezdése között az eredeti példány cseréjére ren­delkezésre áll, igen csekély. A jelen találmány szerinti eljárás és berendezés a megvilágítandó, lemásolandá eredeti példányok, dokumentumok cseréjét lényegében nem a visszatérési idő alatt, hanem a megvilágítási idő alatt hajtja végre. Ily módon a jelen találmány szerint nincs szük­ség: arra, hogy a dokumentumok cseréje a visz­szatérési idő alatt történjék meg, és ezáltal lehe­tővé válik, hogy a sokszorosítógép a különböző dokumentumokat maximális teljesítménnyel má­solja, tehát olyan teljesítménnyel, melyet eddig csak egy ugyanazon dokumentum ismétlődő má­solásakor érhetett el. A jelen találmány szerint egy anyag-szalag to­vábbítása valósul meg egy felület mentén, és egyidejűleg a szalag egy részén valamilyen mű­velet végezhető oly módon, hogy a szalag továb­bítandó részén egy hurkot alakítunk ki, ez a hu­rok egy hullámhegyből és egy völgyből áll, és a szalag továbbhaladása úgy történik, hogy mialatt , a hullámhegyben elhelyezkedő anyag előrehalad, a hullámhegyet követő völgyben elhelyezkedő anyag mozdulatlan marad ahhoz a felülethez viszonyítva, melynek mentén a szalagnak halad­nia kell, majd a jelenség megismétlődik, és az a szalagrész alkot újabb hurkot, melynek a követ­kező lépésben kell előrehaladnia. A találmány egy kiviteli alakját és módját a mellékelt rajzokra hivatkozva írjuk le. E rajzó-, kon: az 1. ábra egy a jelen találmányt hasznosító másoló berendezés vázlatos rajza; a 2. ábra egy elektronikus számológép űrlap adagoló készülékének elülső és oldalsó részét mu­tat j a látszati ábrázolásban; . a 3. ábra a jelen találmányt hasznosító másoló berendezés hátsó és oldalsó részének látszati ké­pe; a 4—10. ábrákon az anyag-szalag elhelyezke­dése látható vázlatosan az optikai megvilágító rendszerhez és az adagoló berendezéshez képest. A jelen találmány működési elvében szerepe van azon két felület egymáshoz való viszonyá­nak, melyek egyikén a megvilágítás történik, másikán pedig az optikai kép jelenik meg. Az 1. ábrán mutatott géphez hasonló típusokban egy xerográfiai dob forog, és az üveglapon elhelyez­kedő dokumentum egymás után következő terü­letei olyan sebességgel vannak megvilágítva, hogy a keletkezett optikai kép a dobhoz képest mozdulatlan maradjon. Ez annyit jelent, hogy a megvilágítás sebessége a dob forgó mozgásával szinkronba van hozva, és így az optikai kép egymás után következő részei és a dob felülete között viszonylagos elmozdulás nincs. Az olyan gépeknél és készülékeknél, melyek a teljes ke­retben, teljes terjedelemben való megvilágítást alkalmazzák, az egész másolandó dokumentum mozdulatlan ahhoz a felülethez képest, mélyre az optikai képnek kerülnie kell. Ezen fe­lület és az optikai kép közötti viszonylagos el­mozdulás elkenődést okoz, és ä kép zavaros és kivehetetlen lesz. És mint ahogy a teljes terje­delemben egyszerre történő megvilágítás megkí­vánja, hogy a másolandó dokumentum a megvi­lágítás egész tartama alatt mozdulatlan marad­jon, épp úgy a hagyományos vagy kereskedelmi másológépek azon típusainál is, melyek üvegla­pon keresztül fénypászmával történő megvilá­gítással dolgoznak, szükséges volt az egész máso­landó dokumentum mozdulatlanul tartása a meg­világítás alatt. Ez viszont azt jelentette, hogy a gép maximális teljesítőképességének kihasználá­sa végett a lemásolandó dokumentum cseréjét a megvilágító eszköz visszatérésének ideje alatt kellett volna elvégezni. A jelen találmány felismeri és kihasználja azt a tényt, hogy nem kell feltétlen igaznak lennie az előbbi megállapításnak, és hogy az egyetlen terület, amelynek valóban mozdulatlannak kell lennie a kép-felvevő felülethez képest, a képnek 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents