158166. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés színes televizíó jel szinességjelének dekódolására

158166 7 8 A következő soridőtartam alatt a 43 ellenállásra vezetett zárófeszültség negatív, Ekkor a 39 és 49 diódák lezárnak és a 41 és 55 diódák vezetnek. A 23 késleltető művonalba ekkor csillapítás nélküli jelet írunk be és a 25 kimeneten csillapított, késleltetés nélküli jel vehető le. A 17 kimeneten a 45 ellenálláson keresztül késleltetett jel jelenik meg, amely a 15 késleltető művonal 13 be- és kimenetéről ered és a 49 dióda lezárt állapota következtében gyakorlatilag csillapítatlan. Azáltal, hogy az előző soridőtartam folyamán a 15 késleltető művonalba beírt és most a .17 kimeneten megjelenő jel bizonyos csillapítást szenvedett az illető késleltető művonalban, a 45 és 47 ellenállások helyes megválasztásával lehetségessé válik, hogy az összehasonlítható jelek amplitúdóit két egymás után következő soridőtartam alatt a 17 kimeneten egymással egyenlővé tegyük. Természetesen ugyanez fennáll a 7 késleltető berendezés 25 kimenetére vonatkozóan is, két egymás után következő soridőtartamnál, amennyiben helyesen választjuk meg az 51 és 53 ellenállásokat. A 15 és 23 késleltető művonalak csillapításának befolyását tehát ilyen módon kiküszöböltük és ezért a határoló és demodulator 29 és 35 elrendezésekkel szemben már nem kell nagy követelményeket támasztani. A 3. ábrán is a megfelelő alkatrészeket az 1. ábrán használt hivatkozási számokkal jelöltük és ezek ismertetésével kapcsolatban az 1. ábrával kapcsolatos közölt leírásra utalunk. A 2. ábrán levő dekóderhez képest itt a különbségek a következők: A 3 és 5 bemenetekre most a SECAM-színességjel helyett Chrp

PAL-színességjelet vezetünk. Továbbá a 7 késleltető berendezés egy áramkört tartalmaz, amelynek segítségével a késleltetett és késleltetés nélküli jelek között levő csillapításkülönbséget — amely az 1. ábra 17 és 25 kimenetein fellépetthez hasonlóan jelentkezik — kiküszöböljük. A további jelfeldolgozás a 17 és 21 kimenetekről a 31 és 37 kimenetek felé természetesen a PAL-jelek számára szükséges feldolgozási módhoz van illesztve. Az alábbiakban a 7 késleltető berendezést ismertetjük. A 7 késleltető berendezés 5 bemenete 59 kondenzátoron keresztül 61 tranzisztor bázisával van összekötve. Erre a bázisra 63 ellenálláson át zárófeszültséget vezetünk, amelynek polaritása sorról sorra változik. A 61 tranzisztor földelt emitterkapcsolásban dolgozik. Ezen tranzisztor kollektora pozitív tápfeszültségre van kötve és emittere 65 ellenálláson keresztül a testre csatlakozik. Áz emitter továbbá a 15 késleltető művonal be- és kimenetével, 67 ellenállással és 69 dióda katódjával van összekötve. A 67 ellenállás másik vége és a 69 dióda anódja egy feszültségosztó leágazására csatlakozik, továbbá a 7 késleltető berendezés 17 kimenetével van összekötve. Az említett feszültségosztót 71 és 73 ellenállások soros kapcsolása alkotja, amely pozitív tápfeszültség és a test közé van kötve. • A 7 késleltető berendezés 5 bemenete, továbbá 75 kondenzátoron keresztül 77 tranzisztor bázisára van kapcsolva. Erre a bázisra 79 ellenálláson keresztül zárófeszültséget vezetünk, amelynek polaritása ellentétes annak a zárófeszültségnek polaritásával, amelyet a 61 tranzisztor bázisára vezetünk. Ezáltal. a 77 tranzisztor akkor vezet, amikor a 61 tranzisztor zárt és fordítva. A 77 tranzisztor földelt emitterkapcsolásba van kapcsolva. Ezen 77 tranzisztor kollektora .pozitív tápfeszültségre van kötve. Az emitter 81 ellenálláson keresztül csatlakozik a testre. Az emitter továbbá össze van kötve 83 ellenállással és 85 dióda katódjával. A 83 ellenállás másik vége és a 85 dióda anódja egy feszültség osztó leágazására csatlakozik és össze van kötve a 7 késleltető berendezés 25 kimenetével. Az utóbb említett feszültségosztót két 87 és 89 ellenállás soros kapcsolása alkotja, amely pozitív tápfeszültség és a test közé van kötve. A 7 késleltető berendezés működésmódja a következő. Feltételezzük., hogy a 77 tranzisztor a 79 ellenálláson keresztül a bázisára vezetett pozitív feszültség következtében vezet. Az 5 bemeneten és 75 kondenzátoron keresztül bevezetett Chrp PAL-színességjel ekkor a 77 tranzisztor bázisáról az emitterre és következésképpen a 23 késleltető művonal 21 bemenetére jut. A PAL-színességjelet továbbá a 83 ellenálláson keresztül, valamint a 87 és 89 ellenállások alkotta feszültségOFztó elágazásán keresztül a 25 kimenetre vezetjük. A 85 dióda nem vezet, mert az anódján levő pozitív feszültség kisebb, mint .a katódján levő pozitív feszültség és a 77 tranzisztor emitteréről származó PAL-színességjel a 83, 87 és 89 ellenállásokból álló hálózat csillapítása következtében csillapítottan jut a 25 kimenetre. Egyidejűleg a 61 tranzisztor lezárt állapotban van és ezen tranzisztor emitterén nem keletkezik pozitív feszültség, minthogy nincs tranzisztoráram. Ekkor a 69 dióda vezet és a 15 késleltető művonal 13 be- és kimenete a 69 dióda kis váltakozó áramú ellenállásán keresztül a:

17 kimenettel van összekötve. Ennek következtében a következő soridőtartamban a 17 kimeneten megjelenik a 15 késleltető'művonalba beírt PAL-színességjel. A következő soridőtartam alatt a 63 és 79 ellenállásokon megváltozik a zárófeszültség polaritása, ennek következtében a 61 tranzisztor vezetni fog, míg a 77 tranzisztor lezár. Ennek következtében a 85 dióda vezet, míg a 69 dióda lezárt állapotban van. Ekkor a 17 kimeneten csillapított késleltetés nélküli PAL-színesKégjel keletkezik, míg a 25 kimeneten egy késleltetett PAL-színességjel lesz, amely gyakorlatilag csillapítatlanul jut a 23 késleltető művonal 21 be- és kimenetéről a 25 kimenetre. Ezen utóbbi jel 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4