158159. lajstromszámú szabadalom • Szer a nyövények fejlődésének és anyagcseréjének befolyásolására
158159 tokaprilsav, alfa-hidroxiönantsav, alfa-aminokaprilsav, alf a-aminokaprinsav; alf a-aminoönantsav, alfa-hidroxi-alfa-hexil-malonsav és alfa-amino-alfa-hexil-malonsav említhetők. Alkalmazhatók azonban hatóanyagként .az ilyen savak, pl. alfa-hidroxipelargonsav és alfa-hidroxikaprinsav elegyei is. Az (I) általános képletű karbonsavak elágazó szénláncúak is lehetnek. A találmány szerinti szerek akár folyékony, akár szilárd alakban alkalmazhatók; a szer sikeresen alkalmazható közvetlenül a növényre vagy a talaj qn keresztül is. A szer alkalmazása nemcsak a növények kikelése után vezet jó eredményre, hanem a növények kikelése előtt, a szernek a talajba való bevitelével is jó eredményeket érünk el. Folyékony alakban történő alkalmazás esetén, ami előnyösen vizes permetezőszer alakjában történhet, a hatóanyagot oldhatóságától és halmazállapotától függően szuszpendálhatjuk, emuigáihatjuk vagy oldhatjuk a folyékony közegben; az első esetben diszpergálószert, pl. lignimszulfonátot, a második esetben pedig emulgálószert, pl. alkilarilszulfonátot valamilyen nem-ionogén felületaktív szerrel, pl. polioxietilánszorbitánnal célszerű alkalmazni. Bizonyos esetekben, különösen ha a szer a levelekre való felvitel után kerül alkalmazásra, nedvesítőszert, pl. alkilfenil-polietilén-éter típusú szert is előnyös hozzáadni, mert így a szer jobban nedvesíti a levelek felületét. Szilárd halmazállapotú szerek esetében vivőanyagként bármely szokásos szilárd hígítószer, pl. bizonyos finomra őrölt anyagfélék, kaolin vagy talkum alkalmazhatók. Elkészíthetők és alkalmazhatók végül a találmány szerinti szerek szilárd vagy folyékony csávázószerként is; az ilyen szerekkel vetés előtt a vetőmagvakat kezeljük. A szer alkalmazandó mennyisége az adott körülményektől függően széles határok között változhat; általában 0,5 kg és 15 kg közötti hatóanyagmennyiség kerülhet hektáronként alkalmazásra. Valamennyi alkalmazási mód esetében a hatóanyag vagy szabad sav, vagy pedig só, észter vagy . amid alakjában kerülhet alkalmazásra. Sókként alkáli- és ammóniumsók mellett elsősorban a szerves bázisokkal, mint trimetilaminnal, dietanolaminnal vagy trietanolaminnal képezett sók alkalmazhatók. Észterekként a rövidszónláncú alifás alkoholokkal képezett észterek, mint a metil-, etil- vagy butilészterek mellett az alkohol szénhidrogéngyökében további hidroxilosoportokat hordozó alkoholokkal képezett észterek is tekintetbe jöhetnek. Amidként olyanok is alkalmazhatók, amelyeikben az amid-nitrogénatom egy vagy két rövidszénláncú alkilgyököt hordoz. A találmány szerinti szerek nem csak egymagukban, hanem más anyagokkal, mint szervetlen vagy szerves trágyázószerekkel, növényvédőszerekkel kombináltan- is alkalmazhatók. Az (I) általános képletű hatóanyagok trágyázószerekkel történő kombinálására különösen az ammóniumszulfát és/vagy karbamid alkalmazható trágyázószerként, amikoris pl. 100 kg trágyázószer 1,5—2, kg e találmány szerinti hatóanyagot tartalmazhat. Az ilyen kombinált készítmények fejtrágyaként alkalmazhatók. Lehetséges természetesen mindenfajta kombináció a szokásos fosz-5 for- vagy foszfor-káli-műtrágyákkal is. A találmány szerinti szereket, valamint azoknak a növényekre gyakorolt hatását közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 10 1. példa '.-.-.• Műanyag-edényékbe 400 g komposztföldet töltünk és ebbe 4 Vicia fába (bab) magot ültetünk. A csiranövények megjelenése után a növények számát edényenként kettőre csökkentjük. Ezeket a növényeket 45% vízfelvevőképességre állítjuk be. 5 hét múlva, amikor a növényeken két levélpár már teljesen kifejlődött és a növények elérték a 6—8 cm magasságot, 30—30 növényt alfa-ketokaprilsav 10°, KT 1, ill, 10~2 % koncentrációjú vizes oldatával permeteztünk, ill. 30 nö-^ vényenként a talajon keresztül 0,5 g, ill. 0,25 g alfa-ketokaprilsavval kezeltük. További 30 növényt kontrollként kezdetlenül hagytunk. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 További 2 hét múlva, amikor a növényeken már 6—7 levélpár fejlődött ki és a növények magassága elérte a 27—30 cm-t, meghatároztuk a növények vízleadását. A méréseket üvegházban végeztük, megközelítőlég egyforma külső körülmények között, még pedig derült felhőtlen napokon, mindenkor a nap ugyanazon órájában. A transzpiráció mértékeként a százalékban kifejezett viszonylagos transzpiráció szolgált, amelyet az alábbi képlet szerint határoztunk meg: viszonylagos transzpiráció= felületi transzpiráció mg/dm2 X perc elpárolgás mg/dm2 Xperc 'X100% Ebben a képletben a felületi transzpiráció az élő növényi szövet nedves felületeiről elpárolgó vízmennyiségnek felel meg, míg az elpárolgás a megnedvesített zöld itatóspapír-korongokról (Piche-lapocskák) elpárolgó víz mennyiségét jelenti. A kísérletek eredményeit az alábbi I. táblázatban foglaltuk össze: 65 I. táblázat •o 1 , á c anyagkonációja 1) N 1 IN g •a 1 1 s cö .S í? N _ Hatói • oldat centr a -CBS a se U S Viszc tarán 0 Levélkezelés: ío-2 % 4,0 40,0 11,1 ío-1 % 3,3 38,2 8,8 10« % 2,7 38,8 M Talajkezelés: 0,25 g 4,4 31,2 14,3 0,5 g 1,6 33,3 4,7 Kontroll: 5,6 20,3 '27,9 2