158152. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rovarok táplálkozását gátló szer előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 158152 /*|ä|||||^|^. m$M/W lllllllwvl"TM'' Nemzetközi osztályozás: A 61 n 9/14 Bejelentés napja: 1969. VI. 03. (NE—451) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1970. VII. 13. : ''* ? '= HIVATAL Megjelent: 1971. X. 30. Feltalálók: Iványi Gyula oki. vegyészmérnök, 80%, Budapest, Andriska Viktor oki. vegyészmérnök, 10%, Budapest, Dr. Ráskai Béla oki. vegyészmérnök, 10%, Veszprém Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Eljárás rovarok táplálkozását gátló szer előállítására A mezőgazdaságban a növények zöld részeit pusztító rágó kártevők leküzdésére szolgáló in­szekticid 'készítmények egyik értékmérője a ro­var táplálkozás-képtelenségének beálltáig elfo­gyasztott növény mennyisége. E mennyiség csökkentésére szolgáknak többek között a tagló­hatású hexaklór-ciklohexán gamimaizomérje, vagy a gyors hatású szerves foszfo'rsavészterek. Ezen szereknek azonban, mint ismeretes, egyik esetben nagy illékonysága, a másik esetben az iUékonysággial párosult nagy humántoxikussága a hátránya. A taglóhatású szerek másik hátrá­nya az, hogy a rovarok aránylag gyorsain beálló kábultsága miatt az elpusztításukra szolgáló tar­tós hatású szerekből nagy helyi koncentrációt kell fenntartani s ez sok, különben biztos hatású vegyület, mint pl. a közismert DDT (diklór-fe­nil-triklór-etán) használatának korlátozásához vezetett. Találmányunk célja a növények zöld részeit pusztító 'rovarok táplálkozását gátló szer előál­lítása. , Találmányunk tárgya eljárás rovarok táplál­kozását gátló szer előállítására. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a rovar, táplálékot keresve, ele­gendő időt tölt a szerrel fertőzött növényen ah­hoz, hogy a jelenleg használt fajlagos szermeny­nyiség 5—^lO^/o-a elegendő legyen biztos elpusztí­tásához. Ezirányú kísérleteink során arra a nem várt megállapításra jutottunk, hogy pl. a burgo­nya növényre kellő mennyiségben fáporozott ún. nedvesítő kén készítmények fajlagos mennyisé­güktől függően a burgönyabogár lárváinak és 5 imágójának (szaporító alak) táplálkozását gátol­ják ill. megszüntetik. A kísérletek során ammó­niumpoliszulfid bontásából származó, igen finom eloszlású ként és a nátriumhidroszulfitos cellu­lózé feltárásnál keletkező és lényegileg a lig-10 ninszulfonsav kalcium sójából álló ún. szulfit­szennylúgot tartalmazó (A) készítményt, továb­bá a Thylox eljárással a kokszolókemencék gá­zaiból kinyert, finom eloszlású ként és szulfit­szannylúgot tartalmazó (B) készítményt és végül 15 égetett mészből és ventillált kénporból. előállí­tott, nagyrészt kalcium-poliszulfidot 'tartalmazó ún. mészkénport — (G) készítmény — használ­tunk fel. . • 20 Laboratóriumi vizsgálatok céljaira petricsé­szében ismert felület-nagyságú, a vizsgálandó szerrel beporozott burgonya levelekre meghatá­rozott számú bogarat helyeztünk el minden eset­ben <null-kontrollal párhuzamosan és naponta 25 meghatároztuk az eredeti felület százalékában kifejezett levél fogyasztását. Ily módon mégálla­pítottuk, hogy 5 kg/kh (mennyiségű (A) készít­mény .alkalmazásával a kifejlett lárvák (L/^c) 24 óra alatt a levelek 40%-át, 48 óra alatt 60%-30 át, 72 óra alatt 75%-át fogyasztották el; az imá-158152

Next

/
Thumbnails
Contents