158151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kulturnövények fejlődését serkentő készítmények előállítására

158151 gyakorolt hatását különböző töménységben két, az auxinhatásnak jól ellenálló növényem: a kukoricán és a búzán, valamint két, az auxinhatásra erősen reagáló növényen: a borsón és a paradicsomon próbáltuk ki laboratóriumi és üvegházi kísérletekkel. A kísérleteket a következő módszerekkel végeztük. A magvak csávázása céljából a kísérleti készítményből különböző töménységű vizes szuszpenziót készítettünk és a folyadék meghatáro- . zott mennyiségében, meghatározott súlyú magvakat 30 percig csáváztuk, majd szobalevegőn megszárítottuk. Laboratóriumi vizsgálat céljaira petricsészébe meghatározott számú csávázott és szárított magot raktunk szűrőpapírra csíráztatni, mindenkor két inull-Jkontrollial. Hét nap után gyökér- és szárhossz méréseket végeztünk. A gátlást, illetve a serkentést a kontroll százalékban fejeztük ki. Üvegházi vizsgálatok céljaira meghatározott számú, az említett módszerrel csávázott magot műanyagtálakba, azonos mennyiségű talajba vetettük el. A 14 napig azonos hőmérsékleten és csapadék alatt tartott növényekről a talajt lemostuk, majd a gyökér- és szárhossz mérésekkel a hatást a null-kontroll százalékában fejeztük ki. A növények földfeletti részének zöld és száraz súlyát is megmértük. Megállapítottuk, hogy a 2,4-D a kukorica gyökérhosszának fejlődését a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva 12,5 ppm töménységben 7,0—21,0%kal csökkentette, a szár hosszának növekedését nem befolyásolta, illetve 5%~kal növelte, a búza gyökerének fejlődését 1,6—6,5 ppm töménységben kereken 14%-kal, a szár fejlődését pedig 8,—37,0 %-kal csökkentette. .A 2,4-D-vel kezelt borsó- és pa<radicsommagvak még 1,6 ppm töménység esetében sem csíráztak ki. Lényegileg ugyanilyen eredményt értünk el, ha a növényéket a 2,4-D nátrium, kálium-, illetve ammóniumísóival kezeltük. Kísérleteink során azonban azt a meglepő felfedezést tettük, hogy ha a magvakat nem mint az eddigiekben, 2,4-D-savval, illetve a sav említett sóival kezeltük, hanem a 2,4-D-ből alumíniumsót képeztünk, a kukoricánál a gyökésrhoszszúság 3,2—12,5 ppm (2,4-D savra számított) tö^ mónység esetében 45.0—12,0%-kal, a szárhosszúság pedig 19,0—13,0%-kai nőtt. Búzánál 6,5 ppm töménység esetében a gyökér hossza 24,0—44,0 %-kal, a szár hossza pedig 4,0—12,0%|-kal nőtt. A borsónál a gyökér hossza 3,2—12,5 ppm (2,4--D-sav) koncentráció esetében nem változott. A szár hossza pedig 41,0—7,0%-kal nőtt. A paradicsom esetében a gyökér hossza 1,6—6,5 ppm koncentráció esetében 11,0—6,0%-fcal, a szár hossza pedig 65,0—24,0%-4tal nőtt. A kísérletek folyamán a kezelt magvak jól csíráztak és torz fejlődést nem tapasztaltunk. 10 15 20 25 30 40 45 50 55 60 65 A felsorolt laboratóriumi és üvegházi vizsgálatokat 2,4-D-cinksót tartalmazó készítményekkel az említett növényeken, kívül igen sok más növény magon is végrehajtottuk és kellő töménységet alkalmazva, • minden esetben célszerű serkentő hatást tapasztaltunk. A kísérleti növények magvainak sorában az igen érzékeny fehér mustár, uborka, csillagfürt stb. is szerepelt. E nem várt megállapítások birtokában vizsgálatainkat sok más auxinhatású aromás karbonsavra is kiterjesztettük. Az eddigi eredmények alapján Megállapítható, hogy aromás karbonsavak egynél 'több vegyértékű fémekkel képzett sói töménységükkel fordított arányban biztonságosan és célszerűen serkentik a kezelt növények gyökerének és szárának fejlődését és minden eddigi esetben sikerült a növényeket esetleg torzító töménységtől több nagyságrenddel eltérő optimálisan serkentő töménységet megállapítanunk. Az optimális töménység jellemző a fajtára, ily módon tehát lehetőség van a vetőmagvakat kísérő, s azoktól különben nehezen elválasztható gyommagvak kicsírázását az általunk alkalmazott osávázással megakadályozni. Megállapítottuk azt is, hogy a 2,4-D- készítmények egyenletes hatása reverzibilis hidrogéleken való eloszlatással meghosszabítható. A találmány tehát eljárásra vonatkozik kultúrnövényeik, ill. azok részeinek előnyös fejlődését serkentő készítmény előállítására karbonsavakból, a hatóanyagnak szükség szerint egyéb ismert növényvédőszer adalékkal, ül. hatóanyaggal való keverésével, valamint mezőgazdasági fölhasználásra alkalmas állapotba hozásával.. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az ismert auxin-próbák közül legalább egyikre pozitív módon reagáló, legalább egy hatszénatomos, kettőskötésű gyűrűt, továbbá egy, vagy több gyűrűből álló maggal rendelkező karbonsavat, valamint vizet tartalmazó rendszert egynél több vegyértékű fémek lúgos kémhatású vegyületeivel hozzávetőleg molekulasúlyaik arányának megfelelő mennyiségben, bensőségesen elegyítjük és az' így keletkezett fémsó tartalmú anyagot porrá alakítjuk, adott esetben reverzibilis hidragélen való finom eloszlatással. A találmány szerinti eljárás egy példaképpeni fogamatosítási módját, a hatóanyagként 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav cinksóját tartalmazó készítmény előállítására vonatkozólag ismertetjük. 5 g kereskedelmi cinkoxidot, 8 g 2,4-diklorfenoxi-ecetsavat, 2 g vizet és 2 g Tönsiofix Spec. jelzésű felületaktív anyagot porcelán csészében egyenletesen szétdörzsöltünk, majd részletekben 24 g nagyfelületű kovasavat hozzáadagolva a keveréket 20 percig tovább dörzsöltük. A kapott 40 g súlyú cinksó alakjában 20% 2,4-diklorfenoxi-eoetsavat tartalmazó termékből 2,5 g-ot és 47,5 g nagyfelületű kovasavat laboratóriumi dagasztógépben 30 percig kezeltünk, majd a kapott könnyű port keverőben homogenizáltuk. 2