158148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a dolomit szénsavas feltárásának tökéletesítésére
3 158148 4 kell vetni, mivel kiderült, hogy a legtipikusabb komplex- és addukt-képző anyagokkal, mint pl. etilén-diiamin-teitriaeceitsaivval (EDTE), nitrilo-triecetsawal (NTE), diamino-ciklohexán-tetraecetsavval (DCyTE), aimino-polikarbonsavakkaíl nem érhető el hatásfok emelkedés a szénsavas dolomit feltárásnál. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy kizárólag az említett adalékok jelenléte és kizárólag ,a szénsavas feltárásnál emeli lényegesen (11—17%-kal) a MgO kioldás hatásfokát. Hatásuk azon alapul, hogy a feltárási egyensúlyt megszabó „dalomat; szerű" mikrokristályos szilárd fázis keletkezését visszaszorítják, ill. kiküszöbölik. A karbamid, illetve tiokarbamid alkalmazása a fentieken kívül azzal az előnnyel is jár, hogy olcsó szónacél szerkezeti anyagból készíthetők a szénsavas feltáró berendezésék az egyébként szükséges drága saválló ötvözetek helyett, •mivel jelentősen csökkentik a szénsavas víz okozta korrózió mértékét. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a doiloratittejhez olyan adaléko(ka)t adunk, amelyek a szelektív magnéziumoxid kioldódását akadályozó, „dolomit szerű" mikrokristályos szilárd fázisnak a szénsavas feltárás során való keletkezését csökkentik, ill. megakadályozzák. Adalékként karbamidot, tiökarbamidot, fluor ionokat eredményező vízoldható fluorsókat — pl. magnéziümfluoridoit, alümínium-fluoridot, hidrogén-fluolridot — alkalmazunk egyenként, vagy vegyesen. A magnéziumoxid kinyerése után visszamaradó, adalékot tartalmazó anyalúgot előnyös a még feltáratlan dolomit-tejbe visszavezetni. Előnyös továbbá az adalékot tartalmazó anyalúghan az adalékanyag töménységét szilárd adalék, vagy az adalék töményebb oldatainak bekeverésével a kívánt értékre beállítani és ezután elegyíteni a friss vízzel előállított dolomittejhez. Az adalék, ill. az egyes adalékok mennyisége célszerűen a feltárásra kerülő zagy 0,01 és 25%-a között van. A találmány szerinti eljárás néhány példaképpeni foganatosítás módját az alábbiakban ismertetjük: 1. Példa 94 kg 750 C°-on félig égetett dolomitot, mely 30 kg MgO-t tartalmaz, 200 kg vízzel megoltjuk, majd kihűlés után 686 kg hideg vízben oldott 20 kg fearbamid vizes oldatával keverjük, így 1Ö00 kg karbamidos dolomit-tejet kapunk, melyet 10 alrt. CÖ2 nyomáson, 20 C° hőmérsékleten, hűtés közben 1 óra hosszat szénsavas feltárásnak vetünk alá. A nyert zagyot nyomás alatt leszűrjük, amikor is 880 kg 2,97 s% MgO tartalmú miagnézíumkarbonát oldatot nyerünk. Ebből levegővel kiszellőztetve az oldott széndioxidot 90,5 kg nesquehonit (MgC08 • 3H2 0) kristályosodik ki, ami 900 C°-on kaicinálva 26,2 magnéziumoxidot eredményez. A karbamid adalék jelenlétében végzett szénsavas dolomit feltárásnál tehát a MgO kioldás hatásfoka 87,3%. A kiszellőziött anyalúgot, mely kb. 2 s% karbamidot tartalmaz, visszavezetjük a feltárási folyamat elejére a következő adag megoltott dolomiit hígításához, majd a feltárandó zagy karba-5 mid töménységét 1,2 kg karbamid beoldásával az eredeti 2 s%-os töménységre állítjuk be. Ha példa szerinti feltárást karbamid adalék nékül végezzük el, akkor csak 810 kg 2,59 s'% MgO tartalmú feltárási oldatot nyerhetünk, 10 melyből 21 kg MgO állítható elő, ami 70% feltárási hatásfoknak felel meg. 2. Példa 15 94 kg 750 C°-oin félig égetett dolomitot, mely 30 kg MgO-t tartalmaz 200 kg vízzel megoltunk, majd kihűlés után 703 kg hideg vízben elegyítjük, így 1000 kg tiokarbamidois dolomit-tejet kapunk, melyet 10 att C02 nyomáson, 20 C° 20 hőmérsékleten hűtés közben 1 óra hosszat szénsavas feltárásnak vetünk alá. A nyert zagyot nyomás alatt leszűrjük, amikor is 870 kg 2,93 s%) MgO tartalmú magnéziumbikarbönát oldatot nyerünk. Ebből levegővel kiszellőztetve az 25 oldott széndioxidot, majd ezt követően 3,48 kg kausztikusra égetett MgO hozzákeverésével 99,6 kg nesquehonitot kristályosítunk ki, ami 900 C°on kalcinálva 28,98 kg MgO-t eredményez. A tiokarbamid adalék jelenétében végzett szénsavas 30 dolomit feltárásánál tehát a MgO kioldás hatásfoka 85,0%, az azonos körülmények, koncentráció viszonyok és azonos mennyiségű félig égetett dolomitból adalék nélkül nyerhető 70% MgO kioldási hatásfokikai szemben. 35 3. Példa vi 94 kg 750 C°-on félig égetett dolomitot, mely 30 kg MgO-t tartalmaz, 200 kg vízzel megoltunk, 40 majd kihűlés után 704,33 kg hideg vízben oldott 1,67 kg magnéziumfluorid (MgF2 ) oldatával elegyítjük, így 1000 kg magnézlumfluoridos dolomitfejet kapunk, melyet 10 att C02 nyomáson, 20 C° hőmérsékleten, hűtés közben 1 óra hosszat szén-45 savas feltárásnak vetünk alá. A nyert zagyot nyomás alatt leszűrjük. Ebből levegővel kiszellőztetve az oldott széndioxidot, majd ezt követően 3,64 kg kausztiikusra égetett MgO hozzákeverésével 98 kg nesquehonitot kristályosítunk 50 . ki, ami 900 C°-on .kalcinálva 27,94 kg MgO-t eredményez. A fluor ionokkal adalékolLt szénsavas dolomit féltárásnál tehát a MgO kioldás hatásfoka 81%, az azonos körülményék, koncentráció viszonyok és azonos mennyiségű félig égetett 55 dolomitból adalék nélkül nyerhető 70'%-os MgO kioldási hatásfokkal szemben, . 4. Példa 60 125 kg 75 C°-on félig égetett dolomitot, mely 40 kg MgO-t tartalmaz, 2Ö0 kg vízzel megoltjuk, majd kihűlés után 465 kg hideg vízzel oldott 210 kg karbamid vizes oldatával elegyítjük. így 1000 kg karbamidos dolomit-tejet kapunk, mé-65 lyet 10 att C02 nyomáson, 20 C° hőmérsékleten, 2
