158083. lajstromszámú szabadalom • Nagy linearitású szimmetrikus erősítő éles töréspontú határolóval

158083 8 tápfeszültségre kötött pontja van. P3 potenciométer szabályozásával aszimmetrikusan eltoljuk Tr3 és T;r7 tranzisztorok munkapontját, ezáltal a kimeneti nyugalmi feszültséget szabályozhatjuk. A Tr3 ill. Tr7 tranzisztorok által erősített jel a Tr4 ill. Tr;8 tranzisztorok bázisára jut. A Tr4 ill, Tr8 tranzisztorok emitterei az. erősítő KI, K2 kimienieti pontjai. E kimeneti pontokról az R8, Rl:2, RÍ 3 ellenálláslánc feszültségosztót képez, mely a két kimeneti pont feszültségének összegétől függő leosztott feszültséget vezet a Tr9 tranziisztoir emitterére. Ha a kimeneti pontok feszültségei azonos irányban változnak pl. hőfofcváltozás hatására, az elilenálláslánoról Tr9 tranzisztor emitterére kerülő feszültség is megváltozik, amely összehasonlítja ezt a feszültséget a P2 potenciométerrel a saját bázisán beállított feszültséggel1 és a nyugalmi esetihez, viszonyított különbséggel változtatja együttesen Tri ill. Tr5 tranzisztorok munkapontját olyan érteleimben, amely ellene hat a kimeneti pontok feszültségváltozásának. Ily módon biztosítható, hogy a kimeneti feszültség azonos fázisban kevéssé változzon. A Tr9 tranzisztor -ezenkívül, mint a Tri és Tr5 tranzisztorok tápáram generátora biztosítja a Tri és Tr5 tranzisztorok tökéletes emitter csatolását. Ezáltal a bemenetire jutó azonos fázisú jeleik kioltását valósíthatjuk meg. Az esetleg meglevő • áriamköri aszimmetriát a Pl . potenciométenrel egyenlíthetjük ki. A KI kimeneti ponton megjelenő feszültség egy része Rvl ellenállás által Tri. tranziisztoir emitterére kerül, K2 kimeneti feszültség egy nesze pedig Rv2 ellenállás által kerül Tr5 tranzisztor emitterére. E visszavezetett jelek a Bl ill. B2 bemenetre adott jellel ellenkező értelemben vezérlik Tri ill. Trö 'tranzisztorokat. Ez azt eredményezi, — a megengedettnél nem -, nagyobb jelek esetében — hogy megnövekszik a bemeneti impedancia, csökken a kimeneti impedancia, nő a stabilitás, csökken a torzítás. A limitálás feladatát váltakozva .a szimmetrikus erősítő kimenetét képező két emitterkövető Tr4 és Tr8 tranzisztor látja el. Határolás" céljaira nem alkalmazzuk iaz ismert megoldást, amely a tranzisztor telítettsági állapotában beálló határolást használja fel, azért, mert ezzel nem valósítható meg a találmány egyik lényeges célkitűzése az éles töréspontú határolás. A találmány a határolásnak azt a módját választotta, .amely lezárja a tranzisztort. A lezárási pontot íeszültségosztok segítségével határozza meg. Lásd 9. ábrát. Az emitterkövető Tr4 tranzisztor emiitterének feszültségosztógát az R5 és P41 .ellenállás képezi. A feszültségosztó osztási pontja .csatlakozik a T>r4 tranzisztor lemittierébez. R5 ellenállás rnéjsik vége a —U 'tápfeszültségre csatlakozik, a P41 ellenállás szabad vége (—U + klU) feszültségre van kötve, ahol KI > 0. Azaz a (—U + klU) feszültség 'minden esetben iá tápfeszültséggel ellentétes polaritású vagy azonos polaritású, de kisebb ;feszültség.' A feszültség-előjelek természetesen .megváltoznak pnp tranzisztorok ese. tén. Az elmondottak értelemszerűen állnak a Tr8 tranzisztorra és Rll, P42 osztióellenáliásai-5 ra. Miként a 9. ábrából is kitűnik iá két osztó egy-egy ellenállása .az R5 és Rll, közös táp,feszültségre vannak kötve, a P41 és P42 ellenállások szabad vége lehet azonos vagy különböző feszültségre kötve és ez a' feszültség l.e-10 bet időiben változó. 'A határolás a- következőképpen áll be: az emitter feszültségét a tranzisztoron - (Tr4 és Tr8) és az osztón átfolyó áram határozza' meg. 15 A tranzisztorok bázisára érkező növekvő negatív polaritású jel a tranzisztort lezárási állapot felé viszi. A lezárási .állapotban a tranzisztor, emitteirár.ama,- nullára csökken és 'az emitter-feszültségíet egyedül a feszültsógosztó által 20 meghatározott feszültség szabja meg. Ekkor jelenik meg a 6. ábrán 'berajzolt b jelalak a Tr4 ill. a Tr8 tranzisztorok emitterén és az Rvl és Rv2 visszatoló hurkon keresztül, leosztott értékben a Tri és Tr2 trazisztorok 25 emitterén. Tekintettel arra, hogy a Tri és TrS tranzisztorok kollektorán a bemeneti jel és a b visszacsatolt jel különbsége jelenik meg felerősítve, a visszacsatolt jelben a limitált szakasz hatására,. a különbségi jel megnő és a ,.fl

Tr4 és Tr8 tranzisztorok bázisán a c jel jelenik meg. Ezen jelalak hatására következik be a nagy amplitúdójú szakaszon a Tr4 .lés Tr8 tranzisztorok lezárása és az éles töróspomM határolás. Ezen túlmenőleg a szimmetrikus (kimeneti fokozatok között levő harmadik visszacsatoló áramkör biztosítja azt, hogy ha az egyik kimeneti fokozat határolást .mutat,'akikor a másaik kimeneti fokozatban sem változhat az amplitúdó. Ez oly módon következik be, hogy az F7 osztó-visszacsatoló fokozat .mindaddig nem ad jelet az F8 szabályozó erősítő felé, amíg a két kimeneti F2 és F5 fokozaton a jelek szimmetrikusan jelennek meg, azaz a lineáris szakaszon .működnek. Abban a pillanatban, amikor az egyik kimeneti F2 vagy F5 fokozaton limitálási állapot áll be az F7 osztó fokozaton megjelenik egy kimeneti jel, amelynek hatására az F8 szabályozó, erősítő az FI és F4 erősítőkön keresztül úgy szabályozza a .másik F5 vagy F2 kimeneti fokozatot, hogy a kimeneti feszültséget is megfogja. A 7. ábrán látható a jelalakok pozitív félperiódusában jelentkező' határolást ' ez a 3. 55 visszacsatoló ág okozza.. És. végeredményében így jutunk a 8. ábra szerinti éles töréspontú határiolásboz. A 9.' ábrán ismertetett fokozatot felépíthetjük oly módon, is, hogy a P41 és P42 ellen-60 állásokat' egy-egy potencioim.étenrel helyettesítjük és .annak karjait kötjük a (—U + kU) feszültségre. A pot'eniciométeir(ak) karjának mozgatásával beállítható a szimmetrikus vagy tet-65 'szésszarinti aszimmetrikus határolás. 35 40 45 4