158082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektoncső fémalkatrészeken szekundermissziót és anódáramesést gátló bevonat készítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XI. 18. (EE—1595) Közzététel napja: 1970. VI. 06. Megjelent: 1971. IV. 01. 158082 Nemzetközi osztályozás: H 01 j 9/14 • * •* / / ,v •m^s Feltalálók: Czeiler András-vegyészmérnök, Budapest, Zöldi Miklós vegyészmérnök, Dunakeszi Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Eljárás elektroncső fémalkatrészeken szekunderemissziót és anódáramesést gátló bevonat készítésére Az elektroncső fémalkatrészidknél ismert hátrányos jelenség, hogy az üzemi hőhatásra a felületeken nagy a szdkunderemisszió. Különösen vonatkozik ez a nagy élekitrombombázásinak kitett amódaknál. A nem kívánatos magas hő- 5 mérséklet kialakításának ellensúlyozására több eljárás ismeretes, melynek célja egy jól kötő, sötét színű felületi réteg kialakítása. A molibdén, nikkel stb. anyagokból készült anódok és egyéb alkatrészeknél ismeretesek a zirkon, titán, io tantál, niikkelfcarhid stb. bevonatok, pl. a német 856 920, 1 021 502 és 1 022 700 szabadalmakban ismertetett eljárások. Mint ismeretes a sötét, matt felület nagyobb hősugárzást tesz lehetővé és ilyen módon a meleg hatásnak kitett 15 alkatrészek erősebb kisugárzása révén alacso^ nyafab lesz laz alkatrész hőmérséklete és így a nem kívánatos szekunder emisszió is. A fenti eljárások drága anyagokat alkalmaznak, tehát költségesek, a rétegek tapadása gyakran nem 20 megfaizható. .Viszont a fenti eljárások elsődleges céllal gázlíekötést, getterézést szolgálnak. Áz alumínium vagy alummiuimmial platírozott anódok és alkatrészeknél egy további kedvezőtlen jelenség is fenn áll, ugyanis az alumínium felületén kismennyiségben mindig jelenlevő alumíniumoxid hatására a katód emissziós képessége csokikén, tehát anódáram esést idéz elő. Ez a jelenség abból származik, hogy az alumí-25 niumoxid a nagy áramsűrűség hatására disszociá'l, majd oxigónionok kerülnek a gáztérbe, melyek mérgezik a katódot és ennek hatására az emisszió csökken. Az alkatrészek magas hőmérséklete minden anyagnál káros, mert különféle gáz szennyeződések saabaduinak fel, melyek az oxigénhez hasonlóan mérgezhetik a katódot. Az alumínium felületű anyagból készült aikatrészeket a fenti, hiátrányoik csökkentésére nik' kelpor vagy nikkeloxid szerves szuszpenziójába mártották. A megfelelő vastagságú réteg létrehozásához sűrű szuszpenzió alkalmazására volt szükség. Az így felvitt réteget 700—800 C°on az alkatrészre rásziiniterelték. Az eljárás nagy hátránya, hogy a sűrű szuszpenzióból gyenge tapadású réteg válik ki az alkatrész felületére s ez 700— 800 C°-os izzítás Után is 'levelesen leváló réteget alkot. Magasabb izzítási hőfolk esetén a bevonat tapadása ugyan javul, de a réteg színe fehér lesz, ami a célnak nem felel meg. Az elektroncsövekkel szemben támasztott mind nagyobb követelmények miatt, az eddigi eljárásokkal már nehéz jó minőségű csöveket készíteni. Ezért a korszerű, nagy igénybevételű elektroncsöveknél, különösen TV célokra, az alumíniumanódok készítését a viszonylag ala-_ csony olvadáspontja miatt is mellőzik is ismét 158082
