158053. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáznyomásos folyadékszintmérésre

3 158053 4 dűlt, görbült fúrásokban nam alkalmazhatók. Nyitott tartályok saint jenek mérésénél a mérő­berendezés helyzete kötött. Az eddig alkalmazott pneumatikus szintmé­rők kisebb, nagyobb mértékű, állandó sűrített­gáz adagolással, működnék. Ha a gázadagolás kicsi, a berendezés gyors szintemellkiedéslt nem tud követni, hía «agy, úgy állandó beépítésire nem alkalmas. A mérővezieték 'hossza mindkét esetiben korlátozott az áramlási veszteségek mi­att. Az ún. tömlős-pneumatikus szintmérő hi­bája az előbbiéknek !kb. tízszerese, és csak rövid méirővezietókkel építhető be, továbbá niagy mé­retű. A találmány (tárgyát képező megoldás álltai kitűzött cél a berendezés adoltt gyakorlati igé­nyeknek megfelelő továbbfejlesztésié oly módon, hogy a villamos segédenergia szükségtelenné váljon, de a folyadékszint alá merítendő szer­kezet me haladja meg a vSIllamios szielepvezéirlé­sű szerkezeit kivitel meneteit, és egyszersmind a szondába való folyadéikbeszivángás lehetősé­gét Is tejárja, azaz allkälmias legyen kis átmé­rőjű ferdült fúrásokban ós zárt tartályokban is a folyadékszint nagypontosságú 'tartás — folya­matos — mérésére és (regisztrálására. A találmány tárgya bereindezós gáznyoimásüs fdlyadékszintmérélsire, (mélynek a folyadék szinltje alá meríthető táp- és imérővezetélkből álló csővezetékhez csatlakozó sűrített-gáz ada­golást vezérlő, mleimjbránnal felszerelt niérőszon­dája és gázpalackja van. A találmány abban van, hogy a mérőszonda membránnal vezérel­hető sűrítatt-gázlt adagoló szelepe a tápcsőveze­téken és reduktoron keresztül vlan összekötve a sűrített-gáz paladkkial, továbbá a mérővezeték a szonda feletti ponton kiágazik, és e kiágazó kiegyenlítővezeték a membrán közepe és a fo­lyadék felszíne között, a külső és belső nyomás egyensúryáiniaík szintjében a mérendő folyadék­ba torkollik. A sűrített-gáz-tartály a (mechanikus szelep­vezériés esetén is függetleníthető a mérőszon­dától, a külszínen helyezhető el, és egyszer­smind a mérőszonda méretei is a kívánt mér­tékben csökkenthetők. A lefúvószelep kiküszö­bölése kizárja a .folyadékbeszivárgálst. A folya­dékszint emelkedésiével az adiagolószelep any­nyival növeli a belső nyomást, hogy legfeljebb ideiglenesen néhány onnt emelkedhet a folya­dék a kiegyenlitőesőban, de az elágazási pontig nem emelkedhet fel. Kiküszöbölhető a lefúvó­szaleppel összefüggő valamiennyi hibaforrás, be­leértve a folyadék szilárd szennyezőinek hatá­sát is. A mérőszonda nagy szilárd szemcséket tartalmazó zagyokban is üzemképes. A kiegyen­lít őcső a lefúvószelep fuínlkoióján kívül a memb­rán és az adagolószelep mechanikus telhetetlen­ségét is képes kiegyenlíteni, ezáltal a pontosság a korábbi + 2 om-rő! ± 0,5 om-jre növekszik. A találmány példakénti kiviteli alakját az 1. ábra alapján mutatjuk be. A 2 folyadékszint alatt elhelyezett 1 mérő­szonda 4 membránja a mérőszonda belsejének gáznyomása és a folyadéknyomás közötti kü­lönbség mozgatja. A 4 membrán külső túlnyo-5 másra 5 klánnal sűrített gázadagoló 6 szelepet működtet, mely 7 tiápcsővezetéiken 8 redukto­ron keresztül, — miely mind az alacsony nyo­mású -mind a magas nyomású oldalon célsze­rűen 9 feszm érőkkél van felszerelve, — 10 10 sűrített-giáz-tertiálilyall vlan összekötve. A belső túlnyomás a 12 mérővezatéken levő 3 elágazá­son át a 11 kiegyenlít övezeteken keresztül tá­vozhat, melynek végpontja célszerűéin állítható. Ha a 11 Ikiegyenlíitővezeták végpontijait úgy ál-15 htjuk be, hogy változatlan folyadékszintnél a kiegyenllítő'vezieitakíben a folyadékiszint a oso vég­pontjánál tegyen, de buborékok még ne távoz­zanak úgy a kiegyenlít övezetek az adagolósze­lep és a ímebrán rníedhanlkus ellenáll ásat is ki-20 egyenlítette: Az 1 mérőszondában uralkodó gáznyomást, amely a felette levő folyadékósz­lep és a membrán ímechanilkus ellenállásait is ki­lop nyomásával nagy pontossággal megegyezik, a 12 imórővezetéken keresztül az önmagában is-25 mert 13 nyomásmérővel vagy regisztrálóberen­dezéssel (mérhetjük, ill. regisztrálhaitjuk. A találmány műszáki előnye a 154 645 lajst­romszámú magyar szábadaiomihoz képest az, hogy igen egyszerű pneumatikus szerkezettel a bonyolultabb, több hibaforrást tartalmazó vil­lamos segédberendezésekéit és .a villamos segéd­energia alkalmazását feleslegessé teszi, miért a taláiknáiny szerinti szonda méretei nem haladják meg a villamos segédenergiával iműködő szonda méreteit, ponttossága pedig la kiegyenlítő cső al­"" kalmiazáísa következtében ainnál nagyobb. Alkal­mazása tehát olyan területeikre is kiterjeszthető, ahol villamos, segédenergia biztosítása költséges vagy nehézségiekbe ütközik (pl. víizszintmiegfi­gye'lő fúrások) vagy allltoalmiaiziásra iker ülendő (pl. 40 tűz-, vagy robbanásveszélyes folyadékok szint­jeinek mérésénél.) E megoldás tehát meimcsak a mér fentebb idézett magyar íszaíbadalommál de ' minden más nem villamos szintmérő berende­zésnél előnyösebben alkalmazható. Korábbi szabadalmiakhoz viszonyítva a talál­mány gazdaságii előnye is jelentős, mert előállí­tási és üzemi költségei azokénál kisebb. Külön is hangsúlyozzuk, hagy a villamos se-50 gédenergia kiküszöbölése az 'említett magyar szabadalomba foglalt megoldásból — ellentétben a (műszerfejlesztés általános irányélvéivel — az adott esetben, adott műszáki feladat megoldá­sánál haladást jelent egyrészt, miért a .mérési 55 helyen gyakran nincs vil'lamosienergia vagy ha van, nem célszerű azt használni, másrészt mert az az ismert villamos segédenergiával működő berendezésnél nagyobb pontosságú, olyannyira, hogy az elérhető pontosságnál nagyobb pontos-60 ságot nem igényeinek. A regisztrálójel és a re­gisztrátum, utólagoisan, ismert elektronikus be­rendezésekkel digitális jelakiké .átalakítható, és így a mért adatok a legkorszerűbb módszenek-65 bel dolgozhatók fel. 2

Next

/
Thumbnails
Contents