158016. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síküveg gyártására
158016 3 4 hoz, tehát a fürdő hosszirányához képest előnyösen kb. 25°, de a ferdeséget mindig a gyakorlati követelményeknek megfelelően kell beállítani. A ferde falak végén — előnyösen — az olvadt üveggel nem-nedvesíthető betét van, miáltal az üveg a ferde fal végén már nem tapad, tehát könnyen elválik és ezután, tehát mikor az üveg a divergáló falakat elhagyta, a súlyerő és a felületi feszültség hatására szabadon szétterül, majd pedig mint párhuzamos szélű szalag folytatja útját. Az uvegszalag vastagságát a húzóerő, a súrlódó erők, a szétálló falaikhoz való tapadás és a szétterülés .mértéke határozza meg. A fémfürdőre érkező üvegszalag a kezdeti periódusban, vagyis előrehaladó mozgásának kezdetekor, magas hőmérsékletű, hőfoka pl. 1030—:1.000 C° ós ezen a hőmérsékleten kezdi meg útját a fémfürdő felszínén. Miikor tehát az üveg anyagát a fürdőn való továbbításra előkészítjük, ezt erre' a hőfokra melegítjük. így az üveg a szétálló falak után oldalirányban szétfolyik, egészen a szabad folyás határáig, és egyenletes vastagságú szalagot alkot. Emellett még a hőmérséklet szempontjából is homogenitást érünk el az üveg belsejében, miközben az a határoló falak között van és így az üvegszáladba egyenletes vagy közel egyenletes hőmérséklettel bielépő üveg megtartható olyan hőmérsékleti viszonyok között, amelyek az előrehaladás folyamán mindenben kedvezőek. Kísérleteink tanúsága szerint minél hosszabbak az említett párhuzamos határoló falak, annál nagyobb méretű lesz később a megolvasztott üveg akadálytalan oldal irányú szétfolyasa és annál szélesebb a keletkező megolvasztott üvegréteg. Feltételezhető, hogy mivel az üveg nagymértékben megtartja (konzerválja) a hőmérsékletiét a határoló falak között, az említett előnyös hatás annak tulajdonítható, hogy az üveg- viszonylag hosszú ideig tartózkodik a falak között. A határoló falakat melegíthetjük is abból a célból, hogy elősegítsük ia köztük levő megolvasztott üveg számára a hőmérséklet megtartását. Azzal, hogy a megfelelő állapotú üveget a leírt módon adagoljuk, az üvegszalag vastagságát jobban lehet szabályozni, mint minden eddigi eljárásnál és lehetőség nyílik a nagyon pontos munkára, vagyis nagyon szoros tűréseket lehet betartani, amelyek megfelelnék a gyakorlat igényeinek. A vastagság szabályozása többféle módon lehetséges és az leghelyesebben a kemencében vagy annak közelében levő, ismert húzógörgőkkel jön létre, amelyek az említett határoló falakkal ellenkező oldalon vannak. A jelen találmány szerint az olvadt üveganyag oldalirányú szétfolyását a bevezetés után olyan falakkal határolják, amelyek felületét a megolvasztott üveg nedvesíti éspedig akkor, amikor ez a szétfolyás lehetővé tenné a réteg szélén a túlzott vastagságot. Az alkalmazott húzóerő szétoszlik a na-, gyobb vastagságú szélső részekben és így a szabályozás céljából létesített húzás, amely a megolvasztott rétegre hat, a kívánt eredményt hozza létre. Mikor ezután az üveget lehűtöttük, az akadálytalanul és sérülés nélkül, mechanikai eszközökkel kieimélhető a fürdőből. Az említett és határolt oldalirányú szétfolyás olyan művelet, amely közvetlenül az akadálytalan, tehát nem gátolt szétfolyás előtt van. Általánosságban kifejezve a jelen találmány • a síküvegnek olyan ismert előállítási eljárásához szükséges berendezésre vonatkozik, amelynél a megolvasztott üveg a fémfúrdón előrehalad és abból az üveget húzóerő segítségével emeljük ki és ennél az eljárásnál az uvegszalag keresztmetszeti alakját oily módon szabályozzuk, hogy az olvadt üveget szabályozott mennyiségben visszük a fürdőre, majd pedig lehetővé teszszük annak szétterülését, de szabályozott mértékben, tehát egymástól meghatározott 'távolságban levő és az üveggel nedvesíthető, divergáló felületek között, mely felületek meghatározott szög • alatt helyezkednek el, hogy ezáltal a húzóerő hatása alatt álló üvegre annak szélén reakció-erőt fejtsenek ki, mire azután e felületek elhagyása után lehetővé tesszük a megolvasztott üveg akadálytalan, tehát nem gátolt (szabad) oldalirányú szétf olyasát; ezáltal olvasztott üvegréteget létesítünk a fürdőn, amelynek keresztmetszeti alakja és méretei- pontosan megfelelnek a kívánt előírásoknak. A rétegben levő üveg egyenletes magas hőmérsékleten, pl. 1000 C°-on van, vagyis ilyen hőmérsékleten jut a szájnyílásból a fürdőre, miközben az említett határoló falak között van. Innen jut az üveg az úszóréteg további darabjába, egyenletes lineáris sebességgel. Azáltal, hogy a kemencénél húzóerőt fejtünk ki az üvegre, utóbbi egyenletes sebességgel és hőmérséklettel halad a kiemelés helye felé. A leírt módon az uvegszalag kezdeti részén teljesen sík alakot hozhatunk létre, zavaró vastagodás nélkül. Azáltal, hogy a réteget olvasztott üvegből úgy /hozzuk létre, hogy a kezdeti részeken a vastagság nagyobb, mint az uvegszalag további darabjában, mert a szalag elején hidraulikus nyomás jön létre azáltal, hogy bizonyos folyadékoszlop van a határoló falak között, elérhető, hogy a fám-fürdő további részein az uvegszalag teljesen sík felületekkel jön, létre. Az említett sík felületű oly meghosszabbítások, amelyek az uvegszalag haladási irányához képest ferdéik, előnyösen kb. 1 m hosszúságúak és ferdeségük kb. 25°. Ezek a meghosszabbítások csatlakoznak a hastároló falakhoz és .ezáltal a teljes határolás elegendő hosszúság mentén jön létre, hogy az előrehaladó és úszó uvegszalag a fürdő hossza mentén, aiz úszó helyzetben levő .meghosszabbítások által 'a kívánt vezetést megkaphassa. A meghosszabbításoknak ez a hossza lehetővé teszi a nagyobb reakcióerő keletkezését az üveg szélénél a húzóhatás következtében, miáltal a réteg vastagságát egyenletesen alakítjuk ki annak előrehaladása közben, 10 IS 20 25 S0 35 40 45 50 50 60 2
