158004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2'-amino-2'-dezoxi-kanamicin előállítására
158004 a 2'-amino-2'-deoxi-kanamiein igen előnyös antibiotikum, amely fertőzéses megbetegedések széles körének gyógykezelésére kiválóan alkalmazható. Azt találtuk, hogy a tenyészetben termelt és felhalmozott 2'-ammo-2'-deoxi-kanamiein részaránya jelentősen növelhető, és a termék a tenyészetből nagyobb hozammal választható el, ha a szokásos Streptomyces kanamyceticus törzseket ismert módon, azonban valamely aminőglükóz, vagy aminoglükóz deoxistreptaminnal képezett glükozid-típusú vegyülete jelenlétében tenyésztjük, vagy ha új Streptomyces kanamyceticus mutánsokat tenyésztünk ismert módon, az ismert Actionornyoes-elk tenyésztésében általánosan alkalmazott táptalajon. Az ismert Streptomyces kanamyceticus törzsekkel, az eddig ismert módszerekkel lefolytatott fermentáció (vö.. 11919/65 sz. közzétett japán szabadalmi leírás; Antibiotics Annual, 1958—1959, 796—803) útján termelt kanamicinben a kanamicin B néven ismert ímelléktermékhek 100 súlyrész kariamicin A főtermékhez viszonyított mennyisége általában 1—8 súlyrész volt. A fermentáció 28 C° hőmérsékleten, szellőzés és keverés mellett 5—6 napig tartó időtartammal történő lefolytatása útján a termelt kanamicin B mennyiségi aránya valamivel növelhető volt ugyan, de a legfeljebb 11,7 súlyrész mennyiséget (100 súlyrész kanamicin A-ra vonatkoztatva) így sem sikerült túllépni (vö: pl. a 465 537 sz. japán szabadalmi leírás 1—3. példáját). A találmány szerinti új eljárással lefolytatott fermentáció esetén a termelt antibiotikumban 100 iSÚlyrész kanamicin A mellett általában 16 súlyrésztől 46 súlyrészig terjedő mennyiségű 2'-amino-2'-deoxi-kanamicint kapunk (ez utóbbi termék mennyiségi aránya még kevésbé kedvező körülmények között is mindenkor eléri vagy meghaladja a 13 súlyrészt). így a találmány szerinti eljárással iparilag kitermelhető mennyiségben nyerjük ezt az értékes antibiotikumát, amely az alábbi ismertetendő módszerékkel könnyen elkülöníthető a fermentációs termékből, a kanamicin A mellől. Az eddig kanamicin B néven említett melléktermékre vonatkozó kémiai és farmakológiai ismeretek hiányos volta következtében eddig nem sikerült kétséget kizáró módon megállapítanunk, hogy az általunk kémiailag és farmakológiaílag egyaránt teljesen egyértelműen felderített 2'-amino-2'-deoxi-kana!micin azonos-e az eddig kanamiciin B néven említett, de egyértelműen szerkezetileg nem azonosított termékkel, amelynek egyes szerzők a CK;H3 2N 4 O 10 tapasztalati képletet (289 238 sz. japán szabadalmi leírás; Journal of Antibiotics, Ser. A. XIV, 180—186, 1961), más szerzők a C18H 37 N 5 O 10 tapasztalati képletet és a csatolt rajz szerinti (B) szerkezeti képletet (vö. Journal of Antibiotics, Ser. A." XVII, 189—193, 1964) tulajdonítják. Ez utóbbi képlet lényegében megegyezik a 2'-amino-2'-25 30 -deoxi-kanamicin (D) szerkezeti képletével; öszszehasonlításul megadtuk a csatolt rajzon a kanamicin A és kanamicin C' szerkezeti képletét — (A) ill. (G) képlet — is. 5 A találmány egyik foganatosítási módja szerint a 2'-amiino-2'-deoxi-kanamicint nagyobb hozammal állíthatjuk elő úgy, hogy valamely Streptomyces kanamyceticus törzset aerób körülmények között, szénhidrátokat és nitrogénlO forrást tartalmazó szokásos táptalajon, legalább egy aminoglükóz vagy deoxistreptaminnal képezett glükóz-típusú aminoglükóz-származék jelenlétében addig tenyésztünk, míg jelentős mennyiségű 2'-amino-2'-deoxi-kanamicin hal-15 mozódik fel a tenyészetben, majd á 2'-amino-2'-deoxi-kanamicint- a tenyészettől elválasztjuk. A fent ismertetett eljárás során pl. a következő aminoglükózokat használhatjuk fel: D-20 -glükózamin, 3-amino-3-deoxi-D-glükóz, 6-amino-6-deoxi-D-glükóz és 2,6-di-deoxi-2,6-diamino-D-glükóz. Aminoglükózok deoxistreptaminnal képezett glükozid-típusú vegyületeiként pl. aminoglükózt és deoxistreptamint 1:1 mólarányban tartalmazó anyagokat, vagy e glükozid-típusú vegyületek további glükóz- vagy aminoglükóz^molekulákkal képezett komplexeit alkalmazhatjuk. Ilyen, a találmány szerint felhasználható dezoxistreptaminnal képezett glükozid-típusú aminoglükóz-származékok a következők: paromamin (azaz 4^(2-D-glükózaminil)-a-deoxistreptaimin), deoxistreptamin-O-kanosaminid, neamin (azaz 4-(2,6-di-deoxi-2,6-di-aminoglükóz)-ia-deoxi-streptamin), NK—1001 antibiotikum (6-amino-6^deoxi-D-glükóz, deoxistrep-35 tamin és glükóz vegyülete), NK—1003 antibiotikum (6-amino~6-deoxi-D-glükoz és deoxitreptamin vegyülete). A fent említett NK—1001 és NK—1003 antibiotikumok új vegyületek, amelyeket pl. az Asian Medical Journal 2, 72—77, 1968 •tO ismertet. Ezeket az antibiotikumokat a következőkben még részletesebben ismertetjük. A találmány tárgyát képező egyik eljárásváltozatban a fent ismertetett aminoglükóz vagy 45 deoxistreptaminnal képezett glükozid-típusú arninoglükóz-származék adalékanyagot a Streptomyces tenyésztésének megkezdése előtt adhatjuk a táptalajhoz, eljárhatunk azonban úgy is, hogy az adalékanyagot valamely ismert betáp-50 lálási módszerrel a tenyésztés közben adjuk a táptalajhoz. A táptalajban jelenlevő adalékanyag részaránya nem döntő jelentőségű tényező. Általában a táptalajra számított 0,05— 1,0 súly%, előnyösen 0,1—0,5 súly% mennyisé-55 gű adalékanyag jelenlétében dolgozunk. Azt tapasztaltuk, hogy a termelt, és a tenyészetben felhalmozódó 2'-amino-2'-deoxi^kanamicin menynyisége a tenyésztés kezdetétől számított 3—7 nap elteltével maximumot ér el. A fentiek szerint a kanamicin A ipari előállítása során alkalmazott közönséges Streptomyces kamamyoestieus törzsiek csak a fent említett aminoglükózok és aminoglükóz-deoxistrept-65 amin-származékok jelenlétében, a szokásos táp-2
