157993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos aluminoszilikát alapú katalizátor készítmény előállítására
157993 lekerülő szűrő-lepényt addig mostuk vízzel, amíg nem maradt nátriumszilikát benne. Ezután ezt a gondosan mosott anyagot átalakítottuk kötőanyag nélküli szemcsés katalizátorhordozóvá a fentebb az A katalizátorra leírt módon. Ez a katalizáitorhordozó röntgendiffrakciós vizsgálat szerint lényegében tiszta faujasitból állt. A hordozót ioncseréléssel kezeltük és impregnáltuk az A katalizátor készítésére leírt módon, és így kaptuk a B katalizátort 5% nikkeltartalommal. 2. példa Az A katalizátorral megtöltöttük egy kétfokozatú hidrokrakkoló próbaüzem második fokozatának reaktorát. Az első fokozat reaktora szilíciumdioxid-aluimíniumoxid hordozóra felvitt nikkel-molibdén katalizátorral volt töltve. Az első fokozat reaktorának feladata a nyersanyag szennyezéseinek, főképp a nitrogénnek a csökkentése volt a második fokozat katalizátorának megvédésére. Az . üzem úgy volt berendezve, hogy az első fokozatból a távozó anyag közbülső tisztítás nélkül közvetlenül a második fokozat reaktorába jutott. A második fokozat reaktorának feladata elsősorban az első fokozat termékének hidrdkrakkolása volt a kívánt forráspontú termékké. A katalizátort mindkét fokozatban előredukáltuk és előszulfidáltuk a nyersanyag bevezetése előtt. Kiindulási anyagként diesel-olaj és visszakeringetett olaj keverékét használtuk. Ennek a keveréknek a fajsúlya 15,6 C°-on 0,8855 volt, a kezdeti forráspontja iklfo. 149. C°, az 5%HOS forráspontja kb. 196 C°, az 50°-os forráspontja 265 C° és a forrás végpontja kb. 349 C°. A nyersanyag kéntartalma 0,49 s%, a nitrogéntartalma 0,2 si% és az aromás szénhidrogéntarttalma 45 tf% volt. A nyersanyagot betápláltuk az első fokozat reaktorába, és a kísérleti üzemi körülményeket a következőképpen állítottuk be: nyomás az egész üzemben 102 att, hidrogénbetáplálás 1,78 Nm3 /liter nyersanyag, egyesített betáplálási térfogatarány (friss nyersanyag és visszakeringetett anyag osztva a friss nyersanyaggal) az első reaktorban 1,0, a második reaktorban 2,0. A hőmérsékletet az első reaktorban 377 C°-ra növeltük, és a második reaktorban úgy állítottuk be, hogy az üzemből távozó benzin forrási végpontja 204 C° volt. A végzett kísérletsorozatban anyagmérleget készítettünk a kísérleti üzemben készült termékek hozamának és minőségének a megítélésére. A 2. táblázat első oszlopában 10 kísérlet átlagát közöljük, amikor hidrokrakkoló katalizátorként A katalizátort használtunk. Egy második kísérletsorozatban ugyanezt a nyersanyagot felhasználva B katalizátort töltöttünk a második fokozat reaktorába. A többi körülmény azonos Volt az előző kísérletsorozatban alkalmazottaklka!. A 2. táblázat második oszlopa 8 kísérlet átlagát mutatja, amikor hidrokrakkoló katalizátorként B katalizátort használtunk. 10 2. táblázat 25 Katalizátor a második fokozatban Első fokozat csúcs-10 hőmérséklete, C° Második fokozat . csúcshőmérséklete, C° Második fokozat hidrogénfogyasztása 15 Termék fajsúlya 15,6 C°-on A termék C? + aromás tartalma, tf% Hozam: Ci—C;) , Nm 3 /liter Q tf% 20 C5 tf% C« tf% C7 —204 C°, tf% B 376 394 377 391 0,324 0,343 0,7547 0,7628 30 29 0,0022 0,0024 16,0 18,8 12,0 14,2 12,5 14,0 77,0 72,2 F—1 tiszta oktánszám 79,5 77,0 Minthogy ennek a kísérletnek a célja a fent jellemzett nyersanyagnak maximális átalakítása motorhajtó anyagként használható benzinné, a 30 2. táblázatban közölt eredmények azt mutatják, hogy az A katalizátor messze különb a B katalizátornál ennek a célnak az elérésébein. Megfigyelhető, hogy a B katalizátor több könnyű szénhidrogént, metánt, etánt és propánt termelt, 35 mint az A katalizátor (0,0024 Nm3 /liter 0,0022-höz képest). Minthogy ezek a könnyű szénhidrogének túlságosan illékonyak motorbajtó' anyagként való használatra, benzinveszteséget jelentenek, és így az A katalizátor előnyösebb voltát 40 igazolják. Több hidrogénre is van szükség e könnyű szénhidrogének előállítására, ami (legalább részben) oka a B katalizátor nagyobb hidrogénfogyasztásának. Ez ugyancsak előnye az A katalizátornak, minthogy a hidrogén drága 45 nyersanyag, és költséges a komprimálása üzemi nyomásra. A normális benzin forrásköze kb. Cr,—204 C° forrási végpontú. Ilyen benzin hozama A katalizátorral 101,5 tf%-a a betáplált anyagnak, viszont B katalizátorral csak 100,4 50 tf%. Azonkívül a C5 és Qs összetevőik hozama a benzinben B katalizátor használata esetén nagyobb, mint az A katalizátor használatakor, és minthogy ezek az összetevők is jelentősen illékonyak, metm lehet annyi butánt a benzinhez 55 adni a gőznyomás szabályozására, mint az A katalizátorral termelt benzinhez. Ez azt jelenti, hogy a kész benzin hozama (butámnál együtt) még nagyobb lesz az A katalizátorral termelt benzin esetében, mint a B katalizátor által ter-60 melt benziné. Végül az A katalizátorral termelt benzin F—1 tiszta oktánszáma 2,5-del nagyobb, mint a B katalizátorral termelt benziné, ami igen jelentős előnye az A katalizátornak. Ennélfogva nyilvánvaló, hogy a 0 típusú hordozóra 65 felvitt hidrokrakkoló katalizátorral több és na-5
