157987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolin-vegyületek előállítására

157987 3 . 4 A guani din-gyök NH=csoportját oly módon is sikeresen CO-csoporttá bidrolizálhatjuk, hogy valamely X helyén -NH-csoportot tartalmazó (I) képletű vegyületet, HBr/HCOOH hatásának 5 vetünk alá; ez a módszer különösen akkor alkal­mazható célszerűen, ha R7 és R 8 egyaránt hid­rogénatomot jelent. Melléktermékként a megfe­lelően helyettesített pirroilddoin-(2)-t izoláljuk, 10 A tiokarbamidino-gyök (X—S) bevitelét pl. oly módon hajthatjuk végre, hogy valamely (II) kép­letű vegyületet a fentismertietett módon vala­mely halogénéiánmai (pl. brómeiánnial) reagálta­tunk és a kapott 2-ciánamiao-származékot kén-15 hidrogénnel vagy valamely tiofoszforsavészter­rel (pl. valamely ditiofoszforsav-0,0-dialkilész­terrel) kezeljük. X i larnely -C-NR7 R 8 képletű csoportot beviszünk (mely képletben X, R7 és R 8 jelentése a fent megadott) és a kapott terméket adott esetben savval képezett addíciós sójává alakítjuk. A (II) képletű 2-amino-zl)-pi:rroli i n-vegyületek H-tautomerjeinék a (Ha) általános képletű 2--iminöpirrolidin-vegyületeket nevezzük. Az amidinio-csoportot (X=NH), illetve a kar­' bamoil-csoportot (X=0) önmagában ismert mó­don amidinálással, illetve karbaimoilezéssel vi­hetjük be a (II), illetve (IIa) képletű kiindulási anyagok 2-amino-, illetve 2 imino^csoportjába. Az amidinálás előnyös foganatosítási módja szerint valamely (II) képletű kiindulásianyagot, (ill. H-tautoimerjét) valamely S-alkil-izotiokar­bamid vagy O-alkil-izofcarbamid savaddieiós­sójával (pl. S-metil-izotiokarbamid vagy O-metil­-izofcarbamid-hidrokloriddal) reagáltatunk.. Ol­dószerként célszerűen apoláros szerves oldósze­reket (pl. aromás szénhidrogéneket, mint benzolt, toluolt, xilolt; halogénezett aromás szénhidrogé­neket, pl. "klórbenzolt; étereket, mint tetrahidro­furánt vagy diatkilétereket; N,N-dialkil!amido­kat, pl. N.N-dimetilformamidot) alkalmazha­tunk. E célra alkoholokat, pl. izopropanolt, to­vábbá dimetilszulfoxidot is alkalmazhatunk. Az amidino-gyökö t ciánamiddal történő rea­gáltatással is bevihetjük a molekulába. További ismert amidinálásá eljárások szerint az amidino­gyököt 3,5-dimetil-(l)-amidi'no-pirazol vagy 3,5--dimetil-(l)~nitroamidinopirazol segítségével visszük be. Utóbbi esetben az elsődlegesen kép­ződő nitroguanidino-vegyületet redukcióval (pl. katalitikus hidrogénezéssel) alakíthatjuk a gua­nidino-vegyületté. Egy amidino-gyököt meglepő módon bisz-benz­hidril-fcarbodiiiimiddel történő reagáJtatással és az ily módon kapott N,N-bisz-benzhidril-guani­diinopirroliinből a benzhidril-csiaport lehasításá­val (pl. brómhidrogénnel hangyasavban) is bevi­hetünk. A karbamoil-csoport bevitele céljából pl. oly módon járhatunk el, hogy a (II) képletű kiindu­lási vegyület, (ill. H-taufomerje) oldatát célsze­rűen hidrogénhalogenidmegkötőszer (pl. alkáli­hidroxid vagy-karbonát jelenlétében) halogén­ciánmail (pl. brómeiánnial) kezeljük, majd az ily módon kapott cián-származékot á taarbamoil­^származékká hidrát áljuk (pl. alkanolos sósav-ol­dattal vagy 'kb. 6 n vizes sósavval). A brómcián és a (II) képletű vegyület oldata reakciójánál két izomer íreakaió-termék képződ­het, attól függően, hogy a cián-csoport, a gyűrű­.-N-atomra (N|) vagy a 2-helyzetű aminocsoport­ra (N2) additional, így pl. a 2-amirjo-3,3-difenil­-5-ra€Stiít-z11-pi i rroG.dn kloroformos oldata és toróm­cián K2CO3/VÍZ jelenlétében végrehajtott reak­ciójakor két izomer ciánnszármazék keletkezik, melyek híg sósavban mutatott eltérő oldhatósá­guk alapján szétválaszthatok. Az egyik izoméra savban oldhatatlan, míg a másik oldódik. A helyettesített tiokarbaimidino-gyökök bevi­teléhez előnyösen mustárolajokat (pl. kis szén­atomszámú alkilmustárolajokat, kis szénatom­számú kiarbailkoxiJkis szénatomszámú alkiknus­tárolajokait, di-kis szénatomszámú alkilamino-kis szénaitomszámú alkilmustáralajoíkat, kis szén­atomszámú alíkoxifenilmustárolajofcat vagy kis széniatomszámú alkoxi-kis szénatomszámú alkil­musitáiriolajioikat) alkalmazhatunk, melyeket a (II) képletű vegyületekkel célszerűen a' reakció­oldat visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben reagáltatunk. Bizonyos esetekben (pl. metoximetilmustárolaj vagy karb­etoximetilmustárolaj alkalmazásakor) a mustár­olajat a (II) képletű vegyülettel már szobahő­mérsékleten, alkoholos oldatban reagáltatjuk, majd a reakció-terméket izoláljuk és benzolos oldatban hevítjük. A kiindulási anyagként felhasznált (II) általá­nos képletű vegyületek és H-tautomerjeik közül újak azok a származékok, melyekben amennyi­ben R^és R2 jelenítése fenil-gyök és R 5 és R 6 je­lentése hidrogénatom, úgy R3 és R'' közül leg­alább az egyik kis széniatomszámú alkll-gyököt képvisel, amely S-monoszúbsztituált termékek esetében legalább két szénatomot tartalmaz. A (II) képletű vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy a) valamely (III) általános képletű vegyületet (mely képletben R1, R 2 és R :i jelentése a fent megadott) valamely alkálival kezeljük; vagy b) variamely (IV) általános képletű vegyületet (mely képletben R! és R2 jelentése a fent meg­adott) redukálószerrel kezelünk; vagy c) valamely (V) általános képletű vegyületet (mely képletben R1—R f) jelentése a fent meg­adott) alkálival kezelünk, vagy d) valamely (VI) általános képletű vegyületet (mely képletben R1, R 2 , R 5 és R ß jelentése a fent megadott) redukálószerrel kezelünk; vagy e) valamely (VII) általános képlietű vegyületet (mely képletben R1 és R 2 jelentése a fent meg­adott) ammóniával kezelünk. A (III) képletű vegyületeiket a következőkben állíthatjuk elő: 15 20 25 30 33 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents