157980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolidinon-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. VI. 19. (GE—789) Svájci elsőbbségei: 1968. VI. 20. (9211/68), 1968. XII. 23. (19 149/68) Közzététel napja: 1970. VI. 06. Megjelent: 1971. X. 15. 157980 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 99/06; C 07 d 67/00; C 07 d 51/70; C 07 d 49/30; C 07 d 63/18 * Feltalálók: Dr. Schindler Walter vegyész, Riehen bei Basel, Dr. Züst Annin vegyész, Birsfelden bei Basel, Svájc Tulajdonos: J. R. GEIGY A. G. cég, Basel, Svájc Eljárás imidazolidinon-származéko>k előállítására 1 A találmány új imidazolidinon-származékok­nak, valamint e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítményeknek az előál­lítására vonatkozik. Eddig nem voltak ismeretesek az (I) általános 5 képletű imidazolidinon-származékok — e kép­letben R rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel, n = 2 vagy 3 — valamint e vegyületek szervetlen vagy szerves 10 savakkal képezett addíciós sói. Azt találtuk, hogy az ilyen vegyületek, külö­nösen az l-// 2-[4-i(4,5-diihidro-tieno[;2,3-b]j[!l] i benzo-tiepin-4-il)^l-piperazinil]-etil/-3-metil-2-imid- 15 azolidinon és az l-/3-[4-<(4,i5-dihidro-tieno[2,3-b]-[l]benzotiepin-4-il)-l-.piperazinil]-propil/-3-me­til-2- imidazolidinon, valamint sóik értékes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek magas terápiás index mellett. Ezek a vegyüle- 20 tek orális, rektális vagy parenterális beadás ese­tén a központi idegrendszerre tompító hatásúak, így például csökkentik a motilitást, fokozzák a narkózist és hipnotikus (altató) hatásúak. Gá­tolják a feltételes reflexeket, a felizgatott egérre 25 trankvilláns hatással vannak, emellett antihisz­tamin-hatást és szimpatikolitikus aktivitást is mutatnak, továbbá antiemetikus és hipoterm hatásuk is van. Az említett tompító hatásaikhoz viszonyítva kataleptikus hatásuk csekély. Az ún. 30 „test de traction" során is hatásosaknak mutat­koznak. E hatásaik alapján, amelyek különböző standard-kísérletekkel — vö. R. Domenjoz és W. Theobald, Arch. Int. Pharmacodin. 120, 450, 1959; W. Theobald és mtsai, Arzneimittelforsch, 17, 361, 1967 — mutathatók ki, ezek a vegyüle­tek alkalmasaknak mutatkoznak feszültségi és izgalmi állapotok, valamint hyperemeis keze­lésére és altatószerként való felhasználásra. Az (I) általános képletben R rövidszénláncú alkilcsoportként metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek.butil-, terc.butil-, pentil-, 2-metilbutil-, izopentil-, 2,2-dimetilpropil-, 1--metilbutil-, l^etilpropil-, 1,2-dimetilpropil-, terc.pentil- vagy n-hexilcsoport lehet. Az (I) általános képletű vegyületek előállí­tása a találmány értelmében oly módon történ­het, hogy valamely (II) általános képletű ve­gyület — ahol R és n jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — reakcióképes észterét 4-(l-pipera­zinil)-4,5-dihidro-tieno[2,3-b]benzotiepinnel vagy ennek alkálifémszármazékával reagáltatjuk és kívánt esetben a kapott reakcióterméket vala­mely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A (II) általános képletű vegyületek reakció­képes észtereiként például halogenidek, mint kloridok vagy bromidok, továbbá szulfonsav-157980

Next

/
Thumbnails
Contents