157976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furazán-származékok előállítására

15 157976 16 a) 19,2 g (0,1 mól) (3,4-xilil-)glioxim alfa, bé­ta-izomérelegyet (vö. 7. példa a) bekezdés) 200 ml tömény ammóniumhidroxidoldatban oldunk és ehhez az oldathoz jéggel való hűtés és keve­rés köziben hozzáadjuk 132 g (0,4 mól) kálium- 5 -ferricianid 500 ml vízzel készített oldatát. Az elegyet további 15 percig keverjük, majd le­szűrjük és a szűrőn maradt szilárd terméket előbb hideg vízzel, majd kismennyiségű ben­zollal mossuk. A terméket ezután 500 ml klo- 10 roformból átkristályosítjuk; ilymódon 45%-os termelési hányaddal kapjuk a tiszta 3-amino-4--(3,4-xilil)-furoxánt, amelynek olvadáspontja 121°. Ha ezt a 3-amino-4-(3,4-xilil)-furoxánt toluol- 15 ban olvadva két óra hosszat forraljuk vagy pe­dig a kristályos terméket megolvasztjuk, akkor ez a vegyület átrendeződés útján az izomer 4--amino-3-(3,4-xilil)-furoxánná alakul át, amely 111° -on olvad. Ez a termek redukció útján szin- 20 tén átalakítható 3-amino-4-(3,4-xilil)-furazánná. Szabadalmi igénypontok: 25 1. Eljárás az (I) általános képletű új furazán­származékok —: e képletben Rí hidrogénatomot vagy rövidszénláncú al­kilgyököt, R-! az o- vagy m-helyzetben álló rövidszén- ,J0 láncú alkilgyököt képvisel — előállítására, azzal jellemezve, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet —• ahol Rj és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás sze- .^ rintivel — vagy egy ilyen vegyület alkálifém­sóját 2 mól-ekvivalens hidroxilaminnal reagál­tatjuk, vagy b) valamely (III) általános képletű vegyüle­tet— ahol Rj és R2 jelentése megegyezik az (I) .Q általános képlet alatt adott meghatározás sze­rintivel — vagy egy ilyen vegyület alkálifém­sóját 2 mól-ekvivalens hidroxilaminnal reagál­tatjuk, vagy c) valamely (IV) általános képletű vegyületei — ahol X|, Xo és X3 hidrogénatomot vagy va­lamely szerves sav, különösen valamely karbon­sav acilgyökét képviselik, Rí és R2 jelentése megegyezik az (I) képlel alatt adott meghatározás szerintivel -— gyűrűzárásnak és adott esetben egyidejűleg hidrolízisnek vetünk alá. d) valamely (V) általános képletű vegyületet — ahol X;.' valamely szerves sav, különösen va-2 rajz A kiadásért íelel: a Közgazdasági 7008553. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest lamely karbonsav acilgyökét vagy valamely mo­nofunkcionális szénsavszármazék maradékát képviseli, Rí és R2 jelentése megegyezik az (I) képlel alatt adott. meghatározás szerintivel — hidrolizálunk, vagy e) valamely (VI) általános képletű nitrozove­gyületet — e képletben Rí és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R:Í hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkil­gyököt képvisel — hidroxilamin-hidrokloriddal reagáltatva, (I) ál­talános képletű vegyületté alakítunk át, vagy f) valamely (VII) általános képletű vegyüle­tet — ahol Rj és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás sze­rintivel, R/i rövidszénláncú alkilgyököt képvisel — erős ásványi savval forralva, az (I) általános képletnek megfelelő vegyületté alakítunk át. vagy g) valamely (IX) általános képletű vegyületet — ahol Rt és R2 jelentése megegyezik az (I) ál­talános képlet alatt adott meghatározás szerin­tivel — önmagában ismert módon, Hofmann módszere szerint, az (I) általános képletnek megfelelő aminovegyületté bontunk le, vagy pe­dig h) valamely (Xa) vagy (Xb) általános képletű vegyületet — e képletekben Rí és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — redukálunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás tovább­fejlesztése izommerevség kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jel­lemezve, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet — ahol Rj és R2 jelentése megegye­zik az 1. igénypontban adott meghatározás sze­rintivel — valamely közömbös vivőanyaggal és adott esetben más adalékanyaggokkal kombi­nálva orális, rektális vagy parenterális beadás­ra alkalmas készítménnyé alakítunk át. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás továbbfej­lesztése gyenge izgalmi állapotok kezelésére al­kalmas gyógyszerkészítmények előállítására, az­zal jellemezve, hogy valamely (I) általános kép­letű vegyületet — ahol Rí és R2 jelentése meg­egyezik az 1. igénypontban adott meghatározás szerintivel — valamely közömbös vivőanyaggal és adott esetben más adalékanyagokkal kombi­nálva orális, rektális vagy parenterális beadás­ra alkalmas készítménnyé alakítunk át. Jogi Könyvkiadó igazgatója. V., Balassi Bálint utca 21—23. 8

Next

/
Thumbnails
Contents