157952. lajstromszámú szabadalom • Modellviasz a fogászati protétikában használatos kiemelhető protézisek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IX. 20. (AE—272) Német Demokratikus Köztársaság^beli elsőbbsége: 1967. IX. 21. (WP 30 b/127 308) Közzététel napja: 1970. VI. 06. Megjelent: 1971. VI. 30. 157952 Nemzetközi osztályozás: A 61 k 5/00 v^ f Feltalálók: Schneider Joachim vegyészmérnök, Ebersbach Rolf fogtechnikus, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEE Arzneimittelwerk cég, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Modellviasz a fogászati protétikában használatos kiemelhető protézisek előállítására A találmány kiemelhető fogászati protézisek előállítására szolgáló modellviaszra vonatkozik. A modellviasz sztomatológiai rendeltetése a protézisnek ismert előállítási technológiájának folyamatában az, hogy elsősorban a még meg- 5 levő természetes fogak közé beépítendő műfo­gaknál, vagy a fogatlan állkapocsról készítendő gipszmodellnél a paciens szájában való kipró­bálásra alkalmas legyen. Ezenkívül a protézist a viasz segítségével felhordással és mintázás- 10 sal a végleges formájára kialakítják, később pedig egy más anyaggal, rendszerint műanyag­gal helyettesítik. Ismeretes, hogy erre a célra a különböző via- 15 szókhoz hasonló anyagok kompozícióit hasz­nálják. Alapanyagként elsősorban a parafinok használatosak. Az ilyen kompozícióknál kép­lékenységet növelő adalékként méhviaszt, ke­ménységet növelő adalékként pedig ozokeritet 20 alkalmaznak. Ezenkívül különböző egyéb ál­lati és növényi viaszokat, valamint természetes gyantákat, például kolofoniumot ós kopálgyan­tákat, illetve a körülményeknek megfelelő se­gédanyagokat, mint polietilént és polizobutilént 25 is adagolnak. Az ilyen parafinkészítmények hátránya, hogy vagy túl merevek és törékenyek vagy túl lágyak, attól függően, hogy kemény vagy lágy parafint használunk alapanyagként. A termé- 30 2 szetes viaszok hozzáadásával egyenletes minő­ségű termékek nem állíthatók elő, mivel a ter­mészetes viaszok összetétele változó. A termé­szetes viaszok hozzáadásának ezenkívül még az a hátránya is van, hogy újramelegítéskor ki­válások mutatkoznak. Az említett szilárd anya­gok részben rontják az egyre kiterjedtebben használatos' műanyagfogak tapadóképeségét és a protézis előállítás további munkafolyamatát is nehezítik. A cseppenéspontot erősen növelő adalékok, mint például a polietilén megnehe­zítik, illetve meggátolják a modellviasznak a gipszformából forróvízzel való eltávolítását. Ezenkívül a polietilén a különböző viaszré­tegek adhézióját is jelentősen csökkenti, ami a feldolgozásnál nagy hátrányt jelent, a poli­zobutilén viszont a keménységre negatív be­folyást gyakorol. A találmány a felsorolt hiányosságok meg­szüntetését tűzte ki célul olyan viaszkeverékek előállításával, amelyek normál hőmérsékleten szívósak, ugyanakkor Bunsen-égő lángjával felmelegítve könnyen kilágyíthatók, anélkül, hogy felületileg megolvadnának: lehűlés után alaktartók és jól kaparhatok és mintázhatok: a szájba való bepróbáláskor szilárdak és gipszbe való ágyazás után forró vízzel könnyen eltá­volíthatók, végül műanyagfogakkal szemben jó tapadóképességet mutatnak. 157952

Next

/
Thumbnails
Contents