157940. lajstromszámú szabadalom • Golyós mozgató berendezés

3 157940 4 használódnak, a súrlódási erő megnő és a be­rendezés üzemképtelenné válik. A golyókat az ilyen kivitelnél teljesen zárt csatorna foglalja magába, tehát golyótörésnél, illetve meghibásodásnál a golyók kicserélését esetleg csak a forrasztott kötés megbontásával lehet végrehajtani. A forrasztott kötés megbon­tása az esetek túlnyomó százalékában azzal a következménnyel jár, hogy az anya és betét — esetleg a még használható golyók is — teljesen tönkremennek. A golyókat és a hozzájuk tartozó golyópályá­kat rendkívül nagy pontossággal kell elkészíte­ni, mert ösiszeválogatásna alig van lehetőség. Ko­pás esetén a meghibásodott alkatrészt a megma­radó alkatrészek méreteihez kell illeszteni, ami nem egyszerű feladat. Mind e hibák azt eredményezik, hogy az ilyen berendezés rendkívül drága, csak nagy selejt­százalék árán készíthető el, gyakran meghibáso­dik, rövid élettartamú és az igen nagy megmun­kálási pontosság ellenére is működése bizony­talan. Ismert olyan golyós kapcsolatú berendezésiki­vitel is, amelynél a golyók visszavezetését csö­vek segítségével végzik. A két végükön hajlított csöveket a menetekhez közel érintőlegesen for­raszt] ák — vagy egyéb módon rögzítik-— az anyába. E kivitel hátrányos tulajdonsága, hogy a csövek az anyán kívül vannak elhelyezve és emiatt az anya sugárirányú .méretét megnöve­lik. E méretnövekedéssel együttjár az egész be­rendezés méretének és súlyának megnövekedése is. A csövek beforrasztásakor az anya kilágyul­hat. A csöveknek hajlííhatóknak kell lenni, en­nek viszont hátrányos következménye, hogy a csövek anyaga lágy, brinelleződésnek nem áll el­lent. Annyi csőre van szükség, ahány visszaveze­tést kívánnak létrehozni, tehát a csövekkel el­látott anya bonyolult, nehezen hozzáférhető, il­letve befogható alkatrészt képez. Ez a kivitel is eléggé drága. További ismert kivitelnél a golyóvisszatérííő pályát, illetve csatornát az anyát lezáró fedélbe vagy perselybe munkálják be. E fedél vagy per­sely rendszerint lágy anyagú, nem kopásálló és munkaigényes, mert a fedélbe bemunkált csa­tornát a fedél beszerelésénél a menetekhez na­gyon pontosan kell illeszteni. Ismert olyan megoldás is, amelynél a vissza­vezető golyópályát -az orsóba, illetve orsó me­neteibe munkálják be. E.'megoldás hibája, hogy az orsó elkészítése bonyolult műveleteket kíván és sok iä selejt és meghibásodás. Ismertek olyan szerkezetek, amelyeknél a hosszirányú.játék kiküszöbölésére egy orsóra — egymástól meghatározott távolságra — két anyát szerelnek és ezeket az anyákat egymás­hoz viszonyítva előfeszítik. Az előfeszítést az­által érik el, hogy az anyákat egymáshoz viszo­nyítva kismértékben elfordítják. Ez az elfordí­tás azt eredményezi, hogy az anyák a golyókon keresztül a csavarorsó meneteit szorosan közre­fogják, tehát a játékot megszüntetik. A játéknak ilyen anyákkal végzett, szöghelyzet változtatá­sával való megszüntetésénél a menetek és go­lyók rugalmasan deformálódnak, azonban ez a rugalmas deformálódás az anyag tartós folyása vagy túlságosan nagy. erőhatás következtében maradó deformációsra változhat, tehát az előfe­szítés nem marad állandó. Az előf eszítés után­szabályozása vagy egyáltalán riGiíi, Vci^y cssfe nagy szerelési munka árán végezhető el. Az elő­feszítés változása — tehát a játék növekedése — nem pillanatszerűen következik be, hanem oly­kor sok ezer munkaóra után, folyamatosan, te­hát mire észleljük, már esetleg sok ezer munka­darabot készítettünk el a berendezéssel úgy, hogy ezek méretpontosságai nem felelnek meg az élőírt követelményeknek. Ismert olyan szerkezet is, amelynél az anyát fogaskoszorúval látják el, .amely a hüvely, illet­ve ház megfelelő belső fogaskoszorújávai kap­csolódik. A koszorúk fogszáma eggyel különbö­zik és ennek következtében az egyik csavaranyát ä másikhoz viszonyítva igen kis szögben el le­het fordítani, amely egy arányos tengelyirányú közeledést vagy távolodást biztosít. Ennek hi­bája, hogy az előf eszítés céljából külön fogazást kell készíteni, ami az előállítási költségeket je­lentősen megnöveli. A találmány célja olyan golyós mozgató be­rendezés létesítése, amely kis sugárirányú mére­tő és kis súlyú, egyszerű szerkezetű, szerelésé­hez forrasztásra nincs szükség, könnyen meg­munkálható alkatrészekből áll, az egymással kapcsolódó alkatrészek nagy megmunkálási pon­tosságot nem igényelnek és ezek az alkatrészek összeválogathatok, az egyes meghibásodott al­katrészek minden . nehézség nélkül rövid idő alatt kicserélhetők és amelynél az anyák elő­feszítése a munkavégző alkatrészek maradó de­formálódása nélkül hozható létre, és kívülről bármikor egyszerű módon szabályozható, után­állítható. A talalmanv -> kitu/ott I ladatot a^zal oldja meg, hogy az anyákat házba csavarható zárn­anyak i avcn c'of"' zito orsóra húzott tan^crru­goi es az anyák h^oiloklapiaibi valnm ut pa­liéi ]\ > ok munkelt a h j-> loklapokin fede­le1-^-1 i nil °fr1ul ten pedig takaiolemezzel fe­d^+ ' 1 pal«, u ^ van a takaioleme~ek anyák hoAil< ' 0|3i felöli vege1 az oiso fele hajlok és ci takai ! iT"=k i" nyak palastfelulet°be mun­kait hornyokba vannak behelyezve, továbbá hogy a takarólemezek az anyák hornyába lazán vannak behelyezve és helyzetükben a ház belső felületével vannak tartva. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti golyós mozga­tó berendezés egy példáképpeni kiviteli alakjá­nak hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala menti met­szet. 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents