157939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinazolinon-(2)-származékok előállítására
3 157939 4 atomot vagy hidroxil-, 1—4 szénatomós alkilvagy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent, amikor is R3 " és R 4 " közül legalább az egyik 1—4 szénatomos alkoxicsoport — savas hidrolízisnek vetünk alá. Az a) alatt megadott két eljárás az I általános képletű vegyületek előállítására előnyösen a következőképpen hajtható végre: ai) II általános képletű vegyületeket katalitikus mennyiségű Lewis-sav, például cinkklorid, jelenlétében 160 és 200 C° között 0,5—2 óra hosszat alkilkarbamátokkal, előnyösen etilkarbamáttal reagáltatunk. A reakciót az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószer, például o-diklórbenzol jelenlétében vagy oldószer nélkül végezhetjük, amikor is a karbamát feleslege veszi át az oldószer szerepét. A reakció végeztével a reiakciókeveréket szobahőmérsékletre hűtjük, és az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószer, például metilénklorid, és víz keverékével kezeljük. A szerves fázis elkülönítése, megszárítása és bepárlása után átkristályosítással a tiszta I általános képletű vegyületeket kapjuk. A II általános képletű vegyületéknek alkilkarbamátokkal való fent említett reagáltatását előnyösen azoknak az I általános képletű vegyületeknek az előállítására alkalmazzuk, amelyek képletében az R2 gyűrűnitrogén-atom-szubsztituens elágazóláncú alkilcsoport, és a szénatom, amelyből az elágazás kiindul, közvetlenül a gyűrűnitrogénatomhoz van kötve. a2) III általános képletű vegyületeket, előnyösen azok kálium- vagy nátriumszármazékait, VII általános képletű vegyületekkel, előnyösen azok jodidjaival az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben, például dimetilacetamidban, dietilacetamidban, dimetilformamidban, dimetilszulfoxidban vagy dioxánban reagáltatunk. A reakciót 20 és 100 C° között hajtjuk végre, célszerűen úgy, hogy 1—4 óra hosszat szobahőmérsékleten tartjük az oldatot, majd a reakciót a forrási hőmérsékleten fejezzük be. A reakció végeztével a reakciókeveréket bepároljuk, és az így kapott maradékot jégre öntjük. Az ekkor képződő csapadékot szűrőn elválasztjuk, majd az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben, például metilénklorid'ban oldjuk. Az oldószer elűzése és átkristályosítás után a találmány szerint előállított I általános képletű vegyületeket tiszta állapotban kapjuk. Az la általános képletű vegyületeknek az b) alatt leírt előállítása a következőképpen hajtható végre: V általános képletű vagy VI általános képletű vegyületeket az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben, például tisztított dioxánban vagy acetonban feloldjuk, és az oldathoz szobahőmérsékleten vizes nátrium- vagy káliumpermanganát-oldatot adunk. A reakció befejeztével a fölös oxidálószert technikai dioxán és/vagy hangyasav és/vagy nátriumtioszulfát hozzáadásával elbontjuk. Ezután szűrünk, a szűredéket bepároljuk, és az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószer, például metilénklorid, és víz elegyével kezeljük. A szerves fázist elkülönítjük, vizes-lúgos oldattal és vízzel mossuk, megszárítjuk, és bepároljuk. A maradékot az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben, etilacetátban oldjuk, és kicsapószert, pl. dietilétert, hozzáadva az la általános képletű vegyületeket tiszta állapotban kapjuk. Az Ib általános képletű vegyületeknek a c) alatt leírt előállítása a következőképpen hajtható végre: Ic általános képletű vegyületeket vizes hidrogénbromid-oldattal vagy hidrogénbromid ecetsavas oldatával 60—110 C°-ra, előnyösen forrási hőmérsékletre melegítünk. A reakció befejeztével a reakciökeveréket alkalmas lúg, például vizes ammóniaoldat hozzáadásával meglúgosítjuk, és az adott reakciókörülmények között iners, alkalmas szerves oldószerrel, például etilacetáttal extraháljuk. Ezután az extrahált Ib általános képletű vegyületeket az oldószer eltávolításával elkülönítjük, majd átkristályosítással tisztítjuk. Az &•>) eljárási lépésben kiindulási vegyületekként alkalmazott III általános képletű vegyületek újak. Illa általános képletű vegyületeket — ebben a képletben Rt és Y a fenti jelentésűek — az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben, például dimetilace/amidban, dietilacetamidban, dimetilformamidban, dimetilszulfoxidban vagy dioxánban szobahőmérsékleten alkalmas alkálifémvegyületekkel, előnyösen nátriuínihidriddeli, vagy aílkáMémallkoholátokkal, például nátrium- vagy káliurametiláttal, nátrium- vagy káliumvegyülletékkel, például nátrium- vagy káliumetiláttal stb., reagáltatunk. Ezután az így kapott III általános képletű vegyületeket vagy önmagában ismert módon elkülönítjük, és megtisztítjuk, vagy előnyösen még oldatban felhasználjuk az aj) eljárási lépésben megadott reakcióban. A b) eljárási lépésben kiindulási anyagokként alkalmazott VI általános képletű vegyületek újak, és előállításuknak az alább leírt módja ugyancsak tárgya a találmánynak. V általános képletű vegyületeket az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerbén, például egy kevés szénatomos alkoholban, mint például metanolban vagy etanolban, vagy ezeknek a kevés, szénatomos alkoholoknak az elegyében más, az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerekkel, például metilénkloriddal vagy kloroformmal, vagy vízzel, feloldunk, és 20 és 80 C° között alkalmas redukálószerékkel, pl. bórhidridekkel, mint a nát-X0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
