157924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben diszpergált szilárd részeket tartalmazó rendszerek koagulációs szétválasztásának irányítására
157924 3 4 1. ábra. Átvett ábra a VITUKI Vízügyi Műszaki Tájékoztató Iroda (Bp.) kiadásában megjelent Vízügyi Szakmai VILÁGSZINT-beszámolók 3, (1965), Szakáll Kálmán: Derítőszerek automatikus adagolása c. közleményből. Az ábra a v = v(c) függvénykapcsolatot ábrázolja, ahol v mg/l az A12 (S04) 3 adagolási mennyiségét, C mg/l a víz „lebegőanyag" tartalmát jelöli, F ill. D betű a finom, ill. durva szemcseösszetételű lebegőanyagok esetén érvényes v = v(c) összefüggést jelöli. 2. ábra. A derítőszer optimális fajlagos menynyisége (Y0 pt), a tisztítandó víz horfalékkoncentrációjának (c) függvényében, méréseink szerint, különböző méreteloszlású hordalék esetén. A vízben levő diszperz rész méreteloszlását a lg (1—G)= —d/n; összefüggés írja, le, ahol G az adott méretnél (d) kisebb méretű részek részaránya, és n; a méreteloszlásra jellemző, az ábra szerinti állandó. A vizsgált diszperz rendszerből vett és a mérésünkhöz használt minták pH-ja 7,25 + 0,25, a hőmérséklete ~ 20 C° volt. 3. ábra. A derítőszer-adag optimális fajlagos mennyisége (Vop f)> a tisztítandó víz egységnyi vastagságú rétegének látszólagos fényabszorpciója (a) függvényében, méréseink szerint, különböző méreteloszlású hordalék esetén. A jelölések és a mérési körülmények a 2. ábrához megadottakkal egyeznek. 4. ábra. Az ülepítéses felszíni-víz tisztítás automatikus irányításának hatásvázlata abban az esetben, ha a derítőszer-adag fajlagos mennyiségét a kezelendő víz adott vastagságú rétegének látszólagos fényabszorpciója alapján határozzuk meg. Az ábrán (1) a vízmennyiség érzékelő-távadót, (2) az abszorpciómérő-távadót, (3) a számító-vezérlő egységet, 4) a derítőszer-adagoló berendezést és (5) az ülepítő berendezést jelöli. 5. ábra. Az ülepítéses felszíni-víz tisztítás automatikus irányításának hatásvázlata abban az esetben, ha a — 4. ábra szerinti — fényabszorpciómérés alapján meghatározott derítőszer-adag mennyiségét a tisztítandó víz pH-jának és hőmérsékletének mért értékei alapján módosítjuk. A jelölések a 4. ábra szerintiek, valamint (6) a pH érzékelőtávadót és (7) a hőmérsékletérzékelő távadót jelzi. 6. ábra. Az üléptéses felszíni-víz (tisztítás automatikus irányításának hatásvázlata abban az esetben, ha a derítőszer-adag fajlagos mennyiségét a kezelendő víz látszólagos fényabszorpciójának mérése alapján a tisztított víz minőségéről vett korrekcióval állapítjuk meg. A jelölések a 4. ábra szerintiek, valamint (8) egy második abszorpciómérő-távadót jelöl. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a vízben diszpergált szilárd részeket tartalmazó rendszerek koagulációs szétválasztásának irányításánál a szétválasztani kívánt diszperz rendszer mennyiségével egyenesen arányos beavatkozásunk fajlagos mértékét a szétválasztani kívánt diszperz rendszer adott vastagságú rétegének látszólagos fény abszorpciójához (fénytranszmiszsziójához) rendeljük, és a szétválasztani kívánt diszperz rendszer mennyiségének és látszólagos f ényabszorpciój ának (f énytranszmissziój ának) mérése után a beavatkozást a hozzárendelésnek megfelelően hajtjuk végre. A látszólagos fényabszorpció mérésnél a diszperz rendszer vizsgált rétegének vastagságát célszerűen úgy választjuk meg, hogy a réteg látszólagos fényabszorpciój<a maximális esetben se haladja meg a 40—50%-ot. Elméleti meggondolásainkkal összhangban a kísérleteink azt mutatták, hogy a mért látszólagos fényabszorpció a beavatkozás mértékét (pl. a koagulálószer adagolásnál a koagulációs adag mennyiségét) meghatározó jellemzők közül a diszperzrészkoncentráción túl a diszpergált anyag méreteloszlásával is változik, és ez a befolyás olyan, hogy a mért látszólagos fényabszorpció és a beavatkozás fajlagos mértéke közti kísérletileg megállapítható kapcsolat gyakorlatilag egyértelmű, és csak másodlagosnak nevezhető mérhető tényezők (mint a pH és a hőmérséklet) befolyásolják kismértékben, amelyeknek hatása megfelelő korrekciókkal figyelembe vehető. Ebből következik, — mint az a 2. és 3. ábrák összevetéséből kitűnik — hogy a vegyszeradagolást a látszólagos fényabszorpció függvényében előnyösen tudjuk végrehajtani. A beavatkozás a mért értékek alapján vezérelhető, és így az a szétválasztó folyamat időtartamától függetlenül, időben bekövetkezik. Ezáltal az eljárás nagy holtidejű folyamatok irányítására is alkalmas. Példák a találmány megvalósítási módozataira: 1. Felszíni-víz tisztítás automatikus derítőszer adagolással és ülepítéssel. Lásd a 4. ábrát. 2. Az 1. példa szerinti eljárás kiegészítése a hőmérséklet és a pH-változások hatásának figyelembevételével. 5. ábra. 3. Az 1. példa kiegészítése a tisztított víz látszólagos fényabszoarpoiójáról vett korrigáló jel figyelembevételével. 6. ábra. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vízben diszpergált szilárd részeket tartalmazó rendszerek koagulációs szétválasztásának irányítására, azzal jellemezve, hogy a szétválasztani kívánt diszperz rendszer mennyiségével egyenesen arányos beavatkozásunk fajlagos mértékét a szétválasztani kívánt diszperz rendszer adott vastagságú rétegének látszólagos fényabszorpciójához (fénytranszmissziójához) rendeljük, és a szétválasztani kívánt diszperz rendszer mennyiségének és látszólagos fény abszorpciójának (fénytranszmissziójának) mérése után a beavatkozást a hozzárendelésnek megfelelően hajtjuk végre. . 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a beavatkozás — hozzárendelésnek megfelelő — fajlagos mértékét a szétválasztani kívánt diszperz rendszer 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
