157920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsék kezelésére

157920 7 8 szerrel és a 34 ventillátorral a kád 5 alsó kamrájának különböző pontjaihoz vezetjük, ahonnan a levegőt a 4 választófal perforációin keresztül a poralakú kalciumkarbonátba befújjuk, bogy a 6 felső kamrában fluidizált ágyat képezzünk. Ez a levegő a 6 kamrát a 35 csővezeték-rendszeren keresztül hagyja el. Ömlesztett ammóniumnitrátot 95%-os oldatban a G torony felső végénél található 36 elpárologtatóba vezetünk abból a célból, hogy annak koncentrációját 99.5%-ra növeljük. Ezután (nem ábrázolt) fúvókafej igénybevételével^ a torony belsejében szétosztjuk abból a célból, hogy cseppeket képezzünk, amelyek leesve előzetes hűtést szenvednek a felszálló levegőáram következtében. Az ily módon nyert többé-kevésbé szilárd szemcséket a 37 tölcsér segítségével a fluidizált ágyba vezetjük be. A tölcsért az A kád felső végének közelében helyezzük el. Mivel a porított kalciumkarbonát, a fluidizáció következtében a belépő szemcsék számára csökkentett ellenállást fejt ki, ahhoz, hogy a szemcsék széttörését a porral való érintkezéskor elkerüljük elegendő, ha a szemcséknek csupán külső szilárd rétegük van. Ezáltal nem kéli olyan magas tartályokat alkalmazni, mint a szokásos granuláló tornyok esetén, mivel a szemcsék kezelése a fluidizált ágyban befejeződik. A lejtős 'kialakítású fluidizált ágy által elért csúsztató hatás következtében a porított kalciumkarbonát az A kád alsó vége felé mozgatja a szemcséket, ahonnan a porból és a kezelt szemcsékből álló keverék a portatenítóberendezésbe jut. A po-rtalanítóberendezést a T ülepítő alkotja, amelybe a 38 pontnál felfelé szálló levegőárarnot vezetünk be, ez a port a szemcséktől elválasztja és a 39 vezetéken keresztül a C2 ciklonhoz vezeti, míg a portalanított szemcséket alul, a 40 pontnál elszívjuk, hogy lerakódjanak. A levegőből és a porból álló keverék, amelyet a 39 vezetéken keresztül a C2 ciklonba vezettünk, itt szintén szétválasztásra kerül. A port a 32 vezetéken keresztül ismét az A kád felső 6 kamrájába vezetjük, 'GS lel levegőt a 33 csőrendszer és a 34 ventillátor segítségével az alsó kamirába engedjük! A 6 kamrát a 35 csőrendszeren keresztül elhagyó levegő a por formájú kalciumkarbonátnak bizonyos mennyiségót magával viszi és ezt a keveréket szétválasztás végett a Cí ciklonba vezetjük. A levegőt a 41 vezetéken keresztül távolítjuk el, és a port a 31 vezetéken keresztül ismét az A kád 6 kamrájába vezetjük. A Cl ciklont elhagyó levegőt vagy a szabadba lehet kiengedni, vagy pedig ismét a körfolyamatba engedjük be és ismét kezeljük. A szemcséik, miközben a fluidizált ágyban tartózkodnak, a fluidizációs levegő és a por formájú kalciumkarbonát hatására —, amelyből bizonyos mennyiség egyidejűleg a felülethez tapad, és így burkolatot képez — lehűlnek és megszáradnak. Bár a találmánynak ebben a kiviteli alakjában csupán amóniumnitrátra hivatkoztunk, más anyagok szemcséit is lehet hasonlóképpen kezelni. Fluidizált ágyként kalciumkarbonáttól eltérő anyagokat is használhatunk. Lényeges, hogy a szemcséket minél jobban lehűtsük. Hideg és száraz fluidizációs gáz alkalmazásán kívül, mint ahogy azt a 4. ábra mutatja, az A kád 1. és 3. ábrákon ábrázolt felső 6 kamráiban, vagyis a fluidizált ágyakban, 42 hőkicserélőket' alkalmazunk, amelyeken hűtőközeget áramoltatunk át, pl. hideg vizet vagy elgőzölögtetett ámmóniákot, és/vagy folyékony ámmóniákot vagy vizet párologtatunk el az ágyakban. A fluidizált ágyakban a por segítségével elért hőcsere jelentős. Ez a hőcsere többek között fa porrészecskék nagyságának a függvénye. Megfelelően porlasztott folyadéknak, mint folyékony ammóniáknak vagy víznek befecskendezésekor ez a folyadék elgőzölgéskoir jelentős hőmennyiséget abszorbeál, aminek következtéaz ágy hőmérséklete észrevehetően csökken, és így a szemcsék lehűlését meggyorsítjuk. A folyadékot az ágy felett, vagy közvetlenül az ágy belsejébe fecskendezhetjük be, pl. pneumatikus injektorök alkalmazásával. Mint ahogy az az 1. és 3. ábrákból látható, mód van arra, hogy a 21 és 39 vezetékeket 43 és 44 köpenyekkel lássuk el, amelyeken keresztül hűtőközeg áramlik úgy, hogy a recirkuláció folyamán a poralakú anyag is le tud hűlni. Mivel a fluidizált hideg por és a szemcsék között a hőcsere igen jó, az ágy méretét csupán a fluidizációs levegővel biztosító ágy méreteihez képest csökkenteni lehet. Ezen felül, mivel a levegő csiaík fluidizációs célt szolgál, ennek menynyiségét jelentősen csökkenteni lehet. Annak következtéiben, hogy a szemcsék és a. por egymással párhuzamos áramban cirkulál, a fluidizált ágy hűtését több lépcsőben végezhetjük, éspedig vagy ugyanabban az ágyban, vagy egymás után következő ágyakban, miközben az első iéDCSŐkben a hőkicserélő felületeinek hűtésére vizet és az utolsó lépcsőkben cseppfolyósított ámmóniákot alkalmazunk. Ha pl. tiszta kevert ammóniumnitrát szemcséket 100° C-ról kb. 28° C-ra kívánunk lehűteni, célszerű két ágyat alkalmazni. Az első ágyban a szemcséket poralakú anyaggal (kalciumkarbonát, ammóniumnitrát vagy hasonló) 100° C-ról 50° C-ra hűtjük le, és a poralakú anyag zárt körben cirkulál, miközben 45° C-ról 30° C-ra hűl le, pl. 25 fokos víz alkalmazásával. A második ágybi. a szemcséket olyan poralakú anyaggal hűtjük le 50° C-ról 28° C-ra, 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 4