157899. lajstromszámú szabadalom • Numerikus hoszszelvénymérő kocsi
1578&9 7 :. . 8 osztásoldalára a vízszintesre redukált távolságnak megfelelő osztások vannak elhelyezve. A megtett S úthossz vízszintes vetületét T = Sxos a képlet alapján mérj ük, ahol. a az út hosszhajlásszöge. Az alapkör kerülete mentén itt is S osztás van elhelyezve, így a 12 érzékélőfej vízszintes mozgás esetén a 4 reduktorkorong egy körülfordulása alatt S számú jelet észlel és továbbít a számolószerkezet felé. A 14 alapkörtől különböző sugarú körökön az .osztások számának csökkentésével biztosítva van az, hogy bármely a szöghöz tartozó reduktorkör kerületén levő osztások száma 0,5 osztásegység élességgel kielégítse az S cos a összefüggést. Bármely a. helyzetben az ingán elrendezett 12 érzék előfej S cos «számú jelet észlel és ezzel az S úthossz vízszintes vetületét határozza meg. ' A megtett út vízszintes vetületét meghatározhatjuk a T = S—S(l—cos a) összefüggés felhasználásával is. Ebben az esetben a 4 reduktorkorong távolsági osztásoldalán a 14.alapkör mentán nincs egyetlen egy osztás sem. A 14 alapkörtől különböző sugarú körökön az osztások számának növelésével biztosítva van az, hogy bármely a szöghöz tartozó reduktorkör kerületén levő osztások száma 0,5 osztásegység élességgel kielégítse az S(l—cos a) összefüggést. Ennél a megoldásnál az osztásvonalak a vízszintesre történő vetítéssel létrejövő rövidülést képviselik. Bármely a helyzetben a 3 mérőingán elrendezett 12 észlelőfej S(l—cos a) számú jelet észlel. Az úthossz vízszintes vetületét a 13 és 12 észlelőfejék által észlelt jelek számának a különbsége adja: T= S—S(l—cos a) — S.cos a összefüggés alapján. A 4 reduktorkoro.ngon elhelyezett osztások egyik kiviteli forma szerint mágneses vonalak, a 11, 12 és 13 érzékelőfejek pedig miniatűr magnetofon olvasófejek. A4 reduktorkorong nagyon finoman csapágyazott vékony fémkorong. Mindkét oldalára nagy finomságú mágneses festékbevonat van felhordva. A mágneses festékréteg alaphelyzetben —Br remanens állapotban van. A korong két. oldalán levő vekoiny vonalak helyén a mágneses réteg +Br állapotban van átmágnesezve. A forgás közben a 4 reduktorkorongra mágnesezett vonalak hatására a 11, 12, 13 érzékelőfejben fluxus változás jön létre, amely a 11, 12, és 13 érzékelőfejek tekercsében áramimpulzust indukál. A létrejövő áramimpuilzusokat impulzusszámlálók számlálják. Magasságkülönbség csak lejtős úton, mozgás közben jöhet létre, tehát ha nem forog a 8 mérőkerék, akkor nem.jöhetnek létre impulzusok. Ebből viszont az is következik, hogy a 3 mérőinga egyszerű kilendítése nem okozhat impulzusokat. Ezért az impulzusokat létrehozó mágneses osztások alakja nem egyenes, hanem r sugarú körív. A továbbiakban példaként a ±30 méréstartományú reduktorkorong kiviteli példáját ismertetjük. Feltételezzük azt, hogy a 8 mérőkerék átmérője és a magassági reduktor alapkörének 5 átmérője 2R = 636,62 mm és így a kerület hoszsza 2000 mm. A mágneses osztások a 14 alapkörön olyan sűrűségben vannak elhelyezve, hogy a 4 reduktor-10 korong egy körülfordulása alatt S = 2000 impulzus jön létre,'így egy impulzus 1 nlm előrehaladást jelent. Ha a = —30°, akkor a 16 pont alatt elhaladó 15 17 körívet metsző mágneses osztások száma 1000, mert' 1—«in 30° = 0,5. Az a = +30° helyzetnek megfelelő 15 pont alatt körbefutó 18 körívet metsző mágneses osztások száma pedig 3000 db, mert 1 +sin 30° =1,5. A belső 17 körön 20 levő 1000 mágneses osztás meg van hosszabbítva rí sugarú körív alakjában a 18 külső körig. A belső körtől kiinduló 'mágneses osztások egymástól mért távolsága kifelé fokozatosan növekszik és így a szükséges sűrítés új mágneses osz-25 tások közbeiktatásával van megoldva. Egy-egy újabb osztás kezdőpontjához tartozó a; ingahajlást az . —1000,5 + i 1 képlettel számítjuk ki, ahol az i — 1 -<-2Ö00. Égy új osztás kezdőpontjának sugara a 14 alapkör sugarának a 11 és 12 érzékelőfejek lengéssugarának, valamint a 9 és 10 tengelyek kölcsönös helyzetének ismeretében tetszőleges pontossággal számítható, i = I-nél ezer osztásköz, közül egybe van újabb osztás elhelyezve. Természetesen ebben az osztásközben az osztások távolsága, felére csökkent, i = 2-nél ismét egy másik osztásközbe kerül új osztás, stb. A sűrítés a kör kerületén egyenletesen' elosztva történt, i = 1000-nél minden osztásközbe került sűrített osztás, így az r sugarú 14 alapkörön az osztások száma 17 belső körhöz viszonyítva kétszeresére növekedett. A 14' alapkörtől kifelé haladva a sűrítés elve változatlan. A külső 18 köríven az osztások száma a 17 belső !"őrhöz viszonyítva háromszorosára növekedett, itt az osztások sűrűsége ismét egyenletes. A közbenső szakaszokon az osztások távolsága általában nem egyforma. A besűrített körív alakú osztások a kiszámított kezdőponttól a külső körig futnak. Természetesen a besűrített köríveik, a teljes kerület mentén egyenletesen vannak elosztva. Az első tíz körív besűrítése után minden századik közben van besűrített körív, az első száz után pedig minden tizedikiben van besűrített körív, stb. Az a = 0°-nál az alapkört pontosan 2000 körív alakú osztás metszi a kerülete mentén, A körívekbe besűrítésének módját nagyított közökkel a 3. ábra alsó részén szemlélhetjük. Az ív alakú osztások sűrítése á kör kerülete mentén egyenletesen elosztva történt, így bármely pályán a 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
