157876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4-dihidroxi-benzofenon előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1969. III. 14. (BO—1175) Közzététel napja: 1970. IV. 30. Megjelent: 1971. III. 01. 157876 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 49/82 Feltalálók: Weiji Tibor oki. vegyész, 35%, Budapest, Dr. Ocskay György oki. vegyészmérnök, 20%, Budapest, Knapp László oki. vegyészmérnök, 12%, Budapest, Várfalvi Ferenc oki. vegyész, 8%, Budapest, Dobó István oki. vegyész 10%, Kazincbarcika, Kovács István oki. vegyészmérnök, 7%, Kazincbarcika, Zieger Bertalan oki. vegyész, 8%, Kazincbarcika Tulajdonos: Borsodi Vegyi Kombinát, Kazincbarcika Eljárás 2,4-dihidroxi-benzofenon előállítására 1 A 2,4-dihidroxi-benzófenont elsősorban a műanyagiparban, de egyéb területeiken is kiterjedten alkalmazzák ún. ultraiibolya-abszorberként, ezen kívül azonban számos fontos vegyület, főleg az ulitraibolya-talbszoriberiök előállításánál ki- 5 indulási anyagként is használják. Érthető tehát, hogy a műanyagok nagymérvű térhódításával párhuzamosan a vegyület iránt fokozott érdeklődés mutatkozik. A 2,4-dihMroxi-bienziofenoint még a múlt szá- 10 zad végén 'állították első ízben elő. A vegyület egyik legegyszerűbbnek tűnő szintézisét A. Komarovski és St. v. Kostaneciki írták le [Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 27, 1997 (1890)], afcik ibenzotirikloi'iidüt vizes, közeg- 15 ben reagáltattak rezarcinnal, amikor is számos színezett és egyéb mellékterméken kívül 2,4-di-hidroxi^benzoifenont is nyertek. Már ezek a szerzők megjegyezitek, hogy a vegyület az általuk leírt imódiszerrel csak rossz kitermeléssel 20 állítható elő és a nyers termék tisztítása igen nehézkes. Valamivel később Pfeiffer ugyanezekből a kiindulási lanyagofeból alkoholos közegben nyert 2,4-dihidroxi~'benzofenont i[Annalen 398, 165 '(1913)]. Ebben a reakcióban azonban, külön 25 magyarázatra nem szoruló, érthető módon nagy mennyiségben képződik benzoesavas etilészter, amelynek elválasztása a 2,4-di-hidroxi-jbenziofenontól rendkívül nehézségekbe ütközik és képződése miatt a kitermelés is igen alacsony. 30 Később más eljárásokat is dolgoztaik ki a 2,4--dihidroxibenzofenon előállításaira, ezdk azonban mind 'bonyolultak, költség- és munkaigényesek, mert vagy más, nehezebben hozzáférhető vegyületből indulnak ki, mint pl. benzoilkloridból vagy benzonitirilből, vagy pedig teljesen vízmentes közeget, valamint körülményesen kezelhető lés a reakcióelagyből csak nehézkes módszerekkel eltávolítható katalizátorokat igényelnek, mint pl. cirakklorid, bórtrifluoirid, foszforpentoxid, foszforsav, foszfortriklorid, alurníniumklorid, óntetaafclorid, stfo. Igen meglepő és előre nem látható volt tehát az a felismerés, hogy benzotriilklorid és nezorcin reakciója az elméleti értékre számított 91—98%kitermeléssel szolgáltait a legtöbb gyakorlati célnak megfelelő tisztaságú 2,4^dihidrioxi4>enzofenont abban az esetben, ha azt olyan vizeseoetsavas közegben hajtjuk végre 50 C° és 120 C°, célszerűen 95 C° és 105 C° közötti hőmérsékleten, amely közeg legalább -a reakcióhoz sztöhiometrikusan szükséges vízmennyiséget taribalmazó ecetsav, de célszerűen 30—50% ecetsavból és 70—50% vízből áll. Szemben azzal a gyakorlati tapasztalattal, hogy ibenzotrikloridból és rezorcinból mind tiszta vízben, mind tiszitla eicetsavban csak rossz kitermeléssel, ill, számos, főleg erősen színezeítit, melléktermékkel szennyezetten nyerhető 2,4-dMdroxi-benzofienon, a ta-157876