157873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált N,N'-bisz-(difenilalkil)-alkiléndiamidok előállítására
157873 típusú CO^tartalmú vegyülettel reagáltatunk — ezeikben a képletekben Rj_ és R2 a fenti jelentésűek, és Y egyenes vagy elágazó láncú alkilóncsoportot vagy egyszerű kötést jelent —. A reakcióban közbülső termékként keletkező azometin nátriummal és alkohollal, előnyösen azonban nátriumbórhidriddel redukálható. Nátriumbórhidrid alkalmazása esetén a redukciót célszerűen a d) alatt leírt módon hajtjuk végre; Viszont abban az esetben ha a redukciót nátrium alkalmazásával végezzük, kedvező a fémet nagy feleslegben felhasználni, és az alkohol forráspontján dolgozni. Alkoholként erre a célra 2—5 szénatomos alkoholok alkalmasak. f) Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében B a —CH2— —C'HOH—CH2 -csoporitot képviseli, egy II képletű amint epiklórhidrinnel reagáltatunk, amikor is a kondenzációt adott esetben egy halogénakeeptor hozzáadásával magasabb hőmérsékleten a közbülső termiek elkülönítése nélkül egy eljárási műveletiben hajtjuk végre. Célszerűen úgy hajtjuk végre a reakciót, hogy az epiklórhidrint a kb. négyszeres moláris feleslegben levő amdnhoz magasabb hőmérsékletien {kb. 100 C°-on bozzácsepegítlatjüík, majd a reakciókeveréket még néhány óra hosszait hevítjük. g) Egy olyan általános képletű vegyületet redukálunk, amelynek képlete az I képlettől abban különbözük, hogy az Ai, A2 és B láncokban telítetlen kötések és adott esetben a nitrogénatomokkal szomszédos karbonilcsoportok vannak, Raney-nikkelt, nemesfóm-Jkatalizátorokat vagy lítiumalumíniuimhidódét alkalmazva. Ha a kiindulási anyag molekulájában egyidejűleg kanbonilcsopontokés telítetlen kötések vannak, akkor a redukció végrehajtására lítiumalumíniumhidridre van szükség, és a. reakciókörülmények előnyösen a ib) alatt leírtak. Viszont ha a redukciót Raney-nikkellel végezzük, akkor kb. 20—100 C°-os hőmérsékleten dolgozunk kb. 50—100 att nyomás alatt. A keletkező reakciótermékek szokásos módon dolgozhatók fel műszaki nehézségeik nélkül. Az új szulbsztituált N,N'^bisz-(difeniIc.Ikil)alkiléndiaminok elkülöníités és esetleges tisztítás után szokásos módon, a vegyületnek szerves oldószerben, például alkoholban való oldásával, majd szervetlen vagy szerves savaikkal való kicsapásával átalakíthatók a megfelelő savaddiciós sóikká. Az új vegyületek találmány szerinti előállítását a továbbiakban szemléltetjük korlátozás szándéka nélkül. 1. példa: N,N'-Bisz-[3,3^difenilj propil-(l)]^etiléndiamin-dihidroklorid 42 g {0,2 mól) 3,3-difenilpropilamint 110 C°-ra hevítünk, és állandó keverés közben 80 perc alatt hozzácsepegtetünk 9,4 g (0,05 mól) etilénbromidot. Ehhez a keverékhez 50 ml etanolt adunk, majd a reakciókeveréket feloldódásig melegítjük. A kapott oldathoz keverés közben 5 4 g porított nátriumhiidroxidot adunk, és a kivált nátriumbromidot szűrőn eltávolítjuk^ Ezután a szűrletet csökkentett nyomás alatt bepároljuk, és az eközben keleitikező maradékból a fölös amint olaj szivattyú-vákuumban ledesz-10 tilláljuk. Ezután a fölös amintói megsziaihadífott maradékot éterben oldjuk, és az ©teres oldatot vízzel kirázzuk. Az étieres oldatnak nátriumszulfát fölött való megszárítása után az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a maradé-15 kot metanolban oldjuk. A metanolos oldatból éteres hidrogénklorid hozzáadására kiváló kristálypépet frakciókban leszivatjuk, mossuk, megszárítjuk, és szükség esetén metanol és kevés víz elegyéből átkristályosítjuk. N,N'Hbisz-[3,3-20 J difenilipropil-{l)] -Jetiléndiamán-dihidrokloridot kapunk 232—233 C° olvadásponttal (előbb megbarnul). Hozam -31%. 25 2. példa: N,N'-Bisz-[4,4-difenil-ibutil-(2)]-etilén diiamin-dihidrokloriid s0 22,1 g (0,0465 mól) N,N'-Jbisz-[4,4-dtfenilbutil^(2)]-glicinamidnak 120 ml vízmentes éterrel készült oldatát hűtés közben hozzácsepegtetjük 3,8 g Htiumaluminiumhidridnek 280 ml vízmentes éterrel készült szuszpenziójához. Ezután a reakciókeveréket 6 óra hosszat visszafolyató 35 hűtő alkalmazásával forraljuk. A fölös redukálószernek etilacertáttal és (kevés vízzel való elbontása után a szervetlen részeket szűrőre visszük, és többször éterrel mossuk. Ezután az 4Q éteres fázisokat egyesítjük, nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A kapott maradékot alkoholos oldatból foszfátként leválasztjuk. A csapadékból nátronlúggal felszabadított bázist ezután szokásos módon átalakítjuk az N,N'-bisz-[4,4-diifenil4>util-(2)]-eitilénidiamLn-Hdihidrokloridjává. Ez izopropanol és éter elegyéből és vízből átkristályosítva 230— 232 C°-on olvad. Hozam 20%.. 43 50 55 60 Az előző példában ismertetett eljárással analóg módon állíthatók elő és jól kristályosodó hidroklorid alakjában elkülöníthetők a következő szubsztituált N,N'^bisz-(difenil-alkil)-alkiléndiaminok: N~[3,3-Diifenil-propil-(l)]-N'-(difenil-metil)-etiléndiamin-dihidroklorid, op. 226—227 C°, hozam 26%; N-(Difenil-metil)-N'- [3-p^klórf enil-3-fenil^propilj (l)]-etilénidiamin-dihidrokloriid, OD. 214—215 C°, hozam 18%; N,N'-Bisz- [3-p-klórfenil-3-f enil-propil-{l)]-etiléndiamm-dihidroklorid, op. 224—225 65 hozam 17%; 4
